A 2017-ben lebontott Közlekedési Múzeum fénykorában sok gyermek számára okozott örömet és inspirációt. Az eredeti épület bővítésének lehetetlensége miatt új otthont kellett találni a gazdag gyűjtemény számára. Így 2021-től Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven Kőbányára, az egykori Északi Járműjavítóba költözik a múzeum. Az új létesítmény terveit a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda készíti, amely garantálja a modern és lenyűgöző építészeti megoldásokat. 2021 júliusától az új helyszínen időszaki kiállításokkal várják a látogatókat, hogy továbbra is ápolják a közlekedés történetét, hagyományát.
Derült égből villámcsapásként ért ma mindenkit, hogy a Népszava megszellőztette, hogy Debrecen külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az új BMW autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húznák fel a 14 ezer négyzetméteres Közlekedési Múzeumot is tartalmazó létesítményt .
A hír hallatán azonnal megszólalt Vitézy Dávid , aki öt pontban foglalta össze érveit:
- 1. Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség Magyarországon egy XXI. századi, a múltról és a jövőről egyaránt beszélő, világszínvonalú Közlekedési Múzeumnak. Debrecenben a közvetlenül elérhető lakosság és turizmus is kevesebb, mint a tizede a budapestinek.
- 2. Budapest közlekedési szempontból az ország közepe, Nyugat- és Kelet-Magyarországról egyaránt jól megközelíthető, az ország a központi régión kívül élő kétharmada számára a legkönnyebben elérhető helyszín. Egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő kies szántóföld az autópálya-csomópont mellett Nyugat-Magyarországról, Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet egy iskolás csoportnak.
- 3. A Közlekedési Múzeumot minden Budapesthez köti: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 125 éves fővárosi története és lássuk be, a magyar közlekedéstörténet legfontosabb történetei is a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig.
- 4. Ez a kormány volt az, amelyik szerintem helyesen úgy döntött: ha már a Közlekedési Múzeum a Városligetben bezárt, akkor egy méltó új otthont kapjon Kőbányán, az Északi Járműjavítóban, ami egy autentikus és gyönyörű vasúti csarnok a Népliget mellett. Súlyos és megmagyarázhatatlan károkozás ezt az elvégzett munkát kidobni a kukába, nem csak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sok éves munkája miatt is. Személyes garanciát vállalok rá, hogy minden egyes forintért megdolgoztak a mérnökök, tervezők, kiállítástervezők. Világszínvonalú terv született, ami önmagában is turisztikai vonzerőt képezne.
- 5. A kiválasztott helyszín még Debrecenbe költöztetés esetén is abszurd volna: egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni, ez teljesen nyilvánvaló.
A fenti képen jól látszanak, Budapest mértani középpontjához közel található Köbányai terület előnyei:
- A Hungária körgyűrő mentén található – autóval jól megközelíthető
- Rendkívül jól elélhető tömegközlekedéssel (1,28,62,37,9,217E)
- Vasúton, minden a Keleti pályaudvarra közlekedő vonat elhalad mellette
- Tervben van egy új vasútállomás megépítése az épületcsopot mellett
- Budapest nosztalgiajáratainak tervezett végállomása itt épülne ki
Budapesten , minden adott a múzeum sikeréhez. Minden hétvégén népszerűek a BKK nosztalgiajáratai, melyek bejárják a teljes várost így Kőbányát is. A jelenleg is zajló időszaki kiállítások a múzeum kőbányai épületében sok családot vonzanak, melyek főként villamossal érkeznek.
Bevallom, én magam nem tudom elképzelni, hogy a múzeumban, ma dolgozó szakemberek vidékre költöznének, felhagyva eddigi életüket. Budapesten minden adott a járművek restaurálásához, kutatáshoz.
Természetesen megértem Lázár János szándékát is a vidéki Magyarország fejleszése kapcsán, de nem jó szembe menni a jól látható trendekkel, melyek azt mutatják, hogy az emberek a központi régióba költöznek és a keleti orazágrész szinte minden településén jól látható a népességfogyás, míg Budapest agglomerációjában folyamatosan nő a lakosság száma. Itt Budapeten van megfelelő mennyiségű , fizetőképes múzeumlátogató, diák és szakember. Egy sikeres múzeum életben tartásához szükség van ezekre.
A leírtakkal csak egyetérteni tudok.
Simorka Zoltán – Csak bízni tudok benne, hogy az illetékes is megérti, hogy mi a gond a vidékre költözéssel.
Vitézy Dáviddal teljesen egyetértek! Ennél idiótább ötletet nehéz lett volna kitalálni, mint hogy a közlekedési múzeumot, melyet szinte minden szál Budapesthez köt – a felsoroltaknak megfelelően – elhelyezni a puszta közepére, azzal az ostoba hivatkozással, hogy ez „vidékfejlesztés”…!
Nem ez a vidékfejlesztés kedves Lázár úr!
Vidékfejlesztés volt például a tram-train Szeged és Hódmezővásárhely között! Ön Makón is sokat fejlesztett, miért pont Budapestet akarja bizonyos színten visszafejleszteni?
Vidékre ÚJONNAN TELEPÍTENI kell, nem pedig „áthelyezni”! Ráadásul a vidék a mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb, de fontos, hogy munkalehetőséget adó ipari létesítmények is épüljenek vidéken, hogy helyben – vagy legalább a régióban – megmaradjanak a fiatalok!
(Itt most nem az akkumulátor gyárakra gondoltam…)
Belényi István – nem mindegy, hogy egy speciális múzeum hol van. Budapesten minden hétvégén tömegek használják a külön nosztalgiajeggyel használható régi villamosok. A nagymama elviszi az unokát, megmutatja min utazott ő gyerekként. A kőbányai úti múzeumból indulnának majd ezek a nosztalgiajáratok. Vasútállomás létesül a múzeumnál. Budapest az ország középpontja, minden út ide vezet. Ennél jobb hely nincs erre a célra.