Mikromobilitás és a felelősség

Pár éve nagy felháborodást keltett a kerékpárosok körében az az írásom, amelyben feltettem  a kérdést, hogy miért nem fizetnek a kerékpárosok közterület használatáért és az okozott károkért.  Azóta sokat változott a világ és így Budapest is. Ma már teljesen mindennaposak a kerékpár mellett az egyéb mikromobilitási eszközök. 

Lássuk miben változott a helyzet az elmúlt 5 év alatt.  A legszembetűnőbb változás, hogy a Főváros, Karácsony Gergely vezetésével úgy döntött, hogy a nagykörúton  elvesz  1-1 sávot az autósoktól és azt kerékpársávvá nyilvánítja. Itt szándékosan  nem az alakítja szók használtam, hiszen lényegében sárga festék és pár tábla felhasználásával jött létre a kerékpársáv. 

Fogadjuk el, hogy ez megtörtént és lépjünk túl azon, hogy ez helyes, vagy helytelen megoldás-e. Nézzük, hogy csináltam volna ezt én, abban az esetben ha feladatként kapom.

A nagykörúti kerékpársávot én zöld felületekkel teljesen leválasztanám a közlekedés többi résztvevőjétől, mint azt a lenti képen is látjátok.  

Ezen a ponton jutottunk el oda, hogy megvitassuk azt ami ma hiányzik, a KRESZ-t.  Sajnos az elmúlt időszakban nem sikerült még megállapodásra jutni a  a mikromobilitás eszközeinek szabályozásának kapcsán . Előbb vagy utóbb azonban meg kell hozni a döntést és rendezni kell a rollerek és az elektromos üzemű mikromobilitási eszközök használatának feltételeit rendező szabályokat, melyek hiányában teljes káosz uralkodik ma az útjainkon/járdáinkon.

Ki és hol közlekedjen – a mai napon a KRESZ kizárólag a kerékpárt  ismeri és annak mozgását szabályozza. A roller ma gyermekjáték, amely sem az úttesten, sem a kerékpárúton nem haladhat, hiszen játékszer. Egy játékszer amely képes gyorsabban is haladni mint egy segédmotoros kerékpár…  Abban teljesen biztos vagyok, hogy a kerékpárosokat a gyalogosokat és az elektromos mikromobilitási eszközöket el kell egymástól választani. A belvárosi járdán andalgó , kirakatot nézegető gyalogosok közé biztosan nem lenne szabad 25 km/óra sebességgel haladó elektromos rollereseket beengedni. Marad az úttest vagy a kerékpár sáv. Én sem vagyok jós, és így nem tudom megmondani, hogy milyen irányba fejlődnek majd tovább az elektromos mikromobilitási eszközök, de már ma is kapható elektromos roller amely több mint 100km/óra haladási sebességre is képes.

Megfelelőek-e kerékpárútjaink– biztos vagyok abban, hogy nem! A nagykörúti széles keékpársávon kívül , tapasztalatom szerint a legtöbb kerékpárút szélessége elégtelen arra, hogy kerékpárok és  nagy sebességre alkalmas  elektromos mikromobilitási eszközök közlekedjenek rajtuk egymás mellett.  Mint azt  öt éve is felvetettem, tartok töle, hogy az erőltetett mikromobilitás idővel a kerékpár- vagy nevezzük őket mikromobilitási utaknak, a telítettségékhez vezet és ugyanúgy dugók alakulnak majd ki mint ma az autósoknak épített utaton.

A felelősség – most jutottunk el arra a pontra amely a legnagyok ellenkezést fogja kiváltani.  A mai autó-kerékpáros ellentét  legjelentősebb forrása az kerékpáros anonimitása és az emiatt kialakult rendszeres szabálysértés, mint vezetési módszer.  Én minden nap látok piroson áthajtó, járdára felugró majd a zebrán cikázó kerékpárost aki a ma hatályos KRESZ-t is megsérti, de mivel nem azonosítható be így szinte biztosan  elkerüli a bírságot.  Ezen biztosan változtatni kell!

Az elektromos mikromobilitási eszközök , nagyobb sebeségük miatt egy baleset során nagyobb anyagi kárt tudnak okozni, mig egy baleset kapcsán akár maradandó személyi sérülést is eredményezhetnek , ahol  már felmerül  kártérétési kötelezettség is.  Ki fizessen, ha nincs  az elkövetőt egyértelműen azonosító jelölés?

Azonosíthatóság – Szerencsére a Lime elkezdte “rendszámmal” ellátni elektromos rollereit melyek így már azonosíthatóvá váltak.  Ezt az új KRESZ megalkotói kötelezővé tehetnék, minden mikromobilitási eszköz esetében, ideértve a kerékpárokat is.

Jogosítvány – ez a másik olyan kérdés ami ellenkezést vált ki a a mikromobilitást pártolók körében.  Nem értem miért, hiszen gyakran hallom, hogy Budapesten nincs csak kerékpáros , meg csak autós.  Ebből kiindulva a mikromobilitást használok jelentős része már ma is rendelkezik jogosítvánnyal! 

Természetesen külön kell kezelni Budapestet és egy pár száz fős lakossággal rendelkező kistelepülést.Tegye mindenki a kezét a szívére. Alaposan végiggondolva, nem teljesen ésszerű, hogy az aki a 9-es busz előtt teker a Bacsy-Zsilinszky úton az ismerje a KRESZ minden vonatkozó rendelkezését vagyis legyen jogosítványa?

Én azt javasolnám, hogy a fővárosban és a nagyvárosokban kizárólag jogosítvány birtokában lehessen mikromobilitási eszközt használni.  Természetesen itt felmerül egy speciális,  mikromobilitási jogosítvány létrehozása és az életkori  követelmény módosítása.

Infrastruktúra kiépítéséhez és használatáfoz történő hozzájárulás-  A mikromobilitás eszközei a már meglévő és az újonnan megépülő úthálózatot használják.  A gépjárművek üzembentartói kötelesek hozzájárulni ezek létesítési és fentartási költségeihez. Én úgy vélem, hogy ez teljesen jogos lenne a mikromobilitási eszközök esetében is.  Hogy ez súlyadó vagy egyéb formában történjem, az önkormányzatokra bízom.

Öt évvel ezelőtt a városi kerékpáros infrastruktúra használatát BKK bérlethez kötöttem volna, de egy különadó bevezetése sem állna távol tőlem a mikromobilitási eszközök üzembetartói számára.

Aki nem érti, hogy miért nem egyszrű a mikromobilitási eszközök használatának szabályozása, az nézze meg az alaábbi videót. Hol közlekedjenek az ilyen 100 km /óra sebességet is meghaladni képes elektromos rollerek? Pár napja egy külföldi autópályán bírságoltak meg egy elszánt hölgyet aki egy ilyen szerintem nem túl biztosnságos járművel 120 km/óra sebességgel haladt.

Ez az írása nem a mikromobilitás ellen született, csak a jogi szabályozás hiányára próbálom felhívni a figyelmet. 2022-ben már nem csak a kerékpárosok, de az egyre jobban terjedő nagy sebességre képes  elektromos rollerek szabályozását is át kéne gondolni, melyek egy járdára felfestett mikromobilitási sávon nem biztosítják a megfelelő sávszélességet az eltérő sebességű mikromobilitási eszközök biztonságos haladását, előzését,  egymás kikerülését. Itt nem is emlétve a ma közös gyalogos/kerékpáros sávokat, amelyeken én kimondottan veszélyesnek látom a gyalogosok mellett két irányban elsuhanó elektromos rollereket. Jellemzően már a kerékpárosok sem tartották be, az ezekre a területekre vonatkozó sebességkorlátokat, miért várnánk el ezt -ellenőrzés hiányában- a nagy sebességre képes mikromobilitási eszközök használóitól.

5 hozzászólás a következőhöz: “Mikromobilitás és a felelősség

        1. Simorka Zoltán csak nagyon nehéz elfogadtatni a kerékpáros társadalommal, amely érdekes módon ma már a mikromobilitási eszközök használóit is keszdi ellenfélként szemlélni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük