Érdekes videóra bukkantam, amelyben Pozsony város soha meg nem valósult metróhálózatának történetét mutatja be. Utazzunk egy kicsit vissza az időben az 1970-es évek Csehszlovákiájába és a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) világába. Pozsony lakossága 1970-ben 285 ezer fő volt. Akkoriban létezett egy szovjet irányelv, amely minden városnak, melynek lakossága meghaladta az 1 millió főt, metrót adott. Ennek alapján az akkori vezetők úgy döntöttek, hogy Pozsony lakosságát meg kell növelni, az akkoriban divatos hatalmas lakótelepek építésvel. A tervek négy 200 ezer lakosú lakótelepet álmodtak meg. Ezek egyike volt Pozsonyligetfalu lebontása után megvalósuló ligetfalusi lakótelep. A lakótelep népessége 2021-ben 105 ezer fő volt.
Az akkori kormány felkérésére szovjet szakemberek érkeztek Pozsonyba, hogy lebeszéljék az ötletadókat a metróépítésről. A szakemberek a fejlesztési tervek megismerése, vagyis a lakosságsá 750 ezer fővel történő mesterséges megnövelésének szándéka után úgy látták, hogy a jövőbeni Pozsonynak szüksége lesz metróra. Volt azonban egy bökkenő. Az elvárás nem ez volt! Igy szocialista furfanggal a szakértők nem metrót, hanem gyorsvasút építéssét javasolták!
Kis kitérő. A pozsonyi gyorsvasút egyik formája majdnem egy egyvágányú magasvasút (Monorail) lett, de szerencsére még a szocialista időkben is voltak olyan szakemberek akik gondoltak a városképre és elvetették a monorail megvalósításának ötletét.
Milyen járművek közlekedjenek a majdani gyorsvasúton? Mivel Prága a saját metrójához kifejlesztett már egy járművet R1 néven, így kézenfekvő volt ennek a járműnek a továbbfejlesztett változatában gondolkodni. Mivel a költségcsökkentés már akkoriban is fontos szerepet játszott, így poszony gyorsvasútja csak a Duna alatt és a belvárosi szakaszokon közlekedett volna alagútban, alsó harmadik sínes betáplálással, a felszíni szakaszokon hagyományos felső áramszedő segítségével haladt volna.
1978-ban azonban a terveket Prágához hasonlóan keresztül húzta a politika. Ugyanúgy mint Prága esetében Pozsony sem használhatta a CKD TARTA R2 vonatait, mivel a KGST szerződés Csehszlovákiának tiltotta a metró járműveinek gyártását. Ez a feladat a KGST keretein belül a Szovjetunió és Kelet-Németország végezhette. Ez azt jelentette, hogy a teljes elképzelés mehetett a kukába, ugyanis a Budapesten és Prágában is futó szerelvényeket alagútban való közlekedésre fejlesztették és csak rövidebb felszíni szakaszokon használhatók.
Mivel köztudott volt, hogy a szovjet metrókocsik műszakilag elmaradottak voltak abban az időben, így megpróbáltak a berlini metró kocsijait szállító cégtől vonatokat vásárolni. Ez sajnos nem tudott megvalósulni kapacitáshiány miatt. Az is gondot jelentett, hogy a biztosítóberendezések sem vontak egymással kompatibilisek.
Az 1980-as évek elejére a helyzet egyre komolyabb lett. A ligetfalusi lakótelep nagyrésze elkészült, de a metró még a tervezőasztalon sem volt készen. Ekkor jött az ötlet, hogy amíg meg nem épül a metró addig építenek egy ideiglenes gyorsvasutat a felszínen a Duna két partja között. Ez sem valósult meg, de a mai Ligetfalura közlekedő villamosok az akkor megépített hidakon és felüljárókon közlekednek.
Ligetfaluból tanulva az 1980-as évek elején leállították a megalakótelepek tervezését, így az eredetileg 103 km hosszú, három vonalon közlekedő metróhálózatot , két vonalban és 42 km hosszban határozták meg.
1988-ban megtörtént az első kapavágás majd a rendszerváltásig meg is épült egy rövid alagútszakasz.
Sajnos a rendszerváltás magával hozott egy kis szovjetellenességet is és az építkezést 1990-ben leállították. Új pályázatot írtak ki , most már egy könnyű metró megépítésére, de a mai napig nem épült egy méter metró sem.
2022-ben lebontották az 1988-1990 között megépült alagútszakaszt. Az egykori metró helyém ma villamosok közlekednek.
Pozsony három országhatár közé szorított város, melynek terjeszkedési iránya korlátozott. Lakosságszáma a statisztikai adatok szerint csökken, míg agglomerációja növekszik. Mivel még folyamatban van a lakosság központ köré költözése így jól tervezett várostervezéssel irányítani lehet a lakóövezetek vasútvonalak mellé telepítését . Az agglomeráció teintetében én a TramTrain megoldásban is gondolkodnék, bár itt több gond is felmerül. Egyrészt az így is szűkös vasúti kapacitás másrészt a villamos (1000 mm) és a nagyvasút (1435 mm) közti eltérő nyomtáv. Pozsonynak mindössze 5 villamos viszonylata üzemel, 39 kilométer hosszban.