Aki szereti a söröket az biztosan ismeri Pilsent (Plzen) a negyedik legnagyobb cseh várost, amely a sörön kívül a Skoda holdingról is ismert. Nézzünk körül ebben az érdekes városban, amelyben budapesti szemmel minden kicsit furcsa, kicsit más. A városban 4 villamosvonal, 9 trolibuszvonal, 25 autóbuszvonal és 9 éjszakai vonala van. A Budapestről is ismert hagyományos mechanikus lyukasztókat nem dobták ki, ezeket a turisták , a városba látogatók használják. Kizárólag számukra tartották fenn a hagyományos számkockával rendelkező papírjegyeket. A vonaljegy ára felnőttek részére 18 cseh korona. Ezen kívül kapható még 24 órás (napijegy) 70 cseh koronáért. Itt vége is a papír alapú jegyek felsorolásának. Nincs több és nem is szeretnének többet bevezetni, mert a papír drága. Hogy mennyire drága a papír alapú jegyek értékesítése arra a legjobb bizonyíték az, hogy a város úgy döntött, hogy 2011-ben leszerelte az összes jegykiadó automatát, mivel azok üzemeltetése a jegyárbevétel 70 (HETVEN) százalékát vitte el. Aki ma utazik a városba az már csak a közlekedési vállalat jegypénztárában vagy a hírlapárusoknál tud vonaljegyet váltani. Budapest most telepít jegyautomatákat, míg Pilsen pár éve dobott kukába 90 jegyautomatát. Nézzük mi van helyette. Sokkal olcsóbb megoldás az SMS jegy. Ebből válthatunk 24 órás (napijegyet) 70 cseh koromáért , vagy 35 perc utazásra jogosító átszállót 20 cseh koronáért valmint 65 perc utazást biztosító átszállójegyet 36 koronáért. A összes többi jegytípushoz csak csipkártyán keresztül juthatunk. A ” Pilseni kártya” névre halgató csipkártya két „zsebbel” rendelkezik az egyikben pénzt , míg a másikbanutazási jogosultságot tarthatunk. A zsebeket bankjegykidó automaták vagy az internet segjtségével tudjuk feltölteni. Mivel mind a pénzt , mint a jogosultságot maga a kártya tartalmazza és nem egy távoli számítógép, ezért internetes vásárlás esetén is meg kell látogatni egy bankjegykiadó automatát, amely a csipkártyánkra tölti azt. A járműveken elhelyezett „Cardman” névre hallgató készülékek segítségével tudjuk ellenőrizni eddigi vásárlásainkat illetve tudunk további jegyeket vásárolni saját, vagy utastársunk részére. Itt többféle átszállójegy is váltható. Ezeket a „Cardman” nyomtatja, nem kell továbbiakban kezelni és időalapúak. A hagyományos chipkártya a kezdet volt, azóta már kulcstartóra akasztható változat is elérhető, mert az mindig kézél van. Biztosan sokakat zavar még mindig ott a hagyományos mechanikus lyukasztó a modern technológia mellett, de ez még nem a történet vége. 2009 óta nem csak chipkártyával válthatunk jegyet, hanem NFC technológiával kompatibilis mobilunkkal is. Van még egy érdekessége a rendszernek. Nem létezik havibérlet. Mindenki szabadon eldöntheti el, hogy 1 és 123 nap között, hány napra vált bérletet. Természetesen minél hosszabb időszakot választ valaki, annál olcsóbban jut egy újabb naphoz. Az első nap 52 korona, a második 44 korona, míg a századik nap már csak 22 korona. A 123-dik naphoz 2 (kettő) cseh koronáért juthatunk hozzá. A 123 napért összesen 1702 koronát kell fizetnünk. Inkább ne is kezdjük el forintosítani az összeget.
Biztosan emlékeztek rá, hogy a BKK hozzáállásában az zavar a legjobban, hogy azonosan ítéli meg a jegy nélkül utazókat a nem megfelelő jeggyel utazókkal. Itt főként a rosszul vagy véletlenül kétszer kezelt jegyekről van szó. Ha hiszitek, ha nem a pilseniek még erre is odafigyelnek. A pótdíjaknak két kategóriája van a feketén utazók és a szürke utasok csoportja. A fekete az akinek nincs jegye, míg a szürke az akinek valami gond van jegyével. 2014 januárjától csökkentek a pótdíjak is. A jegy nélkül utazó helyszínen fizetett pótdíja 500 , míg a nem érvényes jeggyel utazó pótdíja 300 cseh korona. Nem világrengető a különbség, de van! Tudom, hogy hosszú vitákat lehetne folytatni arról, hogy akinél kétszer kezelt jegy van, az csaló vagy figyelmetlen, de egy ilyen különbségtétel növeli a szolgáltatóval szembeni bizalmat. Erre a BKK-nak nagy szüksége van. Természetesen, mint a régiónk nagyobb városaiban Pilsenben is összajtós felszállás van. Az első ajtónál nem is helyeznek el jegykezelőket, csak a hátsóknál. Az üzletszabályzat tiltja az elsőajtónál történő felszállást, ezt csak a mozgásukban korlátozott személyeknek és járművezetőtől vonaljegyet váltani szándékozóknak engedi meg, felhívva a figyelmet arra, hogy a járművön történő jegyváltás nehezíti a menetrend betartását. Van még egy dolog amit nem ártana Budapesten is megfontolni. A járművekre babakocsit, csak abban az esetben szabad felvinni, ha azt a járművezetőnek a megállóban jelezték és azt a járművezető engedélyezte. Miért? Elég felszállni csúcsidőszakban a 9-es buszra, amelyen néha 5 kisebb gyerekkocsi is van és az utat eltorlaszolva, megnehezíti az utasáramlást. Tudom, budapesten is meg van határozva, hogy hány gyerekkocsi szállítható egyidejűleg, de ezt nem ellenőrrzi senki.
Miért mondtam azt, hogy tudnak valamit?
Míg Budapest hatalmas költséggel automatákat telepít város szerte, addig a pilseniek ezt egy kiválasztott bankkal együttműködve a bankra bízták. A bank saját bankjegykiadó automatáit alakította át úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a város csipkártyáinak feltöltésére. Ez költséghatékony megoldás. Nincs üzemeltetési díj, nincs pénzszállítási költség és ami a legfontosabb nem kell vandáloktól tartani. annyira sikeres ez a projekt, hogy Prága városa is szeretné lecserélni saját „opencard” kártyáját, erre a rendszerre.
Többször leírtam, hogy a BKK gondolkodásában a legnagyobb hibaként azt látom, hogy kizárólag a drága megoldásokat használja, megfeledkezve az olcsó és mégis sokkal hatékonyabb lehetőségekről. Nem szeretnék abba belemenni, hogy az új jegykiadó automaták hasznosak-e, vagy nem. Egy azonban biztos, az SMS-jegy a szolgáltató részére szinte ingyenes és ma már nincs olyan utas aki számára ne lenne elérhető! Egy jegykiadó-automata üzemeltetése nagyon magas költségekkel jár és sok utas nem éri el őket, főként a peremrészeken.
Bécsben is van SMS-el váltható jegy, pedig ott mindenhol a régi pecsételős jegykezelő van. Egy jegy alapból szélesebb és több dolgot lehet rápecsételni. Egy menetjegy starttól célig tart, tehát át lehet vele szállni.
Az automatákban én sem és szerintem még sokan nem bíznak, mert meghibásodik és pénz ment, jegy nincs. Azon kívül meg ott van a szeretett tömbjegy, amit darabokban ad ki.
Szerinted miért veszik el az újságosoktól a jegyértékesítés lehetőségét?
*
Az elsőajtós felszállást én csak a kevésbé forgalmas vonalakon engedném, mert azonkívül, hogy a járat késik és egyenlőtlen lesz az utasok elosztása a buszban nem is hatékony. Simán lehet még egyszer kezelni egy jegyet, mert a vezető nem láthatja. Áramlik a sok utas és nemhogy nem tudja összehasonlítani az azonosítószámokat a vezető, de még a hamisítványokat sem tudják kiszűrni, mert nincs rá ideje.
A metróra hévekre kapuk kellenének, a többi járművet meg roham szerűen egyszerre 10-15 ellenőrrel kéne ellenőrizni.
-1
A járművezetőnek szólnak az ellenőrök (Pl: központi rádión), hogy szóljon az utasoknak egy előre felvett hanggal, hogy szedjék elő menetjegyüket
-2
Ajtónként 3-4 ellenőr megnézi a leszállók jegyeit
-3
felszállnak és 1 megálló alatt végig mennek a árművön.
Bár ez a(szerintem túl)hosszú járműveken (Pl: Combino) nehezen kivitelezhető.
*
Nyugi, nem egyedi eset az automata kihelyezési mánia, Debrecenben is elkezdik kiépíteni egy kisebb verzióját.
Egy Debreceni – a legtöbb városban van SMS-jegy, Magyarországon sem ismeretlen termék.
Egy Debreceni- az automaták telepítése hatalmas üzlet a telepítő és az üzemeltető részére is.
A szolgáltató, esetünkben a BKK nem az egyes automatákból származó netto bevétellel számol (jegyár mínusz üzemben tartás költsége), hanem úgy tesz, mintha az eladott jegy, bérlet 100%-os bevételt jelentene. Ebben az a trükk, hogy külön kezeli a jegyárbevételt és az üzemeltetés költségeit. A jegykiadó automatákat nem a BKK, hanem egy vállalkozás üzemelteti.
Nem azt mondom, hogy ne legyen egy automata sem, hanem azt, hogy a pályaudvarokon, reptéren van szükség egy ténylegesen többnyelvű berendezésre akár 15-20 nyelvel. Minden villamosmegállóba automatát telepíteni egyáltalán nem költséghatékony.
Jegyértékesítés:
Budapest esetében közérdek a közösségi közlekedés. Egy hírlapáruda, KÖZÉRT engedélyezésekor a közérdekre hivatkozva feltételként kell szabni a jegyértékesítést.
Nem üzleti alapon, jutalékért, hanem kötelezettségként. Ez egy sokkal olcsóbb megoldás és költséghatékonyabb is.
Nem értem. Debrecen főpályaudvarán árulnak BKK jegyet. Akkor a Posták, újságosok, trafikosok miért kivételek? Ha 5 Ft-ot kapnának eladásonként, akkor még nem is kéne nagyon kényszeríteni őket. A megállókban meg kiírják, hogy hol lehet legközelebb jegyet venni. És az újságosokat nem kell szervizeli, fizetni az áramköltségét, biztosítani a pénzelszállítást.
Miben különbözik egy pesti újságos a debreceni vasútállomástól?
*
Debrecenben: http://www.dkv.hu/hu/utazas-elott/jegy-es-berletpenztarak
Ezen kívül minden járművezetőnél lehet kapni drágában vonaljegyet és kész.
Ha minden járművezető árulna (csak) vonaljegyet, akkor nagy probléma nem is lehetne.
*
Magyarországon hol van SMS jegy?