Van egy komoly logikai probléma dr. Walter Katalin és szakértői csapatának gondolkodásában, ami véleményem szerint rengeteg autóst riaszt el attól, hogy tömegközlekedjen. Ez a bliccelés körül forgó gondolkodásmód. a BKK minden döntésében, megnyilvánulásában nyomon követhető ez befolyásoló tényező. Egy kétmilliós város elemi érdeke, hogy minél többen tömegközlekedjenek. Ennek két fontos alapfeltétele van. A gyors és kényelmes tömegközlekedés és az egyszerű fizetési lehetőség.
Budapesten sajnos egyik sem teljesül és ez szerintem a közlekedésszervező hibája.
Tudom, hogy olvasóim vagy napi ingázók, vagy a közlekedés kedvelői így fontos számukra is megvilágítani a probléma lényegét. Képzeljük el, hogy ugyan Budapesten élünk de soha nem tömegközlekedtünk. Egy alkalommal elmegyünk barátainkkal sétálni/ túrázni. Hirtelen elkezd esni az eső és mindenki haza indul. Aki ingázó annak van bérlet. Aki azonban csak saját környékén mozog gyalogosan, az nem rendelkezik BKK bérlettel. Jegyre van szüksége. Itt kezdődik a gond. Hol tudunk jegyet váltani? Kevés az automata és azok is főként a belvárosban vannak. Egy hegyi túránál kis valószínűséggel találunk ilyet.
Vitézy Dávid ugyan bevezette a fedélzeti készpénzes jegyváltás lehetőségét, de mekkora eséllyel van nálunk előre kiszámolt apró, mert a járművezető nem tud visszaadni.
BudapestGo – aki nem ingázik annak nincs letöltve a mobilalkalmazás és még regisztrálni is kell. Ez rengeteg idő és vagy sikerül vagy nem, de egy biztos szakadó esőben nincs rá idő.
Pay&GO nem elérhető csak a Kisföldalattin.
A fentiekből jól látszik, hogy a BKK állításával ellentétben , nem egyszerű jegyet váltani Budapesten egy időszakosan tömegközlekedőnek.
Mit tesz a felsorolt helyzetek ellenére dr.Walter Katalin szakértői csapata? A BudapestGO-ban megváltott jegyek érvényesítését is csak a járművek külső oldalán teszi lehetővé ami miatt több utas a megállóban maradt már érvényesített jeggyel, amely a következő érkező járművön már nem érvényes.
A rossz stratégia miatt Budapesten nem népszerűek az elektronikus jegyek, azok bonyolult használata miatt. Ezt jól tükrözi, hogy a BKK a bevezetésük után több évvel, a napokban ismét megpróbálja elmagyarázni utasainak azok használatának módját. A legrosszabb, hogy a Facebook kommentek alapján az is előfordult, hogy a BKK jegyellenőre sem volt tisztában az időalapú jegyek érvényességi szabályaival.
Én úgy vélem, hogy mindennek oka, a BKK vezetőiben fixálódott bliccelők elleni harc. Mivel a BKK ellenőrei nem igazán tudják ellátni feladatukat és ezt a jogszabályi háttér sem támogatja igazán, ezért a jegyellenőrzést is megpróbálta a BKK rátolni alvállalkozói járművezetőire- elsőajtózás formájában. Ez rendkívül etikátlan, véleményem szerint. Amit én magam nem tudok teljesíteni azt nem várom el másoktól.
A BKK felmérése alapján Budapesten az utasok kb 9%-a bliccel, ami véleményem szerint rendkívül jó szám. A bliccelők elmondják, hogy gyakran azért utaznak jegy nélkül mert nem tudnak jegyet váltani!
Itt van a kutya elásva. A jegyváltást kell biztosítani! Olyan módszerelet kell választani melyek egyszerűen elérhetőek mindenki számára.
Több város használ QR kódos fizetési lehetőséget. Igen a QR-kód ott a fizetési portál elérését biztosítja, nem egy előzetesen megváltott jegy érvényesítését. A BKK miért nem használja ezt az egyszerű módszert?
Szeptembertől Magyarországon is elérhető lesz a Qvik azonnali fizetési rendszer! Ez a világ több pontján egy évtizede használt QR kódos fizetési rendszer hazai változata lesz. Minden banki app használó számára elérhetővé válik. Lehetne ez is egy olcsó jegyváltási lehetőség, persze csak akkor, ha a BKK nem akarja túlbiztosítani bliccelés ellen és nem a jármű külső oldalára helyezi el.
Az én véleményem kitartóan az, hogy még mindig jobb ha egy utas az ellenőr megjelenésekor vált jegyet, mintha nem váltana egyáltalán!
Tisztelt dr.Walter Katalin engedje, hogy aki jegyet akar váltani az ezt megtehesse! Nem a pótdíjbevételt kell növelni. A szakember a jegyárbevételt növeli ! Mint több régiós város példája bizonyítja, bizony lehet utasszámot és jegyárbevételt is növelni, elsőajtózás, és jegyáremelés nélkül.
Stratégiailag rossz döntések jövőbeli hatására pár éve már felhívtam a figyelmet , előre láttam, hogy megtévesztő lehet idővel a BKK QR és NFC használata. Eddig csak az NFC két teljesen eltérő használata okozott keveredést (Pay&GO és NFC jegyképbemutatás), hamarosan azonban a QR kódok is beállhatnak majd ebbe a sorba, hiszen lesz egy fizetésre szolgáló és egy jegyképelőhívó QR- kód a járműveken, metróállomásokon.
Az átgondolatlanság egyik példájának szemtanúja voltam az Astoria metróállomás bejáratánál, ahol az angolul beszélő turistacsoport a bankkártyáját érintette az NFC feliratú dobozhoz és utazott abban a hitben, hogy van jegye. Amit csináltak teljesen logikus volt, hiszen a reptérről igy jöttek be a belvárosba. A jegykezekő előtt van egy doboz egy mobilt ábrázoló matricával, amely nem jelzi egyértelműen, hogy mire is szolgál- lásd alább.
Lényeg, hogy minél szélesebb réteg tudjon minél kényelmesebben jegyet váltani akár felszállás és leülés után is a járműveken, felesleges külön regisztráció nélkül és egyéb kellemetlenség mentesen!