A napokban ünnepli működésének huszadik évfordulóját Prága integrált közösségi közlekedési rendszere a PID. Miért fontos számunkra ez a prágai évforduló és miért maradtunk mi le ennyire ? Aki ismerei a prágai közösségi közlekedés fejlődését, átalakulását az látja, hogy van egy pont amiben eltért Budapest és Prága jövőképe húsz évvel ezelőtt. Budapest az elektronikus jegyrendszertben látta a jövőt, míg Prága az integrációban. Sajnos lemaradásunk azért nagyobb, mert a rajtvonalon mi ráadásul még előnyben is voltunk. Csehország közösségi közlekedése privatizált volt és a közúti valamint a vasúti közlekedést a városok illetve a megyék rendelték meg. Ez azt jelenti, hogy a cseheknek több közúti és vasúti szolgáltatóval kellett megállapodniuk egy közös tarifarendszerben, míg idehaza a MÁV a VOLÁN és a BKV-t kellett volna csak egy asztalhoz leültetni és megállapodni a közös elszámolásban. Ez idehaza megakadt 2005-ben a Budapesti Közlekedési SZövetség létrehozásával.
Sajnos idehaza a közlekedési szakemberek szeretik összemosni az elektronikus jegyrendszert és az idő alapú tarifaraendszert, ezzel megtéveszteni az embereket. Nincs összefüggés és nincs szüksége az egyiknek a másik megvalósításához. Erre is jó példa Prága. A rendszerváltás után gyorsan felismerték, hogy az időbélyegzős jegyérvényesítő készülékek , további befeketetés nélkül alkalmasak az idő alapú tarifarendszer használatára. A papír jegyre bélyegzett időpont jó módszer és nem kerül semmibe. Gyorsan be is vezették az idő alapú tarifarendszert amely ugyan látszatra drágábbnak tűnt, de az átszállások miatt előnyös az utasok számára.
Prága példáján is látszik, hogy az idő alapú jegyrendszer KIZÁRÓLAG döntés kérdése. Budapest esetében ezt a döntést pillanatnyilag Karácsony Gergelynek kell meghoznia. AZ infrastruktúra adott. Budapesten ma minden jegy és bérlet helyszínen nyomtatott, tehát az átállás a tarifa megállapítás után egy pár órás programozás kérdése. Szándék esetén egy hétvége alatt át tudnánk állni az idő alapú tarifára.
Mit nyernénk az intergált közösségi rendszerrel Magyarországon. Budapestiként a központi régiót ismerem és ezen a területen tudom bemutatni. A legalapvetőbb és számomra érthetetlen dolog a MÁV/BKK együtt nem működés. Igen utazhatunk BKK bérlettel a MÁV vonatain Budapest közigazgatási határán belül, de a MÁV alaklamazásban nem tudunk jegyet váltani az Örs vezér tért HÉV állomástól Gödöllőig. Miért? Nem komikus, hogy az ember két jeggyel utazik a két végállomás között? A MÁV-nál lehet jegyet váltani Sopronból – Debrecenbe vagy Vácról-Győrbe, de a budapesti két pályaudvar közötti utazásra nem? Miért? Miért nem része egy Vác-Győr menetjegynek a két pályaudvar közötti utazási jogosultság?
Aki Tatabányáról ingázik naponta Budapestre annak miért van szüksége egy tatabányai helyi bérletre, egy MÁV bérletre és egy BKK bérletre? Gondoljuk tovább. Aki Tatáról ingázik budapestre és rendelkezik BKK bérlettel, az miért nem veheti igénybe a Déli pu.-Kelenföld közötti díjkedvezményt úgy mint aki Tatáról ingázik? Mindketten rendelkeznek BKK bérlettel. Mindketten kifizették a Déli pályaudvar és Kelenföld vasútállomás közötti tarifát.
Térjünk vissza Prágához és nézzük meg, hogy a 9-es zóna települései milyen távolságra van Prágától, ezzel érzékltetve az integrált közösségi hálózat nagyságát. Rakovník város közúton 60 kilométerre található Prágától. A Skoda autóiról nevezetes Mladá Boleslav távolsága 65 km. Cáslav 90 km. Zleby település 96 Km távolságra van. Az előbb példaként használt 1-es számú MÁV vasútvonal esetében, Budapest integrált közösségi közlekedésének határa Komárom városánál lehetne. Ezen belül egy bérlettel utazhatnánk, egy jegyet válthatnánk.
Mi volna a legfontosabb feladat? Természetesen az, hogy a BKK a MÁV és a VOLÁN vezetőit leültessük egy asztalhoz és végre létrehozzunk egy igazi tarifaközösséget. Meghatározzuk az elővárosok zónahatárait és megvalósítsunk egy valódi minden résztvevőt integráló közlekedési rendszert, jól átlátható tarifával.