Repülőtéri járat Prága / Budapest

Két európai főváros, két eltérő szemlélet! Prága és Budapest is jelentős turistaforgalommal rendelkezik. Mindkét főváros nemzetközi repülőtere a város szélén található.  Mindkét fővárosban  autóbuszokkal lehet a legkönnyebben megközelíteni a repülőteret és mindkét főváros rendelkezik metróvonallal a repülőtér közelében, ahová autóbusszal lehet eljutni a légikikötőből. 

Ennek ellenére a két főváros jelentősen eltérő módon gondolkodik a turistákról. A repülőtér mindig egy ország kapuja. A turista itt találkozik először a vendéglátó országgal és itt alkot először véleményt, amely meghatározó is lehet.

Prága nyitott város ahol a közösségi közlekedés a gyors utascserére és a kényelemre épül.  Válts jegyet, érvényesíts és utazz.  Budapest ezzel ellentétben a BKK utasellenes szabályainak köszönhetően, nehézkes, kényelmetlen, főként a bőröndökkel  utazók számára. Érdemes megnézni  és összehasonlítani a két videót. Janek, Prágában vidáman, korlátok nélkül utazik, mig Budapesten a BKK az utasokat már a megérkezés pillanatában gyanúsan méregeti, karánba tereli és a csuklós busz  kizárólagosan egy ajtajának használatára kényszeríti, eközben a BKK beléptetőszemélyzetének ruhái a kordonon lógnak…. Sajnos Budapest a BKK-nak köszönhetően ílyen méltatlan körülmények között fogadja az idelátogatókat.

Prágában az utasok legnagyobb része alapdíjas járatokkal jut be a belvárosba , míg Budapesten a metrófelújítás miatti többlet “macera” révén inkább az emelt díjas 100E járatot részesítik előnyben, amely emiatt jobban leterheli a belvárosi úthálózatot. Prágához hasonlóan, idehaza is sokkal “zöldebb” megoldás lenne a 200E  busz és az M3 metró kombinációja felé terelni az utasokat, de ez a felújítások miatt átmenetileg nem életszerű.

A fenti képet azért  tartom fontosnak, mert remekül megmutatja, hogy mi a különbség a budapesti BKK és a prágai PID között.  A repülőtéri buszmegálló előtt hét darab jegyautomata van, majd a buszmegálló táblával egyvonalban 4 (négy) jegykezelő készülét, utcai kivitelben. Miért van  már a buszmegállóban jegykezelőkészülék? Mert az utas kilép a terminál ajtaján, megváltja a jegyét és mint a metróállomások bejáratánál azonnal tudja kezelni is.  Nagyon jól felépített konstrukció. Látszik az átgondoltság amely az utast végigvezet a jegyváltás, érvényesítés, felszállás útján. Nem kell keresni semmit, mert ésszerűen van felépítve a rendszer. A jegyet nem kötelező a megállóban érvényesíteni, ez csak egy lehetőség, hogy a felszállás közben ne akadályozzák egymást a jegykezeléssel az utasok, hiszen általában bőröndökkel érkeznek. 

Budapest BKK –  A fenti videón is jól látszik, hogy a 100E emeltdíjas járaton, amely a két végállomásán kívül csak a Kálvin téren áll meg, a BKK  utaskoordinátorokat alkalmaz, mégis elsőajtóznak ezen a “bőröndös” viszonylaton. MIÉRT?   Mi indokolja egy ilyen viszonylaton az elsőajtózást?  Rendelkezésre áll beléptetőszemélyzet.  Miért nem használ a BKK egy utasbarát megoldást?

Mit tennék én, ha a BKK-hoz hasonlóan mindenkiben a bliccelőt látnám, de ezt megpróbálnam leplezni?

1- Fix utas koordinátor a fedélzeten : Ez leginkább a kalauzrendszerre hasonlítana, csak több nyelvet beszélő  utaskoordinátorok ellenőriznék a jegyeket az utazás ideje alatt.  Ezzel szbadon használható lenne a 100E összes ajtaja, hiszen a jegyellenőrzés menet közben történne.

2- Kiépített , bekerített felszállóhely –  a felszállóhelyre csak érvényesített jeggyel lehet belépni amit az utaskoordinátorok ellenőriznek. Mivel a felszállóhelyre csak érvényesített jeggyel lehet belépni, így a 100E minden ajtaja használható lenne a felszállásra.

Itt is szeretném leszögezni, hogy a BKK előajtózása ellen azért emelem fel a szavam, mert az megnehezíti az utazást és rendkívüli módon kényelmetlenné teszi azt . Nem a jegyellenőrzés a gondom, hanem az átgondolatlanság és a megoldáskeresés helyetti, felesleges pótcselekvéshullám. Mint a 100E esetében is jól látható, hogy a két végállomás esetén a jegyellenőrzésre plusz élőerőigény nélkül is van megoldás, amit a fenti video alapján a BKK részben és rosszu használ is. Két ellenőr nézi egy utas jegyét aki bőrönddel szlalomozik a kordonban… Ugyanez a szallagkordon sokkal hatékonyabban használva, egy beléptetőemberrel lehetővé tenné, hogy a 100E mind a 4 ajtaját tudják használni az utasok és megmaradjon a 100% jegyellenőrzés is.

Itt is szeretném leszögezni, hogy a BKK elsőajtózása ellen azért emelem fel a szavam, mert az megnehezíti az utazást és rendkívüli módon kényelmetlenné teszi azt . Nem a jegyellenőrzés a gondom, hanem az átgondolatlanság és a megoldáskeresés helyetti, felesleges pótcselekvéshullám. Mint a 100E esetében is jól látható, hogy a két végállomás esetén a jegyellenőrzésre plusz élőerőigény nélkül is van megoldás, amit a fenti video alapján a BKK részben és rosszu használ is. Két ellenőr nézi egy utas jegyét aki bőrönddel szlalomozik a kordonban… Ugyanez a szalagkordon sokkal hatékonyabban használva, egy beléptetőemberrel lehetővé tenné, hogy a 100E mind a 4 ajtaját tudják használni az utasok és megmaradjon a 100% jegyellenőrzés is.

Mi a ti véleméynetek?  Ti hogy tennétek utasbarátabbá a repülőtéri járatokat?

 

Képek: PID

Egy hozzászólás ehhez : “Repülőtéri járat Prága / Budapest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük