NFC – egy hibás döntés utóhatásai

Már harmadik alkalommal írok a BKK legújabb fejlesztésként eladni kívánt felesleges pénzszórása kapcsán.  Miről is van szó?  A BKK véleményem szerül egyszerűen retteg a bliccelőktől és mindenkiben  csalót vél felfedezni. Biztosan vannak olyanok akik megpróbálnak díjfizetés nélkül utazni.  Mint az gyakran emlegetem , nemzetközi statisztikák alapján a metró beléptetőkapuk esetében ez általában 10-15%.  Mivel a bliccelők száma annak megfoghatatlansága miatt nem mérhető, így nincs ember aki meg tudná mondani, hogy mekkora is ez a szám Budapesten.
Sajnos jól láthatóan a BKK  a saját maga által fejlesztetett mobilalkalmazást használó utasokat kiemelt kockázati tényezőként kezeli és ahol csak tudja megnehezíti azok életét és vicces módon saját terméke  használatát.

Ennek a szerintem beteges rettegésnek az eredménye az, hogy teljesen feleslegesen költ a BKK pénzt az újabbnál újabb elemekre, melyekre egy egészséges rendszerben semmi szükség nem lenne. Ne feledjük, ezek „fejlesztések” mind a mi pénzünkből finanszírozódnak, melyet hasznosan is el lehetne költeni! 

A mostani legújabb „fejlesztés” az NFC érvényesítés  valójában nem hoz semmi újat és a fenti BKK grafika is eléggé csúsztat, hiszen a QR kódos bérletbemutatás egy apró lépéssel több csak mint az NFC. Időközben kiderült, hogy Apple mobilon az NFC használatával még egy push üzenetre is rá kell kattintani, ami a lépések számát nem csökkenti.

Hangsúlyozom, ez kizárólag a bérletbemutatásra  vonatkozik, a jegyérvényesítés hosszabb folyamat és mivel jeggyel az ember ritkábban utazik, így abban az esetben ezzel nincs is gond. 
A valódi probléma az, hogy a bérletbemutatásánál nem is lenne szükség sem QR sem NFC beolvasásra sőt még online használatra sem! Ez kizárólag annak a folyománya, hogy a BKK fél a visszaélésektől.  
A visszaélés mértéke csökkenthető lenne offline használattal is, napi 1 frissítés mellett!   

Mi okozza  a problémát ami miatt a BKK rákényszerül arra , hogy folyamatosan  pénzt költsön a mobilbérlet bemutatásának fejlesztésére?   Az elsőajtós felszállás az ami a rendszer leggyengébb láncszeme. Egyszerűen  túl lassú a felszállás mobilbérlettel.  Az utas fut a buszra, az ajtóban kezdi el keresgetni a mobilját, majd ügyetlenkedik a QR kód beolvasásával, feltartva a többieket.
A kezdeti időszakban a BKK azt állította, hogy a mobilbérlet bemutatása pontosan annyi lépés mint a papír bérleté.  Ez természetesen nem igaz, ezt bárki ellenőrizheti az alábbi grafikán.

A valóban  kényelmes, „előveszem+bemutatom” mobilbérlet bemutatás megvalósítható biztonságos formában. A mobilbérlettel való visszaélések száma jelentősen csökkenthető lehetne, ha a kijelzőképet módosítanánk.  A bérlet átruházhatóságát egyszerűen ki tudnánk zárni egy arcképpel. Az arckép mellett megjeleníthetük a tulajdonos érvényes bérleteinek ikonjait (Személy, Kerékpár, Kutya). Ez alatt a pontos időt dátummal és a képernyő alsó részében a BKK kedvencét a titkos képet, melyet most jegyképnek hív.  A tikos kép egy generált grafika, mely ma jármű és időszak specifikus. Ezt  offline használat esetén  időszak specifikusra kell módosítani. A titkos képet a mobilalkalmazás rajzolná ki a napi egy frissítés alapján megkapott, aznapi frissítés adatai alapján. Mivel több mozgó , illetve személyhez kötött eleme van a képernyőképnek, igy annak hamisítása egyszerűen nem érné meg, hiszen egy oda útra hamisított animált grafika már nem érvényes a visszaúton.

A felhasználó továbbra is csak a BKK widget bérletbemutatás gombra kattinta tudna felszállni! 
Igen , tisztában vagyok azzal, hogy a BKK így adatoktól esik el, de ezek az adatok a mobiltelefon GPS adataiból részben pótolható és egy csomagban, napi egyszer küldené azt el a BKK szervere felé. Igen azt is tudom, hogy a BKK így szigorúan szabályozott adatkezelővé válna, de ez nem tartozik az utasra.

Összegezve:  Napi egyszeri frissítéssel , offline használattal is teljesen biztonságosan használható lehetne a BudapestGO mobilbérlet.  Nem lenne szükség a bérletek esetében,  sem QR, sem pedig NFC matrica beolvasásra.

Mivel a BKK úgy tűnik, hogy nem veszi figyelembe az utasok kérését és nem akar offline mobilbérletet bevezetni, így célszerű volna a pillanatnyi rendszert felhasználóbarátabbá tenni. Az NFC matrica ugyan úgy tűnhet mintha ebbe az irányba történő lépés lenne, de ki akarja a több százezer forintos mobilját a sáros vagy esőben vizes busz oldalához dörzsölgetni? 
A ma használt rendszer legfőbb hibája, hogy a mobilbérletes utas csak a jármű megérkeztekor, tud bemutatandó képet generálni. A járművezetők és az utasok elmondása alapján is ez a legnagyobb gond. Ezen a QR és az NFC matrica sem segít.
Kézenfekvő módon 2 megoldás lehet. Az egyik a Metrónál használt menüből előre kiválasztható viszonylati kép  a másik a megállói matrica.
Miután a metrónál már létezik ez  a fajta lehetőség, így nem okozhat nehézséget a kiválasztós lehetőség lefejlesztése a többi járműtípusra!  Sok utas felkészülne a felszállásra, ha lenne erre mód.
Vicces, hogy a metrónál megvan ez a képbemutatós lehetőség miközben a beléptetőszemélyzet munkavégzése a QR kódok beolvasásával ellenőrizhető – magyarul a metrónál nem kéne képet mutatni.

Mivel a GPS technológia az egymáshoz közel lévő megállókat nem tudja mindig pontosan beazonosítani, így a fenti képen látható képet célszerű lehet kiegészíteni még egy lépéssel ami a megállóválasztó. Ez  kimondottan hasznos lehet egy nagyobb csomópontban. 
Mint ti is látjátok ez a módszer sem teszi bonyolultabbá a rendszert, hiszen  egyrészt a bérletbemutatásra szolgál, másrészt 3 vagy kiegészítve 4 lépésből áll.  A kedvenc megállók widgetbe elmentésével, még tovább egyszerűsíthető lenne a mobilbérlet bemutatása.
Én úgy gondolom, hogy a felkészült, a megállóban várakozó utas életét megkönnyítené és a járművezetők is hálásak lennének a gyorsabb utascsere miatt.  
A képen látható mód, nem feltételez nagyobb fejlesztést, hiszen a metróállomások beléptetése hasonlóan zajlik és a járművek adatai ma is megjelennek az mobilalkalmazásokban, pl.: MenetrendApp. Magyarul, a meglévő adatok felhasználásával, egy kis kódolással megoldható lenne az ami  a legtöbb gondot és késést okozza vagyis a QR „bohóckodás”. 

Időközben a BKK elindult egy másik úton is. Elkezdtek megjelenni az új univerzális jegykezelők a járműveken.  Ezek  a készülékek alkalmasak a hagyományos papírjegyek kezelésére és az NFC technológia révén virtuális jegyváltásra, illetve a pillanatnyi státusz ellenőrzésére. 
Úgy gondolom, hogy mivel a BKK nem fektet elég energiát az utasok tájékoztatására, a két hasonló felhasználási mód – érintsd hozzzá- idővel gondot fog okozni. Főként, mivel a két egymástól teljesen eltérő jegyvásárlási/ érvényesítési mód túl közel van/lesz elhelyezve egymáshoz.  Az elmúlt napokban több olyan cikket is találtam, ahol az olvasókat félretájékoztatják. A BKK Facebookjára  érkező kérdések is arra engednek következtetni, hogy az olvasók/ kérdezők több mint fele teljesen félreérti az NFC címkék használatát. Ami számomra felfoghatatlan, az a BKK, véleményem szerint szándékos hallgatása. Olyan érzésem van mintha reklámfogáskánt kezelnék a hallgatást, amivel az utasok biztosan veszíteni fognak.

Időközben megnéztem az utasok kérdéseit és a BKK erre adott válaszait a Facebookon. Sajnos továbbra is úgy érzem, hogy a BKK online kommunikációt ellátó munkatársai  általános információkat ismételgetnek, konkrét válaszadás helyett.  A másik nagy gond a szóhasználat! 
Az egyik kedvenc  a :”Bérletnél is mindig be kell olvasni a kódot?” kérdésre adott válasz. Ez általában a következő: „Nem, csak ellenőrzéskor”.  Ez a válasz szerintem teljesen valótlan, amivel a BKK félrevezetheti az utasait, feltehetően azzal a céllal, hogy csökkentse bennük azt az érzést, hogy feleslegesen megnehezíti a mobilbérletesek életét.  Ugyan az ellenőrzés akár a beléptetés rokonértelmű kifejezése is lehetne, de az utas nem ezt érti alatta.   
Valóság az, hogy a BKK beléptetést és ellenőrzést is végez, de ezek nem azonosak. Beléptetés a metró beléptetőszemélyzetének vagy az elsőajtós járatok esetében a járművezetőnek bemutatott jegykép, míg ellenőrzést  a BKK jegyelleőrei végeznek, erre a célra vásárolt jegyellenőrző készülékekkel, ők azonban minden esetben a jegy/bérlet QR kódját olvassák be és online ellenőrzik annak érvényességét. 
Ebből is jól látszik, hogy a két eljárás teljesen eltérő és azokat nem szabad összemosni.

Szintén ketté kell választani a JEGYÉRVÉNYESÍTÉS és a BÉRLETBEMUTATÁS kifejezéseket. A jegyérvényesítés egy meglévő jegytermék utazás előtti aktiválása, „virtuális kilyukasztása”, míg a bérletbemutatás egy meglévő és aktív utazási jogosultság igazolása bemutatással.   Ezt a két , egymástól teljesen eltérő eljárást nem volna szabad  összemosni. Az online bérletet az utas nem érvényesíti felszállás előtt, hiszen az érvényes a rajta lévő időszak teljes hossza alatt. A mobilbérlet kódolvasással előhívott jegyképének bemutatása, csak bemutatás! 
Jegyérvényesítés az egyszeri utazásra jogosító jegytípusok esetében van csak . Ilyenek az idő alapú és a reptéri járatra érvényes mobiljegyek.

Az utasok kérdései általában megalapozottak és a megfeleő tájékoztatás hiányából erednek. Ezekre érdemben kéne válaszolni. Számomra érthetetlen módon a BKK feltehetően nem ellenőrizte , az utasok, kommentelők által feltett kérdéseket. Ennek legkirívóbb példája a talán leggyakrabban feltett kérdés : „Mi van , ha több jegyem, bérletem is van?” kérdésre adott válasz : „A bérlet az alapértelmezett”. Az első pillanatban kiderült, hogy ezt nem ellenőrizték, nem tesztelték az elvárható alapossággal. A valóságban az időponti sorrendben elsőként megváltott bérlethez kapcsolódó jegyképet jeleníti meg a rendszer, amely lehet egy kutya vagy kerékpárbérlet is.

forrás : BKK, BKK Facebook