A Galvani projekt és Kőbánya

Aki rendszeresen használja az M1/M7 autópályát és Kőbányán él abban már biztosan felmerült az Andor úton haladva, hogy  sokkal egyszerőbb lenne a Szerémi út helyett egyenesen továbbhaladva átkelni a Dunán. Ezt teszi majd lehetővé az új Galvani híd.  Kényelmes és gyors eljutást biztosít majd a Balaton és  Bécs felé.  Szintén fontos szempont, hogy  az Egér úton át érkező autósokat is a jelenlegi egy helyett két dunai átkelő felé osztja , útirányuknak megfelelően, csőkkentve a Könyves Kálmán körúti dugókat.

Az új híd tervezésénél , a kezdetektől fogva cél volt a közösségi közlekedési funkció elhelyezése. Így egy olyan  déli villamosvonal jöhet létre amely megkönnyíti a Duna két partján élők illetve onnan, vagy oda ingázók  munkába járását.  Aki a térképre tekint azonnal látja Csepel elzártságát, amely megnehezíti fejlődését. Már a római időkből ismeretes, hogy az út a fejlődés a gazdagság alapja. Tagadhatatlan, hogy Újbuda-Csepel-Kispest-Kőbánya jelentősen közelebb kerül majd egymáshoz és a munkát keresők, ezekből a kerületekből  az egyszerűbb eljutás miatt  bátrabban keresnek majd munkát az így közelebb került szomszédos kerületekben. Az álláskeresés kapcsán mindig fontos szempont a gyors kényelmez eljutás. Ebben biztosan segít az Új híd. Ilyen szempontból pozitív az új híd megépülése.

Nézzük mivel jár ez a projekt Kőbányán.  A fent leírt pozitívumok mellett én a projekt hiányosságának látom, hogy az így létrejövő új útvonal végpontja, valójában nem végpont lesz, hanem egy olyan “kapu” amely vonzza majd a környék autósait.  Itt célszerű megoldásban gondolkodni.  Pillanatnyilag a legvalószínűbb ilyen “kapu” a Határ út.  Itt merül fel Kőbánya kérdése, hiszen ez a “kapu”  Zugló, Rákos … irányából is Kőbányán át  vonzza majd az autósokat.
Nézzük, mit okoz Kőbányán ez a Kapu hatás.  Én úgy vélem, hogy Kőbánya felől, illetve Kőbányán át a legtöbb jármű a Gyömrői és a Vaspálya utcán át érkezhet. Ez utóbbi csak akkor válhat jelentős útvonallá, ha elkészül a Liget-Mázsa téri körforgalom , amely megoldaná a Kőrösi Csoma útról történő balra kanyarodást a Vaspálya utcára.  Kőbánya területfejlesztési tervében ugyan szerepel a Mázsa téri csomópont megépítése, de a Vaspálya utca esetében forgalomcsökkentést vizionálnak. Sajnos a legtöbb terv megfeledkezik arról. hogy Zugló felől érkezve a Fehér -Kőrösi Csoma Sándor út-Vaspálya-Kőér utca útvonal a legegyszerűbb lehetőség az új Galvani híd elérésére.

Az emberek elég szemfülesek, ezért keresni fogják azokat megoldásokat amelyekkel elkerülhetőek a kialakult dugók.  Kőbányán mindenki az átmenő forgalom növekedésétól tart. Ez részben jogos felvetés, de sokan ma is Kőbányán át ingáznak Újbuda irányába. Különbség csak annyi, hogy ma a Kőrösi Csoma Sándor úton át érik el a Könyves Kálmán körutat, az új híd megépülését követően ez a forgalom tevődhet át az kerületbe érkezés irányától függően a Gitár utca- Köér utca útvonalra.  Azonban fontos  megjegyezni, hogy az Élessarok forgalomszervezése miatt kényelmesebb a Kőrösi Csoma Sándor út – Vaspálya utca felé haladni. Ez utóbbinál feltétel a Liget/Mázsa téri körforgalom megépülése, a balra kanyarodási lehetőség megoldása a híd átadásának időpontjáig

Minden a Galvani híd megépítését ellenző szájából csak az Óhegy mellett élők érdeksérelmének  emlegetését hallom.  Hirtelen összehoztam egy térképet amelyen azikat az irányokat  vázoltam fel, amelyekből véleményem szerint érkezhet az átmenő forgalom. Itt szándékosan nem foglalkozom a helyi forgalommal.  Ebből is jól látszik, hogy a a Gitár-Kőér utca csak egy az elképzelhető irányok közül.  Zugló felől érkezve például sokkal jobb megoldás a Kőrösi Csoma Sándor utat választani.

Mivel sokan, Kőbánya esetében a Galvani hidat kizárólag Óhegy problémájának tekintik ezért összegezném, hogy mivel csökkenthető Óhegy közlekedési terhelése. A legkézenfekvőbb megoldás az elképzelésekben már szereplő alagút megépítése. Erre  még kormányzati szándék esetén sem látok sok esélyt. Ennek hiányában  kulcskérdés a vasút keresztezése a Kőér utcánál. Erre az önkormányzat is késíttetett már hatástanulmányt.  Számomra a helykihasználás miatt és a forgalom egyenletes elosztás miatt a vasút töltösen történő vezetése tűnik a jobb megoldásnak. A tanulmány ezt megvalósíthatónak ítéli, de felhívja a figyelmet a töltésen vezetett vasút területelválasztó hatására! Ez jogos felvetés, de ha szeretnénk, hogy a Határ út felől érkező járművek minden irányba kanyarodni tudjanak akkor ez a jó megoldás.  Az elfogadott fejlesztési tervben szereplő közúti felüljáró egy bonyolult geometriát követő rendszerben tudná csak biztosítani, hogy a Határ út felől érkezők ne Óhegy irányába tudjanak csak tovább menni, hanem a Liget tér illetve Újhegy irányába is.
Tehát:  a Kőér -Vaspálya utcai különszintű kerszteződés ne közúti felül vagy  aluljáróval kerüljön kiváltásra!

A következő fontos elem a Liget/ Mázsa téren megoldani a kanyarodást minden irányba. Erre leginkább a rég elképzelt körforgalom adna jó megoldást, amely azonban a vasúti megállóhely egyidejű átalakításával járna együtt.

Így biztosítható lenne a minden irányból egyszerű kanyarodás a Vaspálya utcára, illetve a Vaspálya utcáról a Kőrösi Csoma Sándor útra. A körforgalmi csomópont szintén fontos eleme lehet a későbbiekben , a mai tiltakozás lecsendesedése után megépülő Korponai-Albertirsai tengelynek.  Tudom most sokan azt mondják, hogy ezzel csak mégtöbb autót vonzunk ide, de ez egyben azt is jelenti, hogy az érkező járműveket jobban szét is tudjuk osztani különböző útvonalak felé.  A vasúti híd nyílásának tágítása kapcsán ésszerű lenne a vasút  magasvezetésének megrartása/ megépítése is a Kőér utca csomóponton túlig. Az önkormányzat által készíttetett talulmányok alátámasztják , hogy az esetlegesen megépülő Kőér utcai vasúti felüljáró és  a Kőbánya Kispest vasútállomás között a vasúti pálya emelkedése elfogadható mértékű lenne, tehát kivitelezhető. Mivel új töltést építenénk, így előre betervezhető lenne a ma is hiányzó áttörés , a közvetlen gyalogos kapcsolat kiépítése  Vaspálya utcai buszmegálló felé (Mázsa utca-Ihász utca térsége).

Természetesen én is szívesen fogadnám, ha Monor és Lajosmizse felé közlekedő vonatok alagútban közlekednének ezzel megszűntetve a vasút területelválasztó hatását. Gondoljunk bele mennyivel jobb lenne ha a Pongrác úti lakótelepről át lehetne sétálni a Korponai utcára, Állomás utcára, Liget utcára.

Érdemes vitát indítami a kérdésben, hiszen az új híd érinti Budapest szinte minden lakóját. Fontos, hogy mindeki objektív tájékoztatást kapjon a fejlesztési tervekről, lehetőségekrő.  Azonnal itt van két nézőpont a kérdésben. A támogató Vitézy Dávid és a projektel szemben fenntartásokat megfogalmazó Bakos Bernadett írása.

Forrás: BFK. Közlekedes, Magyar Építők

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük