A RIGO

Eljött az a pillanat amiről azt hittük Budapestet soha nem fogja elérni, annak ellenére sem, hogy a környező országok legkisebb településén is 10-15 éve működik. Megjelent Budapest első csipkártyás utazásra jogosító kártyája, melynek neve: Rigó ! A BKK szerint a rigó épp olyan csipogó hangot ad ki, mint amilyet a jegyérvényesítő készülék fog kiadni az érvényes kártya hozzáérintésekor.  Vicces  de logikus. Maga a név, nagyon tetszik mert végre egy magyar névre esett a BKK választása, ami hatalmas fejlődés az előző vezetéshez képest, még akkor is, ha feltételezhetően csak egy betűszóról van szó.  Az elektronikus jegyrendszer bevezetésének ezen szakaszában  a díjmentes utazásra jogosult BKK dolgozók vehetik kezükbe „Rigójukat”

Nézzünk körül a Rigo honlapján. Az első dolog ami azonnal szemet szúrt, az az a tény, hogy a BKK eddigi állításával ellentétben egyáltalán nem lesz önkéntes az anonim és megszemélyesített kártyák közötti választás . A  RIGO rendszerben bérlet kizárólag csak személyes adatok megadásával váltható!   Megszűnik a ma használt  anonim módon  – csak a bérletigazolványon, annak átruházhatatlanságát biztosító fényképpel- történő utazás.  A RIGO rendszerben  -a honlap adatai alapján- csak személyhez kötött , nevesített utazás lesz elérhető.  Magyarul a RIGO pontosan tudni fogja, hogy  ki – név szerint- mikor és merre utazik. Ezekből az adatokból könnyen összeállítható a konkrét utas személyiségprofilja. Bármelyik betörő örülne egy olyan adatbázisnak, amelyben szerepel egy konkrét személy, annak lakcíme,  munkába járásának  és útvonalának pontos leírása.  A Rigó honlap nem fogalmaz egyértelműen, de a sok félmondatból össze lehet állítani a képet.

„A jelenleg is bérletet használó ügyfeleknek könnyű lesz megszokniuk az új rendszert. A mostani, papíralapú bérletigazolványt egy megszemélyesített (azaz a felhasználó nevével és fényképével ellátott) közlekedési kártya váltja fel. A kártya kiváltásához előzetes regisztráció lesz szükséges.”

„Az elektronikus jegyrendszer egyik alapelve, hogy bármilyen utazási kedvezmény igénybevétele, illetve a bérlettel történő utazás csak megszemélyesített (a háttérrendszerben rögzített, névvel és fényképpel ellátott) közlekedési kártyával lehetséges.”

„A jelenlegi bérletszelvény „virtuális” termékké válik, amelynek adatait az elektronikus jegyrendszer központi elszámoló rendszere tárolja a bérletes ügyfél profiljához kapcsolva.”

„Az autóbuszokon, a villamosokon és a trolikon is megváltozik az érvényesítés módja: ezeken a járműveken a kártyát szintén a fedélzetre telepített érvényesítőkészülékhez kell majd érinteni ezzel igazolva az utazási jogosultságot.”

Vagyis magán a kártyán már biztosan szerepelni fog nevünk, amelyet bárki elolvashat, illetve fényképünk. Továbbá az is nyilvánvaló a fentiek alapján, hogy személyes adatainkat elektronikus formában el is tárolja a Rigó, valamint az is, hogy összekapcsolja a felhasználót és az utazást.

Milyen adatokra lehet szükség a RIGO kártya kiváltásához és miből gondolom?  

  • Teljes vezeték és keresztnevünk -BKK mintakártyája alapján
  • Elektronikus formában rögzített fényképünk -BKK mintakártyája alapján
  • Állandó lakcímünk – csak budapesti állandó lakhellyel rendelkezők számára  ingyenes
  • Születésünk időpontja – életkorhoz kötött kedvezmény miatt
  • Személyazonosító igazolványunk bemutatása, száma– A NEJP közhiteles megszemélyesítésen alapuló egységes elektronikus közlekedési kártyarendszer

Én úgy látom, hogy a Rigó szerencsére nem a BKK saját terméke, hanem egy biztonságos  rendszer része lesz. Ez a már említett NEJP (Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform).  A linkre kattintva lehet böngészni a rendszer leírását.

[wc_divider style=”solid” line=”double” margin_top=”” margin_bottom=””]

Nézzük tovább , mit is mond magáról a RIGO a  jeggyel utazóknak:

Kedvező és sokak által régóta várt változás lesz, hogy az eddig megszokott, a felszállások számán alapuló jegyeket (pl. vonaljegy, átszállójegy stb.) felváltja az időalapú jegy, amely érvényességi idején belül (pl. 60 perc) korlátlan számú átszállást és utazást tesz lehetővé Budapesten belül. Az ügyfelek többségének ez könnyebbséget, kényelmesebb utazást jelent a korábbi rendszerhez képest, hiszen a több átszállásért sem kell többször fizetniük.

Mindenképp pozitív változásként kell tekintenünk arra, hogy megszűnik a vonaljegy, az a termék, amely miatt Budapest közösségi közlekedése az egyik legdrágább volt a környéken. Az átszállások miatti újabb jegykezelés megszűnik.  Nem szabad abba a hibába esni, hogy, azt feltételezzük, hogy  350 forintért 60 percet utazhatunk majd. A díjszabás még nem ismert, pedig a változás fogadtatásának alapvető része a árható jegyár.  Az időalapú jeggyel lesz aki jobban és lesz aki rosszabbul jár. Külföldi példák alapján például az 5-ös vagy a  9-es busz teljes vonala ma mainál drágább jeggyel lesz csak igénybe vehető,  de mondjuk  két vonalon két-két megállót utazni olcsóbb lesz jeggyel mint ma.
Az időalapú jegyrendszer a világon mindenhol  jól működik, általában papír alapon, de én magam egy Budapest méretű város esetében nem támogatom. Sokkal jobb és egyszerűbb megoldásnak vélem az olcsó napijegyet, amely esetünkben mondjuk 990 forintért 24 órán keresztül korlátlan utazást biztosítana. Miért?  Kevés Budapest esetében az olyan útvonal, amely átszállás nélkül elérhető, illetve aki valahová otthonról elutazik, az haza is jön majd. Magyarul én azt feltételezem, hogy egy orvoslátogatás vagy ügyintézés Budapest esetében , vonaljegyet használva 4×350 forintba kerül. Az általam javasolt 990 forintos napijegy ennél olcsóbb és feleslegessé teszi a jegykezelő berendezéseket is.

Az elektronikus jegyrendszer természetesen főként a szolgáltató oldalán jár hatalmas előnnyel. Ez a pontos utasforgalom mérése, amely idővel  járatátszervezéseket, útvonal módosításokat tesz majd lehetővé és gazdaságosabbá teheti a teljes rendszert  -ennek sok utas nem fog örülni és itt kizárólag csak a fizető utasokra gondolok, mivel csak az ő utazási szokásuk mérhető.

Konkrétan nincs leírva sehol, hogy a bérleteket is minden utazáskor érvényesíteni kel majd, de vannak erre utaló szövegrészek.

„Az autóbuszokon, a villamosokon és a trolikon is megváltozik az érvényesítés módja: ezeken a járműveken a kártyát szintén a fedélzetre telepített érvényesítőkészülékhez kell majd érinteni ezzel igazolva az utazási jogosultságot.”

Teljesen egyetértek azzal, hogy ha már kiépítünk egy ilyen nagyon fontos adatgyűjtő rendszert, akkor azt használjuk is, de a fenti idézetre hivatkozva érdekelne, hogy pótdíjat fizet-e az az éves bérlettel rendelkező utas, aki elfelejti a villamoson „lehúzni” a kártyáját, mondjuk mert a tömeg miatt nem fér oda a kártyaolvasóhoz?  Ilyen esetben ugyanis az utas fizet az utazásért, csak nem vesz részt  a BKK statisztikai jellegű adatgyűjtésében. Mit ellenőriz majd az ellenőr azt, hogy fizettél-e az utazásárt (havi/éves bérlet), vagy azt, hogy részt veszel-e a BKK adatgyűjtésében?

A rendszer csak úgy képes teljesíteni küldetését, ha pontosan tudjuk, az összegyűjtött adatokból, hogy az utasok melyik megállóban szálltak fel és melyikben szálltak le!  Egy ilyen drága rendszert csak úgy tudok támogatni, ha nem csak felszállás, de a leszállás helye is rögzítésre kerül.  Az elektronikus jegyrendszer bevezetése óta hangsúlyozottan csak a BE és KILÉPTETÉSEN alapuló rendszert tudom támogatni.

A BKK a városhatárt átlépő járatok és a HÉV-ek esetében leírja a  be és kiléptetésen alapuló rendszer használatát, de a belvárosi járatok esetében erről nem beszél, amit hibának tartok.

„Mivel a legtöbb HÉV átlépi Budapest közigazgatási határát – és így tarifazónát vált –, a bérleteseknek, a díjmentesen, a kedvezménnyel, valamint a jeggyel utazóknak is minden esetben használniuk és érvényesíteniük kell kártyájukat.”

Én mindig az egységes rendszereket támogatom. Gyakran kritizálom a BKK kusza és logikát nem követő az egységesítéssel teljesen szembemenő intézkedéseit, amelyek sok esetben a vidékiek, külföldiek számára teljesen átláthatatlanok. Ilyen a felszállási rend kuszasága, hiszen van összajtós, elsőajtós és időszakosan elsőajtós  járat is egy és azonos városon belül. Kevesen tudják, hogy a ma használt jegyrendszerünk sem egyértelműen és kizárólag vonal alapú, hiszen a vonaljegyek ma a metró esetében  idő alapúak, a buszok, villamosok és trolik esetében mechanikus lyukasztásnál a vonal végéig történő utazásra  jogosítanak, míg „pecsételés” esetén az adott vonal, adott járművén 60 percig történő utazást biztosít. Akkor most inkább el is tekintek az átszállójegy kétféle használatáról.

[wc_divider style=”dotted” line=”single” margin_top=”” margin_bottom=””]

Mit mond a RIGO a  jegyellenőrzésről ?

„Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az ellenőrök új, hordozható kézi készülékekkel vizsgálják a jegyek és bérletek érvényességét. Az elektronikus ellenőrzésnek köszönhetően gyorsabban és könnyebben történik a kontroll, ami növeli majd az ellenőrzés lefedettségét és hatékonyságát a felszíni közösségi közlekedésben.”

Ez az a két mondat, amelyet nem lehet mosoly nélkül elolvasni. Miért?
Aki már látott BKK jegyellenőrt dolgozni, az tudja, hogy a bérletek ellenőrzése ma szemrevételezéssel történik. Ennél gyorsabb módszer nincs. Egy ellenőr , egy buszon, egy másodperc alatt 4-5 utas bérletét is képes ellenőrizni, erre a RIGO teljesen képtelen lesz. Miért?
Nézzük mit is kell tennie az ellenőrnek, ha be akarja tartani az összes szabályt:

  • Meg kell néznie, hogy a kártya tulajdonosa azonos-e a kártya használójával, ehhez a fényképet látnia kell.
  • Elektronikus eszközzel le kell olvasnia a kártya adatait
  • Meg kell várnia a központi adatbázisból beérkező adatokat.

Ebből jól látszik, hogy a mai feladata plusz két tevékenységgel egészül ki, tehát az ellenőrzést, számomra egyértelmű, hogy a mainál gyorsabban képtelen elvégezni!

Lássunk még valamit, amiben a RIGO különbözik a világon 15-20 éve használt rendszerektől és ebben rejlik kockázata is. A RIGO kártya nem elektronikus pénztárca zsebekkel, mint a legtöbb hasonló rendszer. A RIGO -az itt elérhető információk alapján- csak egy azonosító. Leegyszerűsítve egy sorszám, mint ami a mai bérletigazolványunkon szerepel. Belépéskor, jegyérvényesítéskor, ellenőrzéskor csak ezt a számsort olvassa le a berendezés és egy szerverről kéri le a hozzá tartozó adatokat, amelyek alapján megállapítja, hogy van-e utazási jogosultságunk, vagy nincs.

Ennek a rendszernek előnye, hogy a lopott , elveszített bérlet könnyen letiltható és pótolható a „bérletszelvény” elvesztése nélkül. A szolgáltató számára szintén előny, hogy nem törhető fel, nem végteleníthető mint az Lengyelországban történt, vagy az idősebbek még emlékeznek a végtelenített telefonkártyákra, amelyek ellen tökéletes védelmet nyújt ez a megoldás.

A rendszernek egy sarkalatos pontja van és ez a hátránya. Minden adat kizárólag csak egy szerveren van és csak online üzemmódban érhető el. Míg a legtöbb városban adatkapcsolat hiányában is tudunk utazni, így a RIGO esetében-az elérhető leírások alapján- a bankkártyás fizetéshez hasonlóan erre nincs mód. Mindenki ismeri az a helyzetet, amikor  tudja, hogy a bankszámláján van pénze, de a pénztárnál mégsem tud fizetni.  Egy nagyon hasonló helyzet kialakulhat a Rigónál is. Az utas megvette a bérletet, de a metrókapu nem engedi be, vagy az ellenőr nem tudja megállapítani, hogy jogosult-e az utazásra.  Ennek elkerülésére jó megoldás lehetne a bérletek esetében a „bérletszelvény” másolatának elhelyezése a RIGO kártya csipjén, amely így adatkapcsolati hiba esetében is biztosítana offline utazást, azzal a feltétellel, hogy a kártyaolvasók a csipen tárolt „bérletszelvényt” csak akkor olvasnák ki, ha nincs adatkapcsolat.

(Kép: BKK)

Frissítés:
RIGO = Rugalmas, Integrált, Gazdaságos Okos

2 hozzászólás a következőhöz: “A RIGO

    1. Albu – Gyanús nekem ez a RIGO. Nem láttam még sehol leírva, hogy mit is takar. A rendszert a Scheidt&Bachmann szállítja aminek már van egy FareGo nevű rendszere. Mivel Budapest túl nagy falat, ezért összeállt az Octopus-szal ami meg ugye polip. Nekünk lesz egy madarunk ?
      ———————————————————————-
      BKK: Ezért RIGO a RIGO
      A budapesti rendszer nevének választott RIGO szimbolizálja az elektronikus jegyrendszer előnyeit, hiszen a mozaikszó mögött a Rugalmas, Integrált, Gazdaságos Okos szavak állnak. A név ezenkívül szerethető, könnyen megjegyezhető, és erősen kötődik a magyar kultúrához, hiszen népdalainkban, verseinkben gyakran szereplő madár. A fő cél az volt, hogy az elektronikus jegyrendszer olyan nevet kapjon, amely közel áll a magyar szívhez, könnyen érthető, egyedi, nem sért senkit és utal a szolgáltatás pozitívumaira. Az elnevezés egyúttal a külföldi ügyfelek számára is kifejező: a „ri” előtag az angol „re” előtag kiejtésével megegyezően a rendszerességet, az ismétlést jelentheti, míg a „go” szótag a dinamizmusra, a haladásra utal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük