Megjelent a Magyar Közlönyben a 280/2024 (IX.30.) kormányrendelet amely többek között meghatározza a parkoló és várakozóhelyek számát. Bele olvastam és sok hasznos szabályt találtam. Ilyen többek között az akadálymentes parkolóhelyek minimális számának meghatározása, vagy a kerékpártámaszok mennyisége. Ezek hasznos előírások.
Mi hiányzik
A kormányrendelet ugyan megkülönböztet nagyvárosias és falusias beépített környezetet de nem tesz különbséget Budapest belvárosa és egy 20 ezres kisváros között a parkolóhelyek számának meghatározásakor.
Ez azért okozhat problémát, mert egy rendkívül jó tömegközlekedésű Budapest belvásosi szállodának, társasháznak ugyanannyi parkolóhelyet kell létesítenie amennyiben nem kap felmentést a rendelet alól, mint egy tömegközlekedéssel nem, vagy alig rendelkező kisvárosi hasonló épület kivitelezőjének.
Budapest / Vidék
Nem szeretnék különbsédet tenni, de a mindennapokban sajnos van. Egy Budapest belvárosi társasház, több metróvonallal, autóbusszal, trolibusszal, villamossal is elérhető, így nincs szükség saját gépjárműre a mindenapi kényelmes élethez.
Ugyanez egy vidéki kisváros vagy akár egy agglomerációs teleülés esetében teljesen más. Ritka tömegközlekedés mellett a legtöbb településen autó nélkül nehezen megoldható a mindennapi élet. Egy várossszéli bevásárlóközpont gyalog vagy kerékpárral nehezen elérhető. A munkába járás sem mindenhol megoldot vállalati autóbusszal. Bizony szükség van autóra.
Az ütközőzóna
A legnagyobb gond a nagyvárosok agglomerációjában alakult ki. A nagyvárosok agglomerációs gyűrűjén élők jellemzően megtartották városi munkahelyüket, vásárlási szokásaikat. Egyszerűen csak aludni járnak az agglomerációba.
Kevés kivételtől eltekintve , tömegközlekedés hiányában Ők minden reggel autóval indulnak el a város, majd a belváros felé. A probléma itt kezdődik. Rengeteg ember jön be a fővárosba , de nem tudja az autóját letenni még a város szélén sem. A kelenföldi P+R parkoló már reggel 7 órakor betelik. Az Örs Vezér terénél alig van egyébként is hely.
P+R
A város széli P+R parkolók akkor jelentenek megoldást, ha onnan a metró közvetlenül elérhető a belváros felé. Budapesten ilyen nem igazán van.
Budapest esetében speciális probléma, hogy nincs gyors, tiszta és biztonságos tömegközlekedés a metrón kívül. A BKK autóbuszai általában a dugóban araszolnak, önálló buszsáv hiányában lassan haladnak, koszosak, büdösek. Biztos vagyok benne, hogy önként egy autós sem választja.
Utcai parkolás P+R hiányában
Naponta találkozom azzal, hogy Kőbányára sokan az agglomerációból autóval érkeznek és a lakótlepek utcáin leparkolva a 9-es busszal indulnak a belváros felé. Hasonló jelenség szinte minden olyan külvárosi kerületben jelen van, ahonnan a belváros felé rendszeresen indul gerincjárat.
Nem értek egyet a város széli örzött P+R parkolók létesítésével, de Budapest esetében pillanatnyilag ezt látom a leggyorsabb megoldásnak a belvárosi dugók csökkentésére.
Belpesti Ádám
Ádám is megszólalt a kérdésben. Természetesen belpestikinét, teljesen megfeledkezik az agglomeráció létezéséről.
Szépen felmondja a közlekedéstörténeti leckét az amerikai nagyvárosokról, amit Vitézy Dávid már ezerszer elmondott. Ugyan megemlíti az agglomerációs vasút előnyeit, de hány agglomerációs települést érint a vasút?
Az agglomeráció korlátlan szétterülésének megakadályozásával, teljesen egyetértek. De ezek távlati , hosszútávon megvalósítható elképzelések. Nekünk ma , most van szükségünk megoldásokra.
Megoldás ahogy én látom
- A parkolóhelyek számát településtípusonként és a tömegközlekedés függvényében határoznám meg.
- Szabályoznám az agglomeráció terjeszkedését egy agglomerációs törvényben
- Az agglomeráció és a központi település együttes fejlesztésére létrehoznék egy fejlesztési központot.
- A tömegközlekedés előnyben részesítése minden nagyvárosi gerincvonalon, végig buszsávon vezetve. Városi emelt sebességű „expressz” járatok formájában, melyek segítenek gyorsan bejutni a belvárosba vagy kijutni onnan egy gyűjtő parkolóig. Ebben az esetben az expressz nem megállókihagyást jelentené, hanem végig a megengetett legnagyobb sebességgel, elkülönített sávon a járműhöz igazodó lámpa programmal haladó járműveket.
- BKK rendészet létrehozása az expressz járatok tisztaságának és biztonságának érdekében.
Vélemény
Budapest útjai nem bírnak el több autót. Az autózás népszerűsítése, erőltetése teljes tévút. A város szerkezet sem engedi, újabb utak , parkolók építését. Mi értelme a parkolóknak, parkolóházaknak, ha onnan nem tudsz kihajtani?
Az egyedi lehetőség a tömegközlekedés fejlesztése.
Ami igazán hiányzik, és már legalább 20-25 éve meg kellett volna lépni:
– Társasházi lakást parkoló nélkül ne lehessen értékesíteni. Ne legyen opcionális a parkoló megvétele, hanem legyen kötelező. Akinek nincs autója, legfeljebb bérbeadja.
– Akinek van parkolója, ne kaphasson ingyenes vagy kedvezményes utcai parkolási engedélyt a kerülettől.
Így jócskán csökkenne az utcákon parkoló autók száma, és megszűnne a káros gyakorlat, hogy az új társasházak körül lépni sem lehet a ott lakók kedvezményesen parkoló autóitól, miközben a mélygarázs kong az ürességtől (vagy épp ki van adva vállalkozónak, netán gokartpálya üzemel benne – szerencsére elektromos gokartokkal).
PDA_FAN Amit írsz az Budapesten csak gondot okoz. Hiába lesz parkoló a lakásod alatti mélygarázsban a belvárosban, ha a közutak kapacitása az azzal való közlekedést nem teszi lehetővé.
Ma Budapesten a lakásvásárlásnál szempont a megállási lehetőség.
Ott ahol nagyon jó a tömegközlekedés, értelmetlen parkolót létesíteni. Egy metró vagy jó tömegközlekedéssel ellátott helyen főként olyanok keresnek lakást akik tömegközlekednek.
Itt fontos a főváros/belváros/kertváros/vidék különbség megléte a szabályozásban is.
A lakás árában bele kell számítani a kötelező kocsibeállót ami akár +10 milliót is jelenthet. Ezeknek a kocsibeállóknak a kiadása , időszakos bérbeadása nem egyszerű. A lakóközösség sem támogatja mindig az idegenek beengedését a társasház parkolójába.
Tudom létezik Budapesten működő app a társasházi parkolók bérbeadására, de nem igazán népszerű.
Ne feledd, Budapest belvárosának társasházai alkalmatlanok parkolóházak utólagos építésére. A régi omladozó épületek újrahasznosításánál meg megoldhattlan a köztelező parkolószám megépítése. Egyszerűen az épület alapterülete ezt nem teszi lehetségessé.
Össszegezve: Hiszek abban , hogy teljesen külön kell kezelni a telpülés típusok parkolási problémáit.
Hogy jön ide a „megállási lehetőség”? Az autósok nem megállni akarnak, hanem leparkolni az autójukkal. Ezt a fajta „megállási lehetőséget” úgy hívják, hogy parkoló. Ha mindenki kinn parkol az utcán, miközben üresen konganak a mélygarázsok, az nem nagyon növeli a „megállási lehetőségek” számát.
A társasház építők úgy kalkulálják a lakásárakat, hogy ha egyetlen mélygarázs helyet sem adnának el, akkor is a pénzüknél lennének. Szóval a lakásárak nem a kötelező parkolóhelyektől szállnak el. Ha a lakás mellé pluszban el tudnak adni mélygarázsi férőhelyeket is, az már tiszta haszon. Ha kötelezően kellene adni a lakáshoz, akkor nem 10+ millióval lenne több a lakás ára, hanem csak 1-2 millióval, hiszen az összeset el tudják adni.
A településtípusok kapcsán pedig csak annyit, hogy akár egy településen belül is eltérhetnek a parkolási problémák. A belvárosban nincs hely, és a hatóság előírja a társasházaknak a málygarázst. Ott indokolt, hogy a lakók ne az utcán parkoljanak. Ugyanakkor a városszéli társasházaknál nem írja elő, mert nincs probléma a hellyel.
Ja, és nem tudom, miért poénkodsz a nicknevemmel. Elég sekélyes szórakozás.
PDA_FAN Ebben nem fogunk egyetérteni. Egy belvárosi , jó tömegközlekedéssel rendelkező lakás esetében nincs szükség saját autóra, így parkolóra sem.
A behajtási díj vagy dugódíj célja is pontosan ez. Budapest belvárosába nem kell autóval menni, ezt elég meghagyni a szolgáltatásoknak.
Mindegy, hogy az autó az utcán vagy egy mélygarázsban parkol, onnan el akar majd menni valahová és ezt nem bírják el a közutaink. Klasszikus városzerkezet út szélesítésre alkalmatlan.
Ha megnézed a külvárosi lakóparkokban ma is van lakásonkénti parkolóhely az épületek alatt.
A belvárosban ma is sétálóutcává kéne a legtöbb utcát alakítani, hiszen olyan szűkek. A Király utcán sem segít ha nem lehet az utcán parkolni, az autók a földalá kerülnének. Onnan teljesen ki kell tiltani az autóforgalmat, egyszerűen annyi a gyalogos.
Miért ne lehetne autója annak, aki a belvárosban lakik? Sokan nem a városon belül használják, hanem ha elmennek hosszabb útra. Ez valami téveszme, hog az autó csak a munkába járáshoz meg bevásárláshoz kell.
Azt meg végképp nem értem, miért lenne mindegy, hogy az utcán vagy a mélygarázsban áll az autó. Rohadtul nem mindegy.
PDA_FAN A parkoló autónak ki kell hajtania az utcából és része lesz a közlekedésnek. A gond itt kezdődik.
Visszakérdezek: Miért kell az autódat, ha azt nem munkába járásra használod a lakásod közelében tárolni? Miért ne tarthatnád egy tömegközlekedési végpontnál lévő, őrzött parkolóházban? Kérdezem ezt úgy, hogy nekünk is 2 autónk parkol a ház udvarában, de nem a belvárosban.
Jól rávilágítasz egy meglévő belvárosi problémára. Miért nincs több autómentes övezet a belvárosban? Mert a választók nem tudják hol tárolni az autóikat, így a kerületi vezetők szavazatvesztés nélkül nem tudnak kijelölni új gyalogos övezeteket.