A mai napon megkezdték a Deák Ferenc tér metróállomás, Sütő utcai kijáratánál lassan egy évtizede felállítpott, de soha nem használt metró beléptetőkapuk eltávolítását. Aki rendszeresen olvas , az tisztában van vele, hogy a kezdetektől fogva próbáltam felhívni a figyelmet, a régi nevén RIGO projekt hibáira.
Az elmúlt évtized alatt jelentős változások történtek a világban. Több akkori jóslatom mára valósággá vált. 2024-ben a közlekedésszervezők igyekeznek kivonni a forgalomból a fizikai kártyákat, vagy legalábbis digitalizálni azokat mobilalkalmazásokba. Emellett a bankkártyák használata, mint hordozó eszköz, széles körben elterjedt.
2015-ben még nem volt megoldott a mobiltelefonokba digitalizált bankkártyák NFC-n keresztüli, token-alapú használata, de azóta ez már a mindennapok része.
Összeségében a RIGO projekt egy rossz irány volt, mely már annak felvetésekor láthatóan lefutó ágon volt azokban a városokban is ahol akkor használták.
Mennyire lett volna más Budapest közlekedése, ha elkerülik ezt a hibát?
Emlékezzünk vissza a BKK tíz évvel ezelőtti egyik legnagyobb tévedésére: a saját kártya bevezetésére. Az ötlet, amely a RIGO projekt során született, sajnos nem vette figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat és a visszaélések veszélyét.
A külföldi példák már akkor is figyelmeztetőek voltak. Csehország helyközi járatain előfordult, hogy teljes családok egyetlen 70 év feletti nagymama bérletével utaztak, egymásnak kölcsönadva a kártyát. Varsóban is kénytelenek voltak lecserélni a kártyákat a tömeges visszaélések miatt.
Képzeljük csak el, mi lenne, ha 2024-ben Budapest utcáin ipari mennyiségben másolnák az ingyenes utazást biztosító kártyákat. A város közlekedése teljesen kaotikussá válna, és a rendszer fenntarthatósága komoly veszélybe kerülne.
A történtek ismeretében kijelenthetjük, hogy a saját kártya bevezetése komoly tanulságokat hordoz magában. Remélhetőleg a jövőben a BKK bölcsebben mérlegeli majd a hasonló döntéseket, és figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat is. Budapesten a közlekedés jövője azon múlik, hogy milyen tanulságokat vonunk le a múlt hibáiból.
Aki még mindig nem érti, hogy mi a gond az elektronikus beléptetéssel és a metrókapukkal, ha azokat BKK-kártyával használnánk, összefoglalom.
- A kapu kizárólag a kártya utazási jogosultságát viszgálja, nem az azt felhasználóét.
- Budapesten rengeteg ember jogosult díjmentes utazásra. Idősek, gyerekek, diákok…
- Minden díjmentes utazásra jogosult kapna egy ingyenes utazásra jogosító kártyát
- A kártyát senki nem veszi elő, a pénztárcáját, táskáját érinti a kapukhoz – nem látható a visszaélés
- Hiába állítana felügyelőszemélyzetet a BKK a kapu mellé, mert nem látná magát a kártyát
- 2024-ben a statikus adatot tartalmazó kártyák könnyen és főként olcsón másolhatók
A Jövő Jegyrendszere: Bankkártya és Mobiltelefon valamint a biometria
Már 2014 környékén is előrevetítettem, hogy a jövő az olyan adathordozók használata lesz, amelyeket az emberek ugyan kölcsön tudnának adni egymásnak, de saját érdekükben nem teszik azt meg. Ez a bankkártya és a mobiltelefon!
Gondoljunk csak bele: a bankkártyát ma már szinte mindenki digitális formában hordja magával a mobiltelefonjában, órájában. Ezek az eszközök olyan mértékű személyes adatot és pénzügyi információt tartalmaznak, hogy tulajdonosaik érthetően óvják őket. Ez a biztonságérzet pedig tökéletes alapot nyújt arra, hogy egy modern jegyrendszer alapjaivá váljanak.
A mobiltelefonok és bankkártyák használatával nemcsak az utazás válna kényelmesebbé, de a visszaélések esélye is minimálisra csökkenne. Képzeljük el, hogy Budapest közlekedési rendszere egy olyan jegyrendszerre épülne, amely egyszerre modern és biztonságos, összhangban a 21. század technológiai vívmányaival.
Sokan, tudom nem szeretik hallani, hogy ami jól működik Londonban , az az eltérő szabályozási környezet miatt Budapesten csak segítené a jegy nélküli utazást, a bliccelést. Budapesten rengeteg ember jogosult díjmentesen utazni ami nagyon megnehezíti a visszaélések kiszűrését, ha kizárólag a kártya utazási jogosultságát viszgáljuk és nem a személy jogosultságát.
Sokan szeretnének az elsőajtós járatokon is NFC vagy QR olvasáson alapuló jegyérvényesítő készülékeket felszerelni. Itt is ugyanaz a helyzet mint a kapuknál. Amennyiben a BKK a legköltséghatékonyabb megoldást választaná, vagyis nem terítene ingyenes utazást biztosító kártyákat, akkor is létrejönne egy új visszaélési forma, az olcsó bérletek használata. Mivel a validátor itt is csak a kártya, a papír alapú bérlet és mobilbérlet esetében, magának a hordozónak ez érvényességét vizsgálná, így elég lenne a 9000 forintos felnőtt bérlet helyett 900 forintos diákbérletet váltani… Ezek rossz megoldások, melyek felesleges pénzkidobás eredményeképp, bevételcsökkenéshez vezethetnek.
Természeteesen a biometrikus azonosítás megoldaná a fent leírt problémákat, de biztosan szükség van erre? Több EU-n kívüli országban elterjedt az arcfelismerésen alapuló fizetés. Ilyen például a moszkvai metró, de Kínában is terjed. Szerintem ez lesz a jövő, mégha először az 1984 című George Orwell regény is jut róla az eszünkbe.
Továbbra is úgy gondolom, hogy a szigorítások helyett érdemesebb biztosítani a jegyváltási lehetőséget minden olyan utas számára aki szeretne jegyet váltani! Egyszerűsítsük le a végletekig a jegyhez jutást, hogy a hétköznapi autós is tudjon tömegközlekedni még akkor is, ha csak egy évben 2-3 alaklommal érzi ennek szükségességét.
Itt Vitézy Dáviddal értek egyet azzal, hogy minden budapesti szolgáltatást egy mobilalkalmazásba kell összevonni. Ott tudjak utazni ahol parkolni, strandbelépőt venni, vagy szavazni a fővárost érintő kérdésekben.
Talán egyedüliként vagyok ezen a véleményen, de én nem hiszek a metrókapukban. Azért, hogy havi 900-9000 forintokat szedjünk be utasonként, egyáltalán nem érné meg ez a beruházás a felszereléssel és üzemeltetéssel együtt. Irreális mínuszt jelentene. Szerintem a Pay&GO rendszer kiterjesztése lenne az igazi bankkártyával, ill. eSzemélyivel. (Azért utóbbi és nem egy közlekedési kártya, hiszen ha jól tudom, jogszabályi előírás akadályozza közlekedési kártyák kibocsátását.) Ezzel ki lehetne küszöbölni az általad említett utazási jogosultság kérdését, elvégre egy senior közlekedési kártyát lehet, hogy odaadna a mama az unokának, a személyijét már nem. Tekintve, hogy az ingyenesen utazó korosztálynak ezeket nem kellene a Pay&GO-nál használni (kivéve: elsőajtós felszállás), csak ellenőrzésnél felmutatni, az Aztec kód becsippantásával vagy NFC-s beolvasással lehetne ellenőrizni (14 alattiak esetében is), az ellenőrök csippantásait pedig gondolom látják és így majdhogynem teljeskörű statisztika születne az utasok életkorát, ill. díjtermékeit illetően, ami a szolgáltatás fejlesztésénél kulcsfontosságú lehetne.
Tamás – Mindig az a probléma gyökere, hogy nem néznek után. A BKK-nál is vannak lelkes fiatalok akik külföldi utazásaik során láttak, használtak metrókaput és azt hiszik, hogy ez jó Budapesten is.
Ez nem igaz! Mivel teljesen más a díjszabás így a visszaélés is sokkal nagyobb. A legtöbb spórolni akaró a 9000 forintos bérlet helyett 900 forintost váltana, hiszen azzal ugyanúgy be tud lépni és ki is tud jönni az állomásról.
A lényeg ugye az, hogy ha van kapu akkor az eddig a metró területén dolgozó ellenőrt más felszíni viszonylatokra irányítjuk.
Annak, hogy milliárdokat költünk kapu telepítésre, majd ugyanott fizetünk ellenőröket, beléptetőembereket sokaknál kiverné a biztosítékot, mert miért fizetünk duplán.
A digitális állampolgárság projekt jól illik abba amit mondasz és úgy tudom a MÁV tervez októbertől egy olyan rendszert bevezetni, melyben egy 35 éves nem tud 70+ os bérletet váltani, vagy ha nincs bejegyzett tanulói jogviszonyod , akkor diákbérletet sem ad majd el a rendszer.
Én abban hiszek, hogy ha biztosított mindenhol a jegyváltás lehetősége, akkor kevesen bliccelnek. Saját ismerőseim, kollégáim között is van olyan aki havi szinten bliccel 1-1 alkalommal , mert a munkahelye közelében nem tud jegyet váltani, így pár megállót utazi az első automatáig. Ők nem bliccelők, csak nem biztosított a jegyváltás.
Tamás – Ami a STATISZTIKÁT illeti, engem meglepett, hogy túlbonyolított BudapestGO QR-kódos rendszere sem gyűjt adatokat az utasokról, utazási szokásokról. Mivel nincs hasznos adat, így teljesen értelmetlen volt ennyire bonyolultá tenni.
A BKK az adatvédelemre hivatkozik, de ott ugye van egy közismert kiskapu, az önkéntes hozzájárulás. Én Karácsony Gergely bérletár csökkentésekor biztosan úgy oldottam volna meg, hogy csak az kap kedvezményt aki hozzájárul az utazási szokásainak gyűjtéséhez.
Az utazási szokások rendkívül értékes adatok, hiszen ezek alapján lehet a valós igényekhez igazítani a tömegközlekedés fejlesztését.