A gyűjtőjegy csodái

A kezelt fedlapAmikor pár hónapja üzembe helyezte a BKK az új jegykiadó automatákat, sokan akkor szembesültek azzal a ténnyel, hogy az eddig tömbben  kapható 10 darabos gyűjtőjegyet az automaták 10 darab jegy és egy fedőlapként nyomtatják. Sokan nem értették miért van szükség egy marék , egyesével nyomtatott jegy mellé fedlapra. A BKK ezzel teljesíti nyugtaadási kötelezettségét. Már az első napokban  problémát okozott, hogy az utasok laza mozdulattal, marokra fogva a kupac jegyet  egyszerűen csak zsebrevágták. Utazásaik alkalmával ugyan ilyen laza mozdulattal kivettek egyet és azt kezelték. A gond csak az volt, hogy ránézésre, tapintásra a jegy és a nyugta nagyon hasonló. Méretre teljesen azonos a jegyekkel. Több esetben az utasok  jegy helyett a fedlapot lyukasztották ki.  Mindenki nézzen önmagába, mielőtt válaszolna.  Ki szokta megnézni tüzetesen a vonaljegyet kezelés előtt, vagy után? Tapasztalatom szerint kevesen!  Természetesen a BKK fel van készülve mindig az ilyen helyzetekre és az üzletszabályzatát úgy alakította ki, hogy mindig az utast tudja felelőssé tenni és pótdíjazni. Miért?

  • Az utas köteles ellenőrizni, hogy az általa megvásárolt vonaljegy  még használható-e utazásra – a BKK több jegytípust kivont a forgalomból, amiről az utasnak minden körülmények között tudnia kell. Tehát, ha egy otthon talált vonaljeggyel utazunk, amelyen nem szerepel időbeli korlátozás, de a BKK azt egy közleménnyel amely a pénztárában van kifüggesztve, kivonta a forgaloból- pótdíj a jutalmunk.
  • Nemműködő jegykezelő készülék esetén az utas köteles addig keresni, amíg nem talál a járművön egy működőképeset. – A BKK nem biztosítja a jegykezelőkészülékek javítását, cseréjét. Gyakori eset, hogy egy csuklós autóbuszon  1 jegykezelő működik. Legutóbb az egyik 151-es  Volvo buszon egy műkodőképes jegykezelő sem volt, jött az ellenőr.. elmondta, hogy ebben az esetben a buszt félre kéne állítani és leszállítani az összes utast, de azt ugye nem szeretném, kérdezte mosolyogva. Ez nem egyedi eset. Az utas ha a 4. ajtónál száll fel a tömött buszra és az első ajtónál van csak működő jegykezelő, ahová esélye sincsa a tömeg miatt eljutni, pótdíjat fizet..
  • Az utas köteles ellenőrizni, hogy a jegykezelő készülék jól működik-e. Az utas a kezelt vonaljegyet köteles ellenőrizni és ha a pecsételés nem olvasható -pl, mert kifogyott a tinta- köteles új jegyet érvényesíteni egy jól működő jegykezelő készülékkel. Az ellenőrök kedvence a turisták  pótdíjazása, akik a mehanikus jegykezelőket alig ismerik, és többször is megpróbálják kilyukasztani a jegyet, ami nagyon ritkán sikerül, mivel a lyukasztók tüskéi elkoptak az évtizedek alatt. Az ilyen próbálkozásokat az ellenőrök többszöri jegykezelésnek minősítik és pótdíjaznak, annak ellenére, hogy jól felismerhető a jegy mintázatán, hogy azonos számkombinációt tartalmaz az összes lenyomat.
  • Az utas köteles folyamatosan követni az üzletszabályzat változásátJó példa erre a jegyek érvényességének változása. A vonaljegyet azért nevezték el így, mert az adott vonal két végállomása közötti, egyszeri, átszállásmentes utazásra jogosít / jogosított! Hány utas tudja, hogy a bélyegzős jegykezelőkészüléken érvényesített vonaljegy nem a végállomásig érvényes, csupán az érvényesítést követő 60 percig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenőr több vonalon jogszerűen szabhat ki pótdíjat, hiszen a busz menetideje meghaladja a 60 percet. A menetrendi menetidő, gyakran 10-15 perccel is meghosszabbodik, így könnyen bajba kerülhetünk például az 5-ös, 7-es, 9-es viszonylatokon, amelyeken a menetrend szerinti menetidő 52, 53 és  56 perc.

Én örülnék, ha a BKK inkább megoldásokat keresne a felmerült problémákra és nem azon dolgozna, hogy minden felelősséget az utasokra hárítson. A jegykezelő készülékek karbantartása egyértelműen NEM az utasok feladata , mintahogy arról sem az utas tehet, hogy az autóbusz a dugóban áll.

Nem rég számoltam be arról a véleményem szerit diszkriminatív szabályozásról, amely eredményeképen a számkockát lyukasztó utas előnyt élvesz a BKK által kínált szolgáltatások átszállójeggyel történő igénybevételekor az időbélyegzős jegykezeő készüléket használóval szemben, hiszen az előbbi minden időkorlát nélküli két vonaljegyet kap.

A szabályozást az élethez a hétköznapi gyakorlathoz kell ígazítani. Most térjünk vissza eredeti témánkhoz a gyűjtőjegyhez. A fedlapot elég volna  két vonaljegy szélességűre nyomtatni, hogy azt véletlenül sem tudja senki bedugni a jegykezelő készülékbe és a probléma meg is szünt!

6 hozzászólás érkezett ehhez : “A gyűjtőjegy csodái

  1. “A jegykezelő készülékek karbantartása egyértelműen NEM az utasok feladata”
    Ki, és mikor állította az ellenkezőjét?

    “jött az ellenőr.. elmondta, hogy ebben az esetben a buszt félre kéne állítani és leszállítani az összes utast, de azt ugye nem szeretném, kérdezte mosolyogva.”
    Na és ebben mi a nagy meglepetés? Ha rossz az ablaktörlő és esik, akkor is félre kell állni. Ha a járművezető ülése széthullott, akkor is félre kell állni…

    1. Palacsinta – ha az utas köteles pótdíjat fizetni, abban az esetben ha a járművön a nem működő jegykezelő miatt nem tud lyukasztani, ez bizony ugyan az, mintha ő tehetne arról, hogy a lyukasztó üzemképtelen.

      Áruld el nekem, hogy miért az utas tehet arról, hogy az üzemeltető nem tartja karban a jegykezelőket? MIért az utas felel azért, hogy a régi jegykezelő készülékekhez már nincs alkatrész ? Nem kéne minimum megosztani a felelősséget ?

      Igen, tudom, hogy az ellenőrök egy része ilyen esetben eltekint a pótdíjtól, de ezt az üzletszbályzat szerint nem teheti meg, hiszen nem mérlegelhet és az utas meg köteles végigpróbálni az összes jegkezelőt, ami a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen.

      Palacsinta- érdekel a véleményed arról, hogy mi indokolta az átszállójegyek esetén az időkorlát bevezetését akkor amikor a járművek egy jelentős részén nincs időpontbélyegzős jegykezelő, csak lyukasztós. Nem egyenlőtlen az a rendszer amelyben a lyukasztós utas lényegében 2 vonaljegyet kap, míg a pecsételősnek rohannia kell mert rá időkorlát vonatkozik.

  2. Debrecenben ilyenkor nem pótdíjaznak. Én megnézem a jegyet, de egyszer egy olyan jegykezelő típuson, ami Budapesten is nagy számban előfordul egy ilyen hiba volt:
    Rossz számokat pecsételt rá.
    17v0700000212
    Vagyis 17-es járat 7. jegykezelés nulladik hónap nulladika 2 óra 12 perc.
    Ilyenkor mit csinálnak? Az utas köteles megfejteni a kódot és kideríteni, hogy jót nyomot-e rá? Így nézett volna ki helyesen a kód:
    3yo0706121330 (33y járat 7. jegykezelés hatodik hónap 12.-e 13 óra 30 perc)
    DE MÉGIS KI A FENE FOGJA EZT MEGVIZSGÁLNI? Én ezt a kódot 2-3 alkalom után fejtettem meg.

    Vagy ha átszálló jegyet használsz, akkor ki bizonyítja be, hogy 10 állomással arrébb ilyet nyomot a jegykezelő?

    *

    Az időkorlát meg baromság, mivel ha a busz dugóba kerül, akkor ha az utas meg is nézte a jegyet és a menetidőt, simán kicsúszhat az idejéből. Vagy a forgalmi dugó miatt váltson még egy jegyet?

    Debrecenben a gyűjtőjegy azt jelenti, hogy 10 áráért 11 jegyet kapok + 1 fedőlapot amit összetűzve árulnak. Itt tilos kitépni és külön használni, mivel a jegyárusok ezzel visszaéltek. (megvettek 11 jegyet tíz áráért, majd 11 különálló vonaljegyként árulták). De ha itt külön nyomja ki, akkor lehetetlenség ezt a visszaélési módot ellenőrizni. Vagy kötelező bemutatni az összes megvett jegyet egyesével?

    1. Egy Debreceni – a gond az, hogy az utas köteles meggyőződni a jegykezelés helyességéről. Elméletben ilyenkor az ellenőr köteles próbajeggyel ellenőrizni a helyes pacsételést. Ebből ilyenkor nem szokott gond lenni. A probléma az, hogy pl, az átszállójegy esetében , nem tudod visszakeresni és megnézni az első jármű jegykezelőjét. Ki az aki úgy utazik, hogy megjegyzi a busz rendszámát??

      Valódi probléma az, ha elmosódott a pecsételés, vagy halvány a pecsételés. Bedugod, sípol, de nem látsz rajta feliratot. Visszadugod egy másikba, az rápecsétel. Jön ellenőr és alaposan megvizsgálva a jegyedet, megállapítja, hogy azt kétszer kezelted és jogszerűen pótdíjaz. A mátrix nyomtatók esetében tapintható a mintázat..

      A BKK gyűjtőjegyet egyesével kapod az automatából + a fedőlapot. Pár éve a BKV gyűjtőt, itt sem volt szabad kitépni, már igen. Van mennyiségi kedvezmény, hiszen a 10 db jegy csak 3000 Ft és nem 3500 Ft.

      Az időkorlát azért értelmetlen, mert Budapesten vonal alapú jegyek vannak és nem idő alapúak. Pozsonyban ahol 10 éve idő alapon utazol, ezt úgy szabályozzák, hogy jegyet a menetrend szerinti menetidőre kell érvényesíteni. Magyarul, ha a menetrend szerint az utat a busz 29 perc alatt teszi meg elég egy 30 perces jegyet kezelni, akkor is ha a busz a dugóban áll és az utat 45 perc alatt teszi meg.

      Én úgy látom, hogy a BKK néha maga sem tudja, hogy mit is akar. Meggondolatlan és betarthatatlan szabályokat vezet be. Egy számkockás, lyukasztott átszállójegy esetében mikortól is kell számítani a 90 pecet ?

  3. Nekem már olyat csinált egy jegykezelő, hogy 6 pontot rápecsételt és kész. Biztos nem elcsúszott, mert én is egy próbajegyet kezeltem (jegy méretűre vágott fehér lap). Ha egy másiknál kezelem, akkor látszik a kilógó 6 pont, ha hagyom úgy, akkor meg érvénytelen. Na akkor mit csináljon az, aki tényleg utazni akart azzal a jeggyel? De olyan is volt, amikor valaki az új villamos első üzemnapján már benne hagyta a jegyének a felét a kezelőben (és azóta is előfordul) . Az ellenőr nem fog egy félbe tépett jegyet elfogadni, de én meg nem tehetek róla, ha rossz a jegykezelő.

    Pl:
    -Uram! Az 519-es villamos B oldalról számolt első jegykezelője elszakította a jegyem, kérem fogadja el!
    – Jó, vissza megyünk megkeresni a villamost és megnézzük a fél jegyet, hogy hozzá illik-e a lyukasztóban lévő részhez.

    De ha nem mennek vissza megkeresni, akkor meg én letépem a jegynek azt a végét, amit látszik a tegnapi dátum és megyek tovább az átszállójegy másik részét használva.

    *

    A pozsonyi rendszer szerintem csak elektronikusan működhet. Valami olyan, hogy Pl: 15 percenként kell fizetni egy egységet és ha 30 percet akar utazni, akkor felszálláskor 2-szer érvényesíti?

    *

    A BKK ellenőrzi a pénztárosokat, hogy egyesével árulják-e a tömbjegy darabjait, vagy sem?

    1. Egy Debreceni – utasbeszámolók szerint Budapesten is előfordult, hogy viszonteladóknál gyűjtőjegyet adtak el vonaljegyként, ez az egyik oka annak, hogy a BKK teljesen meg szeretné szüntetni a viszonteladói hálózatot.

      A pozsonyi közlekedésről itt találsz több infot:
      https://kozlekedes.org/kozlekedes-pozsonyban/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .