Két európai főváros, két eltérő szemlélet! Prága és Budapest is jelentős turistaforgalommal rendelkezik. Mindkét főváros nemzetközi repülőtere a város szélén található. Mindkét fővárosban autóbuszokkal lehet a legkönnyebben megközelíteni a repülőteret és mindkét főváros rendelkezik metróvonallal a repülőtér közelében, ahová autóbusszal lehet eljutni a légikikötőből.
Ennek ellenére a két főváros jelentősen eltérő módon gondolkodik a turistákról. A repülőtér mindig egy ország kapuja. A turista itt találkozik először a vendéglátó országgal és itt alkot először véleményt, amely meghatározó is lehet.
Prága nyitott város ahol a közösségi közlekedés a gyors utascserére és a kényelemre épül. Válts jegyet, érvényesíts és utazz. Budapest ezzel ellentétben a BKK utasellenes szabályainak köszönhetően, nehézkes, kényelmetlen, főként a bőröndökkel utazók számára. Érdemes megnézni és összehasonlítani a két videót. Janek, Prágában vidáman, korlátok nélkül utazik, mig Budapesten a BKK az utasokat már a megérkezés pillanatában gyanúsan méregeti, karánba tereli és a csuklós busz kizárólagosan egy ajtajának használatára kényszeríti, eközben a BKK beléptetőszemélyzetének ruhái a kordonon lógnak…. Sajnos Budapest a BKK-nak köszönhetően ílyen méltatlan körülmények között fogadja az idelátogatókat.
Prágában az utasok legnagyobb része alapdíjas járatokkal jut be a belvárosba , míg Budapesten a metrófelújítás miatti többlet „macera” révén inkább az emelt díjas 100E járatot részesítik előnyben, amely emiatt jobban leterheli a belvárosi úthálózatot. Prágához hasonlóan, idehaza is sokkal „zöldebb” megoldás lenne a 200E busz és az M3 metró kombinációja felé terelni az utasokat, de ez a felújítások miatt átmenetileg nem életszerű.
A fenti képet azért tartom fontosnak, mert remekül megmutatja, hogy mi a különbség a budapesti BKK és a prágai PID között. A repülőtéri buszmegálló előtt hét darab jegyautomata van, majd a buszmegálló táblával egyvonalban 4 (négy) jegykezelő készülét, utcai kivitelben. Miért van már a buszmegállóban jegykezelőkészülék? Mert az utas kilép a terminál ajtaján, megváltja a jegyét és mint a metróállomások bejáratánál azonnal tudja kezelni is. Nagyon jól felépített konstrukció. Látszik az átgondoltság amely az utast végigvezet a jegyváltás, érvényesítés, felszállás útján. Nem kell keresni semmit, mert ésszerűen van felépítve a rendszer. A jegyet nem kötelező a megállóban érvényesíteni, ez csak egy lehetőség, hogy a felszállás közben ne akadályozzák egymást a jegykezeléssel az utasok, hiszen általában bőröndökkel érkeznek.
Budapest BKK – A fenti videón is jól látszik, hogy a 100E emeltdíjas járaton, amely a két végállomásán kívül csak a Kálvin téren áll meg, a BKK utaskoordinátorokat alkalmaz, mégis elsőajtóznak ezen a „bőröndös” viszonylaton. MIÉRT? Mi indokolja egy ilyen viszonylaton az elsőajtózást? Rendelkezésre áll beléptetőszemélyzet. Miért nem használ a BKK egy utasbarát megoldást?
Mit tennék én, ha a BKK-hoz hasonlóan mindenkiben a bliccelőt látnám, de ezt megpróbálnam leplezni?
1- Fix utas koordinátor a fedélzeten : Ez leginkább a kalauzrendszerre hasonlítana, csak több nyelvet beszélő utaskoordinátorok ellenőriznék a jegyeket az utazás ideje alatt. Ezzel szbadon használható lenne a 100E összes ajtaja, hiszen a jegyellenőrzés menet közben történne.
2- Kiépített , bekerített felszállóhely – a felszállóhelyre csak érvényesített jeggyel lehet belépni amit az utaskoordinátorok ellenőriznek. Mivel a felszállóhelyre csak érvényesített jeggyel lehet belépni, így a 100E minden ajtaja használható lenne a felszállásra.
Itt is szeretném leszögezni, hogy a BKK előajtózása ellen azért emelem fel a szavam, mert az megnehezíti az utazást és rendkívüli módon kényelmetlenné teszi azt . Nem a jegyellenőrzés a gondom, hanem az átgondolatlanság és a megoldáskeresés helyetti, felesleges pótcselekvéshullám. Mint a 100E esetében is jól látható, hogy a két végállomás esetén a jegyellenőrzésre plusz élőerőigény nélkül is van megoldás, amit a fenti video alapján a BKK részben és rosszu használ is. Két ellenőr nézi egy utas jegyét aki bőrönddel szlalomozik a kordonban… Ugyanez a szallagkordon sokkal hatékonyabban használva, egy beléptetőemberrel lehetővé tenné, hogy a 100E mind a 4 ajtaját tudják használni az utasok és megmaradjon a 100% jegyellenőrzés is.
Itt is szeretném leszögezni, hogy a BKK elsőajtózása ellen azért emelem fel a szavam, mert az megnehezíti az utazást és rendkívüli módon kényelmetlenné teszi azt . Nem a jegyellenőrzés a gondom, hanem az átgondolatlanság és a megoldáskeresés helyetti, felesleges pótcselekvéshullám. Mint a 100E esetében is jól látható, hogy a két végállomás esetén a jegyellenőrzésre plusz élőerőigény nélkül is van megoldás, amit a fenti video alapján a BKK részben és rosszu használ is. Két ellenőr nézi egy utas jegyét aki bőrönddel szlalomozik a kordonban… Ugyanez a szalagkordon sokkal hatékonyabban használva, egy beléptetőemberrel lehetővé tenné, hogy a 100E mind a 4 ajtaját tudják használni az utasok és megmaradjon a 100% jegyellenőrzés is.
Mi a ti véleméynetek? Ti hogy tennétek utasbarátabbá a repülőtéri járatokat?
Képek: PID
Érdemes lenne a prágai modellt alkalmazni Budapesten is
A Ferihegyi repülőtéren a 100E busz felszálló pont kordonlabirintusa sötétedés után nincs kivilágítva. Ha a B terminál felől közelíti az utas, vagyis szembe az álló busznak, akkor nem látja, főleg ha a látása már nem 1-es. Erre a „segítségnyújtásra” alkalmazott BKK utaskoordinátorok szemüveget ajánlanak kajánul az idős utasnak. /0077u jelvényű 2022 dec. 29-én 18.18 órakor/. A Deák téri megállóban az utaskoordinátorok tényleg segítőkészek, az ő segítségükkel soha nincs probléma azzal, hogy az illetőnek hány bőröndje van és az 1, ajtón kell felszállni. A Ferihegyi csapatot le kellene ellenőrizni, hogy miért van annyi konfliktusuk /despotikus személyiségükből eredően/.
Nyilas Éva– Sajnos a BKK esetében egy évtized alatt sem sikerült megoldani a kiválasztás problémáját.
Némi előrelépés van ugyan de az udvarias, segítőkész, mosolygós utaskoordinátorok gyorsan felmondanak.
Teljes szemléletváltásra lenne szükség a BKK és a BKV dolgozóinál.
Sajnos a jarművezetők el is ugyanez a helyzet. A fiatal, utasbarát jarművezetöket kinézik a régi kollégák.. Ne értse félre nagyon sok jó, segítőkés ember dolgozik a budapesti tömegközlekedésben, de még mindig kisebbségben vannak.