A Galvani projekt és Kőbánya

Aki rendszeresen használja az M1/M7 autópályát és Kőbányán él abban már biztosan felmerült az Andor úton haladva, hogy  sokkal egyszerőbb lenne a Szerémi út helyett egyenesen továbbhaladva átkelni a Dunán. Ezt teszi majd lehetővé az új Galvani híd.  Kényelmes és gyors eljutást biztosít majd a Balaton és  Bécs felé.  Szintén fontos szempont, hogy  az Egér úton át érkező autósokat is a jelenlegi egy helyett két dunai átkelő felé osztja , útirányuknak megfelelően, csőkkentve a Könyves Kálmán körúti dugókat.

Az új híd tervezésénél , a kezdetektől fogva cél volt a közösségi közlekedési funkció elhelyezése. Így egy olyan  déli villamosvonal jöhet létre amely megkönnyíti a Duna két partján élők illetve onnan, vagy oda ingázók  munkába járását.  Aki a térképre tekint azonnal látja Csepel elzártságát, amely megnehezíti fejlődését. Már a római időkből ismeretes, hogy az út a fejlődés a gazdagság alapja. Tagadhatatlan, hogy Újbuda-Csepel-Kispest-Kőbánya jelentősen közelebb kerül majd egymáshoz és a munkát keresők, ezekből a kerületekből  az egyszerűbb eljutás miatt  bátrabban keresnek majd munkát az így közelebb került szomszédos kerületekben. Az álláskeresés kapcsán mindig fontos szempont a gyors kényelmez eljutás. Ebben biztosan segít az Új híd. Ilyen szempontból pozitív az új híd megépülése.

Nézzük mivel jár ez a projekt Kőbányán.  A fent leírt pozitívumok mellett én a projekt hiányosságának látom, hogy az így létrejövő új útvonal végpontja, valójában nem végpont lesz, hanem egy olyan “kapu” amely vonzza majd a környék autósait.  Itt célszerű megoldásban gondolkodni.  Pillanatnyilag a legvalószínűbb ilyen “kapu” a Határ út.  Itt merül fel Kőbánya kérdése, hiszen ez a “kapu”  Zugló, Rákos … irányából is Kőbányán át  vonzza majd az autósokat. 
Nézzük, mit okoz Kőbányán ez a Kapu hatás.  Én úgy vélem, hogy Kőbánya felől, illetve Kőbányán át a legtöbb jármű a Gyömrői és a Vaspálya utcán át érkezhet. Ez utóbbi csak akkor válhat jelentős útvonallá, ha elkészül a Liget-Mázsa téri körforgalom , amely megoldaná a Kőrösi Csoma útról történő balra kanyarodást a Vaspálya utcára.  Kőbánya területfejlesztési tervében ugyan szerepel a Mázsa téri csomópont megépítése, de a Vaspálya utca esetében forgalomcsökkentést vizionálnak. Sajnos a legtöbb terv megfeledkezik arról. hogy Zugló felől érkezve a Fehér -Kőrösi Csoma Sándor út-Vaspálya-Kőér utca útvonal a legegyszerűbb lehetőség az új Galvani híd elérésére.

Az emberek elég szemfülesek, ezért keresni fogják azokat megoldásokat amelyekkel elkerülhetőek a kialakult dugók.  Kőbányán mindenki az átmenő forgalom növekedésétól tart. Ez részben jogos felvetés, de sokan ma is Kőbányán át ingáznak Újbuda irányába. Különbség csak annyi, hogy ma a Kőrösi Csoma Sándor úton át érik el a Könyves Kálmán körutat, az új híd megépülését követően ez a forgalom tevődhet át az kerületbe érkezés irányától függően a Gitár utca- Köér utca útvonalra.  Azonban fontos  megjegyezni, hogy az Élessarok forgalomszervezése miatt kényelmesebb a Kőrösi Csoma Sándor út – Vaspálya utca felé haladni. Ez utóbbinál feltétel a Liget/Mázsa téri körforgalom megépülése, a balra kanyarodási lehetőség megoldása a híd átadásának időpontjáig

Minden a Galvani híd megépítését ellenző szájából csak az Óhegy mellett élők érdeksérelmének  emlegetését hallom.  Hirtelen összehoztam egy térképet amelyen azikat az irányokat  vázoltam fel, amelyekből véleményem szerint érkezhet az átmenő forgalom. Itt szándékosan nem foglalkozom a helyi forgalommal.  Ebből is jól látszik, hogy a a Gitár-Kőér utca csak egy az elképzelhető irányok közül.  Zugló felől érkezve például sokkal jobb megoldás a Kőrösi Csoma Sándor utat választani.

Mivel sokan, Kőbánya esetében a Galvani hidat kizárólag Óhegy problémájának tekintik ezért összegezném, hogy mivel csökkenthető Óhegy közlekedési terhelése. A legkézenfekvőbb megoldás az elképzelésekben már szereplő alagút megépítése. Erre  még kormányzati szándék esetén sem látok sok esélyt. Ennek hiányában  kulcskérdés a vasút keresztezése a Kőér utcánál. Erre az önkormányzat is késíttetett már hatástanulmányt.  Számomra a helykihasználás miatt és a forgalom egyenletes elosztás miatt a vasút töltösen történő vezetése tűnik a jobb megoldásnak. A tanulmány ezt megvalósíthatónak ítéli, de felhívja a figyelmet a töltésen vezetett vasút területelválasztó hatására! Ez jogos felvetés, de ha szeretnénk, hogy a Határ út felől érkező járművek minden irányba kanyarodni tudjanak akkor ez a jó megoldás.  Az elfogadott fejlesztési tervben szereplő közúti felüljáró egy bonyolult geometriát követő rendszerben tudná csak biztosítani, hogy a Határ út felől érkezők ne Óhegy irányába tudjanak csak tovább menni, hanem a Liget tér illetve Újhegy irányába is.
Tehát:  a Kőér -Vaspálya utcai különszintű kerszteződés ne közúti felül vagy  aluljáróval kerüljön kiváltásra!

A következő fontos elem a Liget/ Mázsa téren megoldani a kanyarodást minden irányba. Erre leginkább a rég elképzelt körforgalom adna jó megoldást, amely azonban a vasúti megállóhely egyidejű átalakításával járna együtt.

Mázsa téri körforgalom

Így biztosítható lenne a minden irányból egyszerű kanyarodás a Vaspálya utcára, illetve a Vaspálya utcáról a Kőrösi Csoma Sándor útra. A körforgalmi csomópont szintén fontos eleme lehet a későbbiekben , a mai tiltakozás lecsendesedése után megépülő Korponai-Albertirsai tengelynek.  Tudom most sokan azt mondják, hogy ezzel csak mégtöbb autót vonzunk ide, de ez egyben azt is jelenti, hogy az érkező járműveket jobban szét is tudjuk osztani különböző útvonalak felé.  A vasúti híd nyílásának tágítása kapcsán ésszerű lenne a vasút  magasvezetésének megrartása/ megépítése is a Kőér utca csomóponton túlig. Az önkormányzat által készíttetett talulmányok alátámasztják , hogy az esetlegesen megépülő Kőér utcai vasúti felüljáró és  a Kőbánya Kispest vasútállomás között a vasúti pálya emelkedése elfogadható mértékű lenne, tehát kivitelezhető. Mivel új töltést építenénk, így előre betervezhető lenne a ma is hiányzó áttörés , a közvetlen gyalogos kapcsolat kiépítése  Vaspálya utcai buszmegálló felé (Mázsa utca-Ihász utca térsége).

Természetesen én is szívesen fogadnám, ha Monor és Lajosmizse felé közlekedő vonatok alagútban közlekednének ezzel megszűntetve a vasút területelválasztó hatását. Gondoljunk bele mennyivel jobb lenne ha a Pongrác úti lakótelepről át lehetne sétálni a Korponai utcára, Állomás utcára, Liget utcára.

Érdemes vitát indítami a kérdésben, hiszen az új híd érinti Budapest szinte minden lakóját. Fontos, hogy mindeki objektív tájékoztatást kapjon a fejlesztési tervekről, lehetőségekrő.  Azonnal itt van két nézőpont a kérdésben. A támogató Vitézy Dávid és a projektel szemben fenntartásokat megfogalmazó Bakos Bernadett írása.

Forrás: BFK. Közlekedes, Magyar Építők

33 hozzászólás érkezett ehhez : “A Galvani projekt és Kőbánya

  1. Kőbányának mindenképp hasznos az új híd!

    Sajnos a kőbányai választók kis részéről mondható el ma, hogy “rendszeresen használja az M1/M7 autópályát”.
    Sajnos nem az a réteg él jelenleg Kőbányán, amely tagja gyakran kiugranak Bécsbe, vagy leugranak a Balatonra. Tuti, hogy összefüggés van a négyzetméter árak és az utazási szokások között.

    Én hiszek a kompakt városban, szeretem Kőbányát, el tudom képzelni, hogy legyen emberléptékű fejlődés, (zöld, okos) városiasodás. Tehát nem félek az “Új Hungária krt.”-tól.

    Kár, hogy az elvileg zöld párt képviselője, nem hisz ebben. 🙁 Sőt riogat. 🙁

    Lobbizni kellene az Óhegy alatti alagútért, a pincerendszerben nem az akadályt, hanem a kihívást, a lehetőséget kellene látni! Meggyőződésem, hogy egy titkos, még kiaknázatlan lehetőség az Óhegy. Maga a hegy a parkkal, az alatta lévő pincerendszerrel, különleges hely lehetne!

    A hegyen építendő kéreg! alagút felvetésén sírva nevettem! 🙁 Kéregalagút hegyen?
    Ha a Határ út menti Kiserdő védelmében épített alagút egészen a Jászberényi útig haladhatna, kezdetben kéregalagútként, bevágásként, de az Óhegy alatt alagútként. Két vasútvonal alatt elhaladva a Keresztúri útig.

    1. Kompakt Kőbánya Én úgy látom, hogy sokan főként politikai okból szeretik Kőbányát szegény kerületként beállítani, ami már rég nem igaz.
      Kőbánya egy dinamikusan fejlődő kerület, amelyben vannak zárványok amelyek felszámolása jól halad. Nézd meg, hogy a Taraliget lakópark legdrágább lakásai milyen gyorsan elfogytak.
      Most ide költözik a kultúra az Eiffel műhelyház a Közlekedési Múzeum formájában.

      A tervben érintett Óhegy park és környéke sem arról híres, hogy olcsó lakások, házak lennének a környékén. Én úgy látom, hogy bizony sok kőbányai ugrik le a Balatonra.
      Ezen túl rengeteg kis és középvállalkozás szerepel a gyógyszergyár beszállítói között akik rendszeresen hoznak vidékről alapanyagot, csomagolóanyagot. A Bocsh Campus is rengeteg vidéki, elővárosi munkavállalót vonz majd.

      Az általad is említett Kompakt város egy nagyon fontos szempont kéne , hogy legyen. Sajnos a politika olyan, hogy ha egy kerületi polgármester nem azt teszi amit az ő közvetlen választói elvárnak, akkor szavazatokat veszít.

      Kőbánya esetében gyakran elhangzik, hogy szigetként léteszik Budapesten. Lényegében a Kőbányai , készben Pongrác út és a Fehér út felől közelíthető meg a Bihari-Üllői úti kapcsolat sem az igazi, ha a belváros felől nézzük.

      Nekem nem célom Kőbányára vezetni az összes forgalmat, de a Kőbányai és a Fehér úton kívül szükség van még a kerület előrhetősőgét biztosítandó folyosóra.

      Hogy az LMP zöld-e? Amíg a természettudatosság mércéje kizárólag az, hogy meghirdetek-e egy klíma vészhelyzetet stratégia nélkül, addig semmi nem változik.
      SZámomra érthetetlen, hogy Budapest főváros közlekedési bizottságának Kőbányáról delegált tagja ennyire felkészületlennek tűnjön akárcsak Kőbánya közlekedésfejlesztésével kapcsolatban is.

      Az Óhegy alagút mellett szól, hogy vasútvonalakat, villamosvonalat, országos főutat keresztez az új körút nyomvonala. Ha itt most felüljárókban gondolkodunk, abból is minimum háromra volna szükség. Ennél elegánsabb megoldás az alagút. Az ára. A pénz mindig relatív. PÉnz van, kérdés, hogy sikerül-e lobbizni.

    2. Nem akarom elkeseríteni, de eleve semmi realitása egy ilyen alagútnak. És tudtommal úgy tervezik a Kiserdőnél szemkiszúrásra bemutatott alagutat is, hogy még a Határ úton feljön a felszínre, és a Kőér utcánál vasútvonalon is már felüljárón vezetnék át az utat. A Tárna utcánál szintén felüljáró van tervben. Nekem ez az egész alagút kérdés úgy néz ki, hogy ahol ellenállásba ütköznek ott beígérik, hogy alagút lesz. Aztán persze a zömét kihúzzák, meg nem lesz rá pénz. Ilyen komoly szándék lehet a Gitár utcai alagút is. Mély alagutat meg biztos nem fognak fúrni, legfeljebb kis szakaszokon majd lesüllyesztik a felszín alá. De még valószínűbb, hogy nem lesz semmilyen alagút. Ugyanez a megérzésem a a beígért kerékpárúttal, zöldsávokkal és a szép gyalogos járdákkal is. Amint komolyabbá válik a projekt a szép látványterveknél, ezek fognak először eltűnni. És marad a sok közúti sáv meg a pöfögő autók, városon átcsörtető kamionok. A pincerendszer egy részét meg szeméttel töltötték fel, egy része gázzal van tele, más részét jelenleg is folyamatosan tömedékelik és előfordultak beszakadások is. Ebben nem sok lehetőség van.

      1. István– Én a Kőér utcai vasút/közúti kereszteződés esetében a legjobb megoldásnak a vasút magasvezetését látom, mivel így minden irányból biztosítható az átjárás.

        A közúti felüljáró, hatalmas helyet foglal és nem biztosít átjárást minden meglévő utca felé.

        Óhegy park térsége- mivel kb 50 éve minden tervnen szerepel az útvonal és egy része készen is van, kizárt, hogy megvalósul a felszín alatti útpálya megépítése.

        Igen, a pincerendszer vizsgálata kiemelten szükséges.

        1. De akkor mégis jól monda a képviselő asszony, hogy nem lesz alagút. Nem kéne ezzel ámítani az embereket! Az talán még megoldható lenne, hogy azokon a részeken, ahol alig lejt a terep, ott levigyék közvetlenül a felszín alá. Például a Gitár utcán aminek az eleje most túl szűk lenne, meg a vasúttól az Óhegy utcáig. Ehhez nem kell fúrópajzs,ez azért nem egy olyan meredek hegy! Erre még talán pénz is lenne. Bár értelme nem lenne sok mert csak rövid szakaszok. Mit gondol erről? Amit önök javasolnak az jó lenne. Csak nem ebbe az irányba haladnak a tervezők! Minden jel arra utal, hogy felüljárókat és felszni vezetést terveznek Kőbányán. Csak ígérgetnek mindenhol alagutakat. Én örülök, hogy legalább már van két írás Kőbányáról. Eddig mindenki csak a Kiserdővel foglalkozott, de itt is problémák lesznek. Önnek is köszönöm, hogy foglalkozik a témával. Meghallgatnám még a polgármester urat is, mit gondol erről! Végül is a reptéri zajban is az óhegyiek mellé állt.

        2. “mivel kb 50 éve minden tervben szerepel.”

          Sajnos nem kötnek senkit a régi tervek! Pl. Hamzsabégi út! De sok ilyen van még!

  2. “Tudom most sokan azt mondják, hogy ezzel csak még több autót vonzunk ide, de ez egyben azt is jelenti, hogy az érkező járműveket jobban szét is tudjuk osztani különböző útvonalak felé.”

    Ja, az a mantra, hogy új út forgalmat generál. Ebben némi igazság van, hisz az útvonal tervezők is rögtön számolnak az új lehetőségekkel, tehát kihasználatlanul nem marad az út.
    A gépjárművek száma meg folyamatosan nő, tehát a gépjárművek tényleg igyekeznek elfoglalni a rendelkezésre álló területeket. Ide kellenek forgalomcsillapító beavatkozások, hogy a normális terhelés arányosan legyen elosztva. Ez mindenki közös érdeke, mert mindenki haladni szeretne, nem csak ülni az autóban, ha már van. (Hiába céges, hiába van ingyen, ha nem halad vele.)

    Az átlag ember racionális, költséghatékony döntést hoz, mérlegel, rengeteg összetevő van (költség, idő, kényelem, parkolási lehetőség.)
    Ezek az eszközök segítenek a racionális döntés meghozatalában:
    Tömegközlekedési sávok kialakítása, széles járdák, kerékpár- és mikromobilitási sávok, időszaki (rövid időtartamú) parkolás engedélyezése csak.

    A gépkocsigyártás húzóágazat, tehát furcsának tűnik, de közérdek, hogy több autó fogyjon, az emberek meg nagyon szívesen vesznek autót, ha megtehetik. Sőt, ha nem aránytalanul nagy szívás, még szívesen járnak is vele.
    Jelenleg ez az alap, ebből kell kiindulni.

    1. Kompakt Kőbánya – Tény,az autós rövidebb, dugómentesebb útvonalat választja, de ha több lehetőség van, akkor több útvonalból lehet választani.

      Pongrác út: Ma is surranópályának használják sokan a Hungária helyett. Ez látszik a csúcsban. Most napirenden van Kőbánya trolisítása és a részben kihasználatlan Liget téri buszvégállomás hasznosítása is történhetne Közösségi közlekedés barát módon. Ugye már eldöntött tény a Stadionok trolivégálomás átalakítása, áthelyezése az irodaház építése miatt. Logikusan adódna, a troligrázs közelsége miatt is, hogy a Stadionok trolivégállomást helyezzük át a Liget térre, ezzel közvetlen vonalakat látrehozva Kőbánya és a Várrosliget között. Ezt az elképzelést arra hivatkozva utasytja el KŐbánya, hogy a rendőrség nem engedélyezi a Pongrác úton további közösségi közlekedési eszközök közlekedtetését..

      TROLI a LIGET térig

      Nem vicces? Nem Közlekedjen a Pongrác úton 2 percenként troli mert zavarná az autósokat!
      A megoldás nem az lenne, hogya Pongrác úton csökkentjük az áthaladó autók számát és helyette atámogatjuk a mulla emissziós trolik közlekedését?

      Igen, fontos látni az autók eladásának gazdaságra gyakorolt hatását is. Magyarország iparának jelentős része a gépjárműgyártásra alapozott.

  3. “Kőbánya esetében gyakran elhangzik, hogy szigetként létezik Budapesten.”

    Mint ahogy a Central Park is egy “sziget” Manhattan-ban! 🙂 Az Óhegy is lehetne ilyesmi.

    Igazad van, Kőbányánk határozottan fejlődik!
    Nincs abban a kellemetlen helyzetben, mint Zugló, hogy nem érti meg, hogy a kertvárosi lét, nem tartható örökre fenn. Kőbánya rozsdaövezetből válik modern, de zöld városrésszé.

    Akik el akarják szigetelni Kőbányát, rettegve a forgalom növekedésétől, azoknak azt tanácsolom, hogy inkább költözzenek 20 km-nyire kijjebb, ott megélhetik az általuk idillinek tartott állapotot.

    Kőbánya 1873-tól (amióta Budapest létrejött) a főváros része, igaz kezdetben a város iparnegyede volt, de most úgy tűnik végre szervesebben kapcsolódhat Budapesthez.

    1. Kompakt Kőbánya Kőbánya mai elszigeteltsége a belvárostól, hosszú távon nem tartható fent. Amennyiben Józsefváros vágre rendezi a volt Kínai piac térségét, Kőbányára haladva megszűnik a ma jól kivehető szakadék az Orczy tér és Könyves Kálmán körút között. Folyamatban van a Közlekedési múzeumépítése és előbb vagy utóbb az Eiffel II projektre is rábolint a kormány. Az Eiffel II projektet azért emelem ki, mert ez egy művászeti campus lenne, tehát igazi nagykultúrát és oktatást hoz létre barnamezős beruházásként ( általános, Közép és felsőfokú zenei, tánc és ének képzés). Az Egészségház hamarosan költözik és ahelyét én úgy vélem Megkapja a szomszédos FRADI . tehát újabb fejlesztés. A Mázsa téren bízom benne, hogy elindul végre a 350 lakásos lakópark és kínai lakónegyed építése. Tehát ebből az irányból töképetesen összenő majd a belváros Kőbányával.

      A MÁsik fejlesztésre váró irány a Fehér út melletti térség. Itt is először az úthállózatot kéne rendezni. Igen ez is egy körút, de ezt sem ma talélta ki valaki. Béke – Bosnyák- Örs Vezér ter- Fehér út- Kőrösi Csoma Sándor út- Kőbányai út is bizony körút.

      Kőbánya Budapest mérteni középpontja. Megkerülhetetlen! Ezt el kell fogadni.

      1. “A másik fejlesztésre váró irány a Fehér út melletti térség.”

        Fehér út – Keresztúri út – Jászberényi út, a Terebesi (park)erdő környéke.
        Kitűnő adottságok. Közelben a Kőbánya-Felső és Rákos állomások (lehet, hogy ezek a jövőben áthelyezésre kerülnek: Élessarok, Sörgyár).
        Nagyszabású ingatlanfejlesztések várhatók!

  4. “a rendőrség nem engedélyezi a Pongrác úton további közösségi közlekedési eszközök közlekedtetését..”

    Nem tudtam, hogy a Rendőrségnek van ilyen jogköre. Sajnos a Pongrácz úton nem fér el busz sáv. Sőt, pont egy frissen felújított, talán rendőrségi (!) épület is belóg a troligarázs környékén.
    Ott a MÁV területekhez is nagyon hozzá kellene nyúlni, (Tuti van pár méter ott parlagon), a fasorhoz is hozzá kellene nyúlni, mert tuti, hogy nincsenek túl jó állapotban azok a fák.

    Tehát a Pongrácz utat nagyon át kellene tervezni, de a mellette szinte párhuzamosan futó Albertirsaival is lehetne számolni. Pl. Egyirányúsítani mindkettőt, de kellene egy vasútvonal alatti összekötés, akkor. Mivel lehetne meggyőzni a döntéshozót, hogy megéri?

    Talán ha a MÁV fejleszt ott valamit, akkor.

    1. Kompakt Kőbánya Pongrác út : A vasúti felüljáró is gond a bővítésnél. A MÁV rengeteg vágányt nem használ a Kőbánya alsó környékén.
      Itt is já megoldás lenne az ALbertirsai-Korponai-Vaspálya tengely megépítése és ez kiválthatá a Pongrác utat.

      A Vasúti töltés áttörése több ponton is szerepel Kőbánya fejlesztési tervében.
      Ne feledkezzünk meg a HUngexpóról sem. A vásárváros elérésére a repülőtér felől, a legésszerűbb megoldás az Albertirsai – Korponai- Vaspálya-Gyömrői tengely.

      ALbertirsai- Gyömrői tengely

  5. “Béke – Bosnyák- Örs Vezér ter- Fehér út- Kőrösi Csoma Sándor út- Kőbányai út is bizony körút.”

    Ajaj! Ez az Élessarok átépítésével egyenlő! Az összefügg a Jászberényi úttal és a 31-es főúttal! Nagyon sok a bizonytalansági tényező.

    Állítólag a Népliget körbejárható lesz. Kellene valami forgalom-csillapított út a vasútvonal mentén is. Ez közelebb van a megvalósításhoz, mint az Élessarok átépítése.
    A Népligetre már egészen jó elképzelések vannak. Az új vasútállomás is segít valamit.

    1. Kompakt Kőbánya Az Élessarok átépítésére / rendezésére több javaslat született. Elengedhetetlen!

      Népliget AZ új vasúti megálló jelentősen megváltoztatja majd a környéket. Főként a Lidl környékén lesz nagyon jelentős a változás.
      Itt is van egy érdekes dolog. Kőbánya nem engedi, hogy az Elnök utcai troli belépjen a Népligetbe és elérje az új vasúti megállót.

      Én nemhogy beengedném, de végig is vinném a trolit a NÉpligeten és a Kismartoni utca- Kőbányai út útvonalon elvinném a Liget térig ezzel végre közösségi közlekedési kapcsolatot teremtenék Kőbánya és a NÉpliget között.

      1. Mindenképpen!

        Az új vasútállomáshoz minél több ráhordó járat kell.

        1. Kompakt Kőbánya Egyetértünk abban, hogy Népliget vasútállomás kiszolgálását jól át kell gondolni. A troli az Elnök utca felől a Népligeten át érkezhet és ezt kihasználva fel is használhatnánk a Népliget feltárására. FOntos az is, hogy Liget tér felől is könnyen elérhető legyen. Összekötve Népliget és KŐbánya Alsó vasútállomást.
          Úgy tudom az Ecseri úti Spár előtti buszvégállomás kerül át a vasútállomáshoz. Itt is fontos lenne, hogy megmaradjon a busz/metró kényelmes átszállás.
          Vitézy Dávid által elképzelt boldogan sétáló utasokban én nem hiszek. A gyaloglás mindig elriaztja az utast, ezért nem is említettem a 3-as villamost a két vasútállomás összekötésére.
          Népliget vasútállomás

          1. “boldogan sétáló utasok”

            Igen, reálisabb a “csúcsidőben egykedvűen sodródó tömeg”. Talán annyi “belső boldogság” lehet bennük, hogy csökken a menetidejük. De a zöm mindig az utolsó percekben indul el, ezért a “boldog sétálás” inkább szabadidős tevékenység! 🙂

            1. Kompakt Kőbánya A Népliget és a Hungária feletti megálló esetében is hatalmas a rágyaloglás a metróra, villamosra. Ez nem a legjobb megoldás.
              Népliget vasútállomás esetében a metrót kellett volna elcsúsztatni, míg a Hungáriánál a Villamos megállóját közelebb vinni a felüljáróhoz, de erre nincs esély.

      2. “Kőbánya nem engedi, hogy az Elnök utcai troli belépjen a Népligetbe”

        A dízel 99-es busz vígan átmehet a Népligeten. 🙁

        “Én nemhogy beengedném, de végig is vinném a trolit a NÉpligeten és a Kismartoni utca- Kőbányai út útvonalon elvinném a Liget térig ezzel végre közösségi közlekedési kapcsolatot teremtenék Kőbánya és a NÉpliget között.”

        Igen a Népliget szélén, egy új, a vasútvonal mellett kiépített úton mehetne a troli, vagy bármi környezetbarát tömegközlekedési jármű. Talán a Vajda Péter u./Fertő u.-nál egy 99-es busz kapcsolat még hasznos lenne.

        Mondjuk, arról kellene felmérés, hogy az ott leszálló utasok merre is utaznának tovább? A zöm valószínűleg metróval menne, ők kénytelenek gyalogolni.

        Akinek az 1-es villamos jó, az a Ferencváros vasútállomáson száll át. (Amíg még van ott állomás.)

      3. “Kőbánya nem engedi, hogy az Elnök utcai troli belépjen a Népligetbe és elérje az új vasúti megállót.”

        Ez hivatalosan, önkormányzati szinten hangzott el? Van erre valamilyen írott forrás?

        Mi az értelme ezt gyakorlatilag elszabotálni? Mi erre vajon az érdemi érv? Felsővezeték kiépítés? Pedig még úgy is nagyon fontos volna, ha csak a vasútig menne és ott fordulna vissza a belváros felé, kimenve az Üllőire akár. A Hazlinszky Frigyes sétányt is érdemes volna meghagyni inkább úgy, hogy a BKK/rendvédelmi szervek stb. tudják használni szükség esetén.

        Persze az, hogy valaha is kivigyék felsővezetékkel az Elnök utcai trolit a Liget térig, elég valószínűtlen sajnos (inkább a kilences óbudai szakaszát kellene előbb trolisítani), de a Népliget vasúti megállóig egy plusz 1200 méteres hurkot akkus üzemben is simán tudnának menni az új trolik.

        1. Civilized Person– Az önjárással a Népligetben az a gond, hogy az önjáró járművek hatékony töltése a végállomáson vezetékről történhet. Ebből adódóan a Népliget vasútállomás előtti/mögötti végállomás elvárása a felsővezeték megléte.

          Önkormányzati képviselőtől csak az hangzott el, hogy a 9-es trolisításánál azért nem engednek 100 méter felsővezetéket kihúzni a Szent László téren, mert ezzel látják biztosítottnak, hogy a BKK a vonalon nem fog tudni régi (önjárásra képtelen) járműveket közlekedtetni, amit én el tudok fogadni.

  6. “Gondoljunk bele mennyivel jobb lenne ha a Pongrác úti lakótelepről át lehetne sétálni a Korponai utcára, Állomás utcára, Liget utcára.”

    Élettel telne meg a vasútvonal mindkét oldala. Persze nem egyik napról a másikra jelentkezne a pozitív hatás, mert a szokás hatalma miatt kezdetben nem járnának arra, de idővel összeszervülne a külön “fejlődő” pangó! városrész.

    Fontos, hogy biztonságos, barátságos legyen az új útvonal!

    1. Kompakt Kőbánya – Ha jól emlékszem akkor az egyik átvágást a Liget utcánál terveztékk anno.
      A tökéletes megoldás a vasút “beásása” lenne a Nyugati és a KÖKI között, de arra nincs esély.

      1. Hát igen. Arra nincs esély, még. Talán “állványos cső”-ben vezetni? Bár az sem olcsó, de jobban szakaszolható a kiépítése.

        Már az is nagy előre lépés lenne, ha a Város megkapná a MÁV-tól a nem használt területeket. Tehát csak a használt üzemi terület lenne a MÁV-é. Onnan egy esztétikus kerítés és lehetőség a fejlesztésre. Rengeteg bringaút, park, sétány, parkoló kijönne belőle!

        1. Kompakt KŐbánya a MÁV által ma nem használt területre szükség lesz a vasútvonal 4 vágányosítása kapcsán, illetve Kőbánya alsó megállóhely szélesítésekor. Ma az okoz gondot, hogy a személyvonatokat nem tudja megelőszni a gyors. Ez csak plusz vágányok beépítésével valósítható meg, tehát szükség lesz aterületre

          1. Szerintem a MÁV nem akar lemondani jelentős ingatlanvagyonáról. Pedig így nem sokat érnek, akkor érhetnének sokat, ha az egész környezet fejlődik és együttesen emelkedik a környék értéke. (Lehet, hogy valami részesedés kilátásba helyezésével lehet ne jobb belátásra bírni.)
            Szerintem simán kamuzhatnak a helyigényről. Jó lenne valami win-win megoldást találni!
            Évtizedekig ülnek a jobb sorsra érdemesebb ingatlanjaikon!

            Szívesen látnám az esztétikus kerítéseket, hogy idáig a MÁV terület, innen meg lehet fejleszteni! A tisztánlátás sose árt.

      2. “az egyik átvágást a Liget utcánál tervezték”

        Igen, ott jó helyen lenne.

        Az egyenes Liget utca rávezetne a Kistorony parki buszmegállóra. Az a városrész nagyon fel fog értékelődni a volt Északi Járműjavító területének fejlesztésével. Csak a vasútvonal terület elválasztó hatását kellene mérsékelni.
        Kellene erre egy mintaprojekt, mert ez egész Budapest problémája, különösen Kőbányáé.

  7. “szeretik Kőbányát szegény kerületként beállítani, ami már rég nem igaz.”

    Van ilyen toposz, hogy “Kőbánya = valami béna hely”. Olyanok is használják akik sosem jártak Kőbányán! 🙂

    Persze a X. kerület elég heterogén kerület, kétségkívül van pár nagyon lepukkant városrésze, de százalékosan nem olyan rossz az arány.
    Nem itt vannak a leggázabb lakótelepek, a kertvárosias részek hasonlóak a többi kerület kertvárosias részeihez. A lakóparkok is egészen jók.

    A rozsdaövezet is zöldül, pl. volt PEMÜ területe helyén lakópark lesz.

    A vasútvonalak okozta elvágó hatást lehet leginkább érezni a közlekedésben.

    Clickbait címadás, mintha ez számítana valamit:
    https://ingatlanhirek.hu/penz/felertekelodhet-kobanya-trolibusz-kozlekedhet-oda/

    Ki tudja, lehet, hogy ha tényleg pozitív érzetet kelt valakikben a trolibusz-közlekedés, akkor egy egész városrész felértékelődhet.

    Van aki meg a felső-vezetéktől kap sikítófrászt.
    Szerintem mindegy, hogy elektromos vagy CNG.

  8. A Kőér utca vasúti kereszteződést, amit valóban régóta különszintűvé kellett volna már tenni, állítlag aluljárós megoldással alakítják át, azaz nem a vasutat emelik meg (és bővítik) sajnos, hogy töltésen haladjon, amire egyébként lehetőség volna, hanem az úttestet bebújtatják alatta. Ez sejteti, hogy a Kőér utcában már közvetlenül annak elejétől számolnak az alagúttal, hiszen a vasút alá süllyesztett úttest már részben az ehhez való kapcsolódást is szolgálná, gondolom. Ez azt is valószínűsíti, hogy nagyobb kisajátítások / bontások nem lesznek a Kőér utcában az óhegyi szakaszon.. Így viszont jó hosszú lesz az alagút, ha egyszer megépül,…

    Valójában az utcaszinten vezetett vasútnak van a nagyobb mentális elvágó hatása, mert nem lehetett alatta zavarmentes gyalogos, kerékpáros stb. de közúti átjáró sem.

  9. “Így viszont jó hosszú lesz az alagút, ha egyszer megépül,…”

    A Gyáli úttól a Keresztúri útig 5,5 km.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .