Az új Közlekedési Múzeum

A 2017-ben lebontott Közlekedési Múzeum fénykorában sok gyermek számára okozott örömet és inspirációt. Az eredeti épület bővítésének lehetetlensége miatt új otthont kellett találni a gazdag gyűjtemény számára. Így 2021-től Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven Kőbányára, az egykori Északi Járműjavítóba költözik a múzeum. Az új létesítmény terveit a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda készíti, amely garantálja a modern és lenyűgöző építészeti megoldásokat. 2021 júliusától az új helyszínen időszaki kiállításokkal várják a látogatókat, hogy továbbra is ápolják a közlekedés történetét, hagyományát.

Derült égből villámcsapásként ért ma mindenkit, hogy a Népszava   megszellőztette, hogy  Debrecen külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az új BMW autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húznák fel a 14 ezer négyzetméteres Közlekedési Múzeumot is tartalmazó létesítményt .

A debreceni helyszín, a város mellett.

A hír hallatán azonnal megszólalt Vitézy Dávid , aki  öt pontban foglalta össze érveit:

  • 1. Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség Magyarországon egy XXI. századi, a múltról és a jövőről egyaránt beszélő, világszínvonalú Közlekedési Múzeumnak. Debrecenben a közvetlenül elérhető lakosság és turizmus is kevesebb, mint a tizede a budapestinek.
  • 2. Budapest közlekedési szempontból az ország közepe, Nyugat- és Kelet-Magyarországról egyaránt jól megközelíthető, az ország a központi régión kívül élő kétharmada számára a legkönnyebben elérhető helyszín. Egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő kies szántóföld az autópálya-csomópont mellett Nyugat-Magyarországról, Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet egy iskolás csoportnak.
  • 3. A Közlekedési Múzeumot minden Budapesthez köti: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 125 éves fővárosi története és lássuk be, a magyar közlekedéstörténet legfontosabb történetei is a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig.
  • 4. Ez a kormány volt az, amelyik szerintem helyesen úgy döntött: ha már a Közlekedési Múzeum a Városligetben bezárt, akkor egy méltó új otthont kapjon Kőbányán, az Északi Járműjavítóban, ami egy autentikus és gyönyörű vasúti csarnok a Népliget mellett. Súlyos és megmagyarázhatatlan károkozás ezt az elvégzett munkát kidobni a kukába, nem csak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sok éves munkája miatt is. Személyes garanciát vállalok rá, hogy minden egyes forintért megdolgoztak a mérnökök, tervezők, kiállítástervezők. Világszínvonalú terv született, ami önmagában is turisztikai vonzerőt képezne.
  • 5. A kiválasztott helyszín még Debrecenbe költöztetés esetén is abszurd volna: egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni, ez teljesen nyilvánvaló.
A budapesti helyszín, Kőbányán

A fenti képen jól látszanak, Budapest mértani középpontjához közel található Köbányai terület előnyei:

  • A Hungária körgyűrő mentén található – autóval jól megközelíthető
  • Rendkívül jól elélhető tömegközlekedéssel (1,28,62,37,9,217E)
  • Vasúton, minden a Keleti pályaudvarra közlekedő vonat elhalad mellette
  • Tervben van egy új vasútállomás megépítése az épületcsopot mellett
  • Budapest nosztalgiajáratainak tervezett végállomása itt épülne ki

Budapesten , minden adott a múzeum sikeréhez. Minden hétvégén népszerűek a BKK nosztalgiajáratai, melyek bejárják a teljes várost így  Kőbányát is. A jelenleg is zajló időszaki kiállítások a múzeum kőbányai épületében sok családot vonzanak, melyek főként villamossal érkeznek.

Bevallom, én magam nem tudom elképzelni, hogy a múzeumban, ma dolgozó szakemberek vidékre költöznének, felhagyva eddigi életüket.  Budapesten minden adott a járművek restaurálásához, kutatáshoz.

Természetesen megértem Lázár János szándékát is a vidéki Magyarország fejleszése kapcsán, de nem jó szembe menni  a jól látható trendekkel, melyek azt mutatják, hogy az emberek a központi régióba költöznek és a keleti orazágrész szinte minden településén jól látható a népességfogyás, míg Budapest agglomerációjában folyamatosan nő a lakosság száma.  Itt  Budapeten van megfelelő mennyiségű , fizetőképes múzeumlátogató, diák  és szakember. Egy sikeres múzeum életben tartásához szükség van ezekre.

2 hozzászólás a következőhöz: “Az új Közlekedési Múzeum

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük