Ami megváltoztathatja közlekedésünket
Már régóta téma Budapesten a kettes metró és a gödöllői HÉV összekötése. Eddig nem nagyon foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mert nem vettem benne észre azt amit most fontosnak tartok kiemelni. Az a beruházás, amennyiben megvalósul egy a városban eddig ismeretlen közlekedési rendszert fog meghonosítani. A klasszikus metróvonalaink a múlté válnak és az állomásaink egyszerű megállókká alakulnak. Meg kell szoknunk, hogy az Astoria-nál ha lemegyünk a mozgólépcsőn akkor nem csak az M2 mertó áll majd meg a peron mellett, hanem a H8-as és a H9-es vonatok is. Lényegében a ma M2 ként ismert metróvonal a H9 vonal betétjárata lesz. Ez a legtöbb budapesti számára egy nagyon új dolog lesz. A világon ez egy jól működő rendszer, de itthon még nem próbálkoztunk vele. Itthon, Budapesten megszoktuk, hogy minden metróvonalon, minden vonat az egyik végállomástól a másik végállomásig közlekedik. Ez már Prágában sincs így. A belső szakaszokon sűrűbb a vonatkövetés. A távolabbi külvárosokba viszont csak minden második metró megy ki. Lényegében valami hasonló fog megvalósulni nálunk is, azzal a különbséggel, hogy a metró végállomása a szomszédos város lesz, ahová minden 3.-5. vonat megy majd csak ki, a többi az Örs vezér teréről visszafordul.
Az én fejemben megfordul, hogy egy ilyen rendszerben, ahol az új beszerzésnek köszönhetően, lényegében azonos járművek közlekednek majd és az állomások is azonos látványterv alapján épül majd ki érdemes-e megtartani a H jelölést, vagy logikus volna áttérni az M8 és M9 jelzésre. A tervben végállomások miatt én a ma használt jelölés mellett fontosnak látnék újabbakat is bevezetni. Miért? A nyugati oldali végállomás ugye minden esetben azonos, ez a Déli pályaudvar, de a keleti végállomások változóak:
- M2- Örs vezér tere
- H8 – Gödöllő
- H9 – Csömör
- H? – Cinkota
- H? – Kerepes
A legátláthatóbb jelölés az volna, ha minden végállomás más számjelzést kapna és nem betétvonalként szerepelne. Pár éve a szentendrei vonal esetében is javasoltam Békásmegyer és Szentendre állomásig közlekedő vonatok külön jelölését. A BKK a HÉV-ek számozását arra hivatkozva vezette be, hogy a turisták nehezen jegyzik meg településneveinket és ezek a számok segítik majd őket. Csakhogy hiába jegyzi meg valaki, hogy H5, ha tudnia kell még a végállomás nevét is, amennyiben Békásmegyeren túlra utazik. A Szentendrei HÉV betétjárataként meghatározni a Békásmegyeri HÉV-et ugyan logikus, de a jelölése már inkább hasonlít a rejtjelezésre : H5A
Van egy másik alapelv amelyet a BKK megpróbál követni és ez a számok azonosságának mellőzése. Magyarul ha van 99-es busz akkor nem lehet 99-es villamos. Tudom nem tökéletes, mert van 4-es villamos meg 4-es metró is. Semmi sem lehet tökéletes, ezért én a BKK által használt rendszerben gondolkodnék tovább. A metróhálózatunkba pillanatnyilag csak a H9/H8 -as HÉV-ek kerülnek beillesztésre mivel a H6 és a H7 vonal egyesül a Közvágóhíd térségében és közös alagútban haladva találkozik majd a várost átszelve az H8-es HÉV-vel, M5 -ös metró néven. Tehát ezzel most nem foglalkoznék.
A metro a városi vasút elnevezésből származik, a HÉV pedig az. Budapest tarifatérképe pillanatnyilag csak a város közigazgatási határán belüli és azon kívüli viszonylatokat ismeri. Az utasnak is ez a legfontosabb információ. Elméletben az így az M2 vonalába beágyazott H8/H9 vonalakat nevezhetnénk M8/M9-nek is, de én szívesebben hagynám meg a Helyi Érdekű Vasútra emlékeztető H betűs jelölést azoknál a most már lényegében metróvonalaknál is, amelyeknél a vonat átlépi a közigazgatási határt. Vagyis a fenti példában az Astoria-nál a következő vonatokra lehet majd felszállni :
- M2 – Örs vezér tere
- H8 – Gödöllő
- H9 – Csömör
- M10 (?) – Cinkota
- H11 – Kerepes
Az így átalakult rendszerben megváltozik az irányok jelzése is. Ma, ha lemegyünk a metróállomásra, a mozgólépcső végénél ezt látjuk: Örs vezér tér vagy Déli pályaudvar . Egy ilyen integrált, egy állomáson öt különböző végállomás felé közlekedő vonatot is kiszolgáló állomáson új jelölési formát kell alkalmaznunk és ez földrajzi irány. A vágány jelölésénél és az Kelet felé és a Nyugat felé meghatározásokat használnám. Tudom ez szokatlan, de a metrót építői is Kelet-Nyugati metróvonalnak hívták. Ez térne vissza.
Van még időnk bőven eldönteni , miként számozzuk ezeket a vonalakat. Aminek örülök, az az a tény, hogy a BKK az egységesítés felé halad és ha hinni lehet a terveknek, megszűnik az Örs Vezér tér borzalma, a szétszórt megállók tömege. Eltűnik a metróvégállomás melletti csúf BKV épület és végre egy helyen lehet majd felszállni az összes autóbuszra és trolibuszra, HÉV-re, metróra, villamosra. Megszűnik az a félelmetes emberáradat amellyel naponta találkozik az aki a metróról leszállva , le szeretne menni az aluljáróba, hogy átjusson a tér túloldalára.
Az egész projektben én a vonal zavarérzékenységét látom a legkritikusabb pontként. Miként biztosítható egy 120 másodperces követésre beállított vonalon több távolról érkező vonat pontos és biztonságos besorolása a hálózatba .
Én személy szerint a metrók és hévek számozását újraindítanám nulláról, így:
Metrók: Betűjelzés, a prágai mintát alapul véve:
M1 => A
M2 => B
M3 => C
M4 => D
M5, majd ha lesz: E és F, mivel ez szétágazik majd kétfelé a Közvágóhídnál
A sor folytatható, 18 viszonylatnak lehet külön jele, mielőtt az S-ig elérünk (ez ugye tabu, mivel tervezik a pesti S-Bahn rendszert is).
A Hévnél már problémásabb, itt két opció lehetne:
1) megtartani a H jelzést, és 1-től kezdeni a számozást:
H1: Gödöllő
H2: Csömör
H3: Cinkota, stb.
2) a párhuzamos metróvonal jelzéséből kiindulni. Ez esetben a viszonylatok pl. Déli Pályaudvar –
B1: Gödöllő
B2: Csömör
B3: Cinkota, stb.
Ugyanez a leendő M5-nél, mondjuk
E1: Békásmegyer – Ráckeve
E2: Békásmegyer – Tököl
F1: Csepel – Szentendre
Vagy ahogy a betétjáratokat beütemezik.
Érdekes elgondolás. Mi lenne a hajókkal, ma D jelűekkel?
Jogos kérdés, ezeket kifelejtettem. A D, mint Duna helyett, gondolom, kapna egy V, mint Vízi jármű, vagy egy H, mint Hajó jelet(inkább az előbbi, az nem kavar meg az egykori Hév-vonalak után), a példa kedvéért. A jelenlegi tervek alapján G-től Z-ig minden betű szabad (az S, és esetleg a H kivételével).
Személy szerint mondjuk a hajóvonalaknak csak számokat adnék (1-től 4-ig, a BKK mostani tervei alapján). A külön jelzés többet számít egy kevésbé “elszigetelt” közlekedési eszköz esetében, különösen egy olyan városban, ahol nincs egy egységes számozási rendszer, mint amilyen mondjuk a prágai.
Ott, ahol a 68-as vonal busz, a 69-es villamos, a 70-es troli, a 71-es megint busz, ott négy, egyszerű számmal jelölt hajóvonal nem sokat változtat az áttekinthetőségen.
Nem minden betű szabad, mivel az elővárosi vonatoknál foglalt a :
Z- zónázó
S- személy
G- gyorsított személy
Ez már tényleg a “kinek mi” kategória, de én a betűk-számok folyamatos követését pártolnám.
Ez esetben az első M6-tervnél ugrik a G, ez igaz.
A gyorsított személyek viszont tudtommal az S vonatok vonalán közlekednek, más megállókiosztással. Be lehet őket szerintem illeszteni az S-rendszerbe. Ott minden viszonylatszám kétjegyű. Az egykori 107-es busz mintájára beillesztesz elé egy 1-est, és a S10 gyorsjárata pl. az S110 lesz. A 107-est mindenki elég hamar felfogta, amikor bevezették, én úgy vettem észre 🙂
A vasútnál a vasúti vonal számotása az alap az S10 az S mint személy és az 1-es fővonalból adódik. Bár akkor az s50 miért 50, mert az meg a 100 as vonalon közlekedik?
Annak a felét hasraütéssel számozták be 😀
25-ös MÁV vonal: Ukk – Bajánselye.
50-es vonal: Bátaszék – Dombóvár
5-ös: Fehérvár – Komárom
20-as: Fehérvár – Szombathely.
Forrás: https://www.mavcsoport.hu/file/44147/download?token=beylCDvh
Szóval ebből ne indulj ki 😀 Ezek közül azt se tudom, melyik létezik még.
Ha lesz rákoskeresztúri HÉV, azt H10-zel kellene jelölni.