Mégis fontos az ajtószám ?

Az IHO beszámolt arról, hogy Pozsony város közlekedési vállalta a tavaly megrendelt 80 új trolibusz után a napokban újabb 40 jármű szállításáról állapodtak meg a Skoda Electric céggel. A 120 új Skoda-SOR trolibusszal lényegében teljesen lecserélik a trolibusz járműparkot.   A közbeszerzés Pozsonyban sem ment könnyen. A megismételt közbeszerzés nyertese az eredetileg tervezett 70 millió euró helyett mindössze 41 millió euróért vállalta a járművek szállítását !  Az új trolibuszok közül 15 kiegészítő dízel üzemű generátorral is rendelkezik majd a felső vezeték nélküli szakaszok leküzdésére. Mindkét tender nyertese a Skoda volt. Most jön a lényeg. Aki ismer, az tudja, hogy folyamatosan a budapesti közösségi közlekedésben résztvevő járművek ajtószámának alultervezettségére hívom fel a figyelmet. Már a Körúti Combinok esetében is járókelőként látható, hogy a jármű a nem megfelelő ajtószám miatt nem egyenletesen terhelt. A nemrég lezajlott újabb villamostenderen a BKK ismét elkövette ezt a szerintem hatalmas hibát, hiszen az új CAF villamosok nem rendelkeznek még annyi ajtóval sem, mint a jelenleg a Hungárián közlekedő csatolt Tátra szerelvények. Ezzel lassítják az utascserét és így a villamosok átlagsebességét is.  A pozsonyi trolitendernél az ajtószám volt a meghatározó. A szóló járművek 4, míg a csuklós trolibuszok 5 ajtóval rendelkeznek. Miért? Elsősorban azért mert ez az ajtókiosztás sikeres több városban, köszönhető a SOR gyár járműveinek-melyeket a BKV is tesztelt-, másrészt mert az Unió ezt támogatja.

Mint a pozsonyi trolitender során kiderült a Európai Unió célul tűzte ki a közösségi közlekedés gyorsítását.  Az Európai Unió 26 millió eurós tanulmányt készíttetett ebből a célból, amely alátámasztotta a több ajtó fontosságát – nyilatkozta Belfi úr a közlekedési vállalat vezérigazgatója.
Ľubomír Belfi kiemelte, hogy az 5 ajtós csuklós esetén a felszálláshoz szükséges idő 25%-kkal, míg a leszálláshoz felhasznált idő 20%-kal kevesebb, mint a 4 ajtós csuklós járműveknél.

A BKV is  részt vett egy tesztben 2011-ben :  „A projekt keretében az MAN a BKV Zrt. által megadott paraméterek szerint fejlesztette ki a budapesti igényekre szabott autóbusz prototípusát. A BKV-flotta színére festett 18,75 méteres, tágas belső kialakítású, légkondicionált Lion ‘s City GL típusú csuklós autóbusz és a hozzá kapcsolódó fejlesztések tesztüzeme március 23-tól kilenc hónapig tart a 86-os járat útvonalán.
A budapestiekre szabott autóbusz különlegessége azonnal szembeötlik, hiszen a megszokottól eltérően nem négy, hanem öt széles, kétszárnyú ajtaja gyors utasáramlást tesz lehetővé. Az innovatív kialakításnak és a rugalmas ülésrendszernek köszönhetően az utascsere és a járművön tartózkodó utasok mozgása is könnyebbé válik. Az állóhelyek száma 30 %-kal nőtt: az autóbuszon 39 ülő- és 85 állóhely található. Innovatív megoldás az a hét, mágneses zárású összecsukható ülés a járműben, amelyeket csak a sofőr tud aktiválni, ha csúcsidőn kívül ezek lenyitására van hely.”

Utascsere időígényének különbsége a 4 illetve 5 ajtós csuklós autóbuszok esetében- BKV

Budapesten 2 millió lakó mellett a BKK  az új villamosok esetében azokat kevesebb ajtóval rendeli meg,  mint amelyeken ma is utazunk. Bevezeti az elsőajtózást a belvárosban is (178-as busz, trolibuszok). Pozsonyban 500 ezer lakos esetében Uniós tanulmányra hivatkozva a 3 ajtó helyett 4 ajtós szóló és 5 ajtós csuklós trolibuszokat vásárolnak, hogy gyorsítsák az utascserét.  Lehet, hogy a két főváros nem ugyanabban az Európai Unióban található??

7 hozzászólás a következőhöz: “Mégis fontos az ajtószám ?

  1. Én ismerem annyira a CAF Urbos 3 villamosokat, amennyire egy érdeklődő utas ismerheti. Szinte minden nap járok velük. Amennyi ajtó van ezeken a villamosokon, az éppen elég. Itt az ajtóelrendezés így van:
    http://imgfrm.index.hu/imgfrm/6/3/9/7/BIG_0011326397.jpg
    Ezek után ne mondja senki, hogy a motorok, kerekek miatt nem fért volna el több:
    http://www.bkk.hu/wp-content/uploads/2014/03/bkk_caf_03.png
    Annyi a változás, hogy azon a kocsiszekrényen, amelyikben nincs motor és 1 db tengely sincs alatta 2 HELYETT 1 AJTÓT TETTEK BE. Ezzel megnövelték 6 üléssel az ölőhelyek számát, de kevesebb lett az állóhely azon kívül amit te is írtál, hogy jóval lassabb az utascsere. Nem lehetne módosítani utólag az ajtók számát?
    __________________________________
    A másik amit nem értek, hogy mi a fenének kell 56 m-es villamos? Legfeljebb 6-18 h között csatolva járnának, azon kívül pedig szóló üzemmódban. A későbbi időben nem menne feleslegesen akkora villamos. Azon kívül könnyebb lenne a jegyellenőrzés is, és a tárolás is.

    1. Egy Debreceni – Nézd meg egyszer (vagy többször), hányan utaznak azon a vonalon (a jelenlegi szerelvényeken), ahova az 56 méteres szerelvényeket szánják, és rögtön meg fogod érteni, hogy miért is kell az 56 méteres villamos (még késő este is)!

  2. A CAF villamosok, amennyire én tudom tágasak. Ez jó! Az ajtószám szerintem és már tudom, hogy az Unió szerint is lényeges. A körúti Combino általában az utascsere miatt kési le a szabad jelzést és ezért torlódnak a villamosok. Ilyenkor lelassul az egész rendszer, ezzel a BKK is tisztában van.
    A 4-6 villamos szinte minden megállójában állandó a zsúfoltság. Az ajtónyitás engedélyezés (szelektív ajtónyitás) teljesen értelmetlen, felesleges és csak lassítja a rendszert. Itt nem egy külvárosi vonalról van szó, ahol az utasok 1 ajtót használnak. Minden ajtónál folyamatos az utascsere.
    Hatékonyabb lenne ha a Combino a megállóba érve nyitná az összes ajtót (egyszerre, központilag), majd utascsere után az indulásra figyelmeztetve az utasokat zárná azokat és indulna tovább.
    Gyakran látok a megállóban álló villamost zárt ajtókkal, világító ajtónyitóval úgy, hogy 10-15 ember vár a megállóban. Egyszerűen megszoktuk, hogy ha az ajtó záródott akkor indulni fog, felesleges nyomogatni a gombot.
    Én nem tartom hatékonynak a BKK Combinon használt rendszerét. Szerintem nagyon lelassítja az utascserét és a közlekedést is.
    ___________________________________________________________
    Ami az ülőhelyek számát illeti, a combinon az átlag utas pár megállót utazik csak, nem az ülőhelyek száma a mérvadó, hanem a gyors utascsere és a befogadóképesség.

  3. A Combinón az a gáz, hogy ahhoz képest, hogy az ülések mennyi helyet elfoglalnak, abszolút nem sok az ülőhely. Az ülőhelyek alatt lévő magasított rész ugyanis több centivel szélesebb mindkét oldalon, mint maga az ülés. Ez jórészt az alacsony padlónak tudható be (kerekeknek és társaiknak valahol el kell férniük alacsony padló mellett is), de nem csak ott igaz, ahol ezzel indokolható, hanem a villamos teljes hosszában. Márpedig az a kétszer pár centis sáv nagyon negatívan hat az állóhelyek számára és az átjárhatóságra. (Csúcsidőben, két ajtó között félúton megrekedve különszám a leszállás, sűrű elnézéskérések közepette kell agyonnyomnod mindenkit, hogy eljuss valamelyik ajtóig.)

  4. Szofter – igen, amit te felvetettél most, az bizony mindennapos probléma. Aki nem az ajtóban áll meg, az nehezen tud eljutni az ajtóig leszállásnál és bizony mindenki csúnyán néz rá. A körúti villamoson 2-3 megállónyit utaznak az emberek, nagyrészük soha nem is ül le. Rossz – nem budapestkomform – tipust választott a megrendelő.

  5. Kedves Közlekedés!
    Fontos irányzatra hívtad fel a figyelmet! Kiemelten fontos a belső kialakítás, amit mostanában a tenderkiírások nem vesznek „szempont-számba”
    Belinkelnéd az Európai Bizottság / DG Move tanulmányának elérhetőségét?
    Köszönettel,
    Szász János

    1. Szász János– egyre több idős, nehezebben mozgó utastól hallom, hogy az alacsonypadlós „akadálymentes” autóbusz kényelmetlenebb és balesetveszélyesebb, a dobogókon elhelyezett ülések miatt, mint az alacsony lépcsős de cserébe dobogómentes autóbuszok (pl ikarus 415).
      Bizony nagyon fontos az autóbuszok belső kialakítása. Épp ennyire lenne fontos az egységesítés is. Ahány busz annyi féle helyen kell felszállni gyermekkocsival. Ez lehet a 2. vagy a 2-3 esetleg a 4. ajtó. Az új Citarok esetében ha valaki felszáll a 3. ajtónál (Volvonál itt kellett)teljesen eltorlaszolja a folyosót.
      Az egyik legrosszabb megoldás a Combino villamosokon a kerekeszékes hely kialakítása. Elvesz egy ajtót, ami segítené az utascserét. Ami a leg lehetetlenebb megoldás, kerekesszékkel a csuklón keresztül kell eljutni, ami ugye tele van utasokkal. A rossz ajtókialakítás miatt van az, hogy a Combino szakaszosan túlzsúfolt, majd üres.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük