Frissültek a BKK jegyautomatái

Feltételezem, hogy a BKK jó szándékkal kezdett bele a jegyautomaták  fejlesztésébe, de sajnos ismét úgy tűnik, hogy a szakértelem hiányzott.  Hamarosan országosan lekapcsolásra kerül a harmadik generációs adathálózat , igy a BKK rákényszerült a jegyautomaták és a központi szerver közötti adatkapcsolatot biztosító eszközök cseréjére.  Ezt megpróbálta összekötni egy szoftver frissítéssel.  Ez így helyes és dícsérendő.  A gond csak ott kezdődik, hogy a jelek szerint nem szakember végezte el  a programtesztelést. Biztosan nem rendelkezett ISTQB vizsgával a tesztelő. Mivel ez nem előírás és pénzbe kerül, feltételezhetően a BKK ezt a lépést kihagyta. 
Nézzük meg, hogy miként kéne történnie egy ilyen verziófrissítésnek.  Mivel az automatában hardvercsere is történt és sok termék változott meg az elmúlt években, célszerű a teljes rendszert újratervezni.  Szoftvertesztelésben fontos , hogy amennyiben a meglévő rendszerbe új elem kerül, akkor  annak esetleges hatásait a teljes rendszerben tesztelni kell. Magyarul, ha kicserélem a modemet, akkor tesztelni kell azt is, hogy az új hardver ténylegesen és a megszokott módon képes-e együttműködni a meglévő szoftverrel. Ugyanez igaz a menü egyes elemeinek cseréjére. Nem elég átírni egy “gombot”, annak megfelelő működését tesztelni kell.

A többnyelvű menü esetében gyakori gond a szöveg hosszúsága. Ami magyarul egy szó, az egy idegen nyelven lehet 2-3  is akár, főként ha az csak körülírható.  A fordítások esetében fontos a szakemberek felkérése, nehogy beleessünk abba a hibába ami Rachel Appleby-vel már megtörtént, amikor az anyanyelvi brit kiejtés fontosabb volt, mint az érthető utastájékoztatás. Egy közlekedésszervező esetében bizony a minden utas számára érthető nyelvhasználat az első és nem a helyes vagy pontos brit kiejtés. Aki dolgozott többnyelvű közösségben az pontosan tudja, hogy az angol nyelv legváltozatosabb formáit használja a környezete de ezek közül a legritkább a brit.

A szóhasználat is fontos az érthetőség szempontjából.  Sokan nem értettek egyet Vitézy Dáviddal amikor a régi piros, sárga, kék, zöld metrót átnevezte M2,M1,M3,M4- re és a héveket, valamint a hajókat is beszámozta, de utastájékoztatás szempontjából egyértelműen pozitív lépésről van szó. Ma már szinte senki nem használja  a “piros metró” kifejezést ami az angolszász országokban elterjedt. A HÉV-eket már nem is említve, melyeket  a Hungaroring megközelítésére nyaranta tömegesen használnak turisták és nehezen jegyeznék meg a “Gödöllői hév” nevet mig a H8 számukra is könnyen értelmezhető.

Közlekedő Tömeg képei

A Közlekedő Tömeg véleménye itt olvasható,    míg a    BKK ugyanerről ezt írja  az objektivitás érdekében ajánlott  elolvasni mindkét fél véleményét a témában.

A Közlekedő Tömeggel teljesen egyetértek abban, hogy mint azt a  képek is bizonyítják gyorsan kapkodva összerakott és nem ellenőrzött verziófrissítésről van szó. Azonos  “gombok” alatt eltérő tartalmak jelennek meg, hiányoznak fordítások és több éve elavult információk jelennek meg, mint a dunai hajók vagy a Citytroli amely már a múlté, vagy a lassan  egy évtizede nem használt logók a menüben.

Ezek a hibák azért is meglepőek számomra, mert a BKK állítása szeint az összes jegyárbevétel 60%-a ezekből az automatákból származik, míg a második legnagyobb bevételi forrás 30%-kal a mobilalkalmazásokon keresztül beérkező viteldíj.  
Én mindent megtennék annak érdekében, hogy a bevételem 60%-át biztosító automaták tökéletesen működjenek.

Van egy kérdés , melyben az én álláspontom a BKK-hoz áll közelebb. Ez a nyelvkínálat.   A BKK a mostani verziófrissítésben 9-ről csupán 3 nyelvre csökkentette a kínálatot.  Bevallom ebben én nem látok akkora  visszalépést mint a Közlekedő Tömeg.  Aki utazik az erre készül és ha hozzánk érkezik, magyarul biztosan nem tanul meg, de angolul valószínűleg tud alap szinten.  Természetes régiónkban, szomszédságunkban mindenki tanult angolul vagy németül, tehát a magyaron kívül ez a két többlet nyelv szerintem elegendő.  Nem tudom, hány turista váltott jegyet román vagy szlovák nyelven, de ha gondjuk akadt, a  HELP gomb megnyomása után –  én biztos vagyok benne, hogy a BKK-  nem tudott románul vagy szlovákul kommunikálni tudó munkatársat biztosítani. Maradt a magyar és az angol nyelv.
Megértem, hogy jól néz ki a 9 nyelv az automata menüjében, de ha nincs ezekhez háttértámogatás, akkor ezek csak gondot fognak okozni. Ilyen esetben én hasznosabbnak tartom az egyszerűsítést, az angol nyelv használatát, melyet például a volt szovjet polgárok a szocialista időben is kötelezően tanultak.

Számomra az eddigi megoldás volt kicsit félmegoldás, ahol kínai nyelven vezetjük végig a vásárláson az utast, de ha elakad, már nincs kínai nyelven beszélő ügyintéző. Ez nem az idegen nyelvi tájékoztatás ellen szól, hiszen én magam javasoltam kb 10 éve hogy  legyenek a városban egyedi, a helyi kisebbségeknek megfelelő utastájékoztató hangok. Például a Mázsa téren , kínai az Óhegy parknál lengyel .

Szerintetek nem volt időelőtti a verziófrissítés kiadása?

Képek: BKK, Közlekedő Tömeg

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.