SOR a cseh csoda

Nagyon gyakran kerül szóba az Ikarus hanyatlása és annak oka. Minden budapesti autóbusz beszerzés esetén tömegesen jelennek meg a hazai járművek előnybe helyezését követelő  kommentek a BKK facebookos profilján. Ezekre általában vagy nincs válasz, vagy annyi, hogy nem tudnak megfelelő referenciát felmutatni. Nézzük meg, hogy is csinálják ezt a szomszédunkban. Hogyan lett egy ismeretlen mezőgazdasági gépeket javító cégből mára egy 5100 darab autóbuszt értékesítő vállalkozás, amely szinte minden közbeszerzést megnyer.  A történet jóval a rendszerváltás előtt kezdődött. A Sdruzení Opravárenství a Rozvoje mezőgazdasági gépeket javított és fejlesztett. A szövetkezet  kezdőbetűiből adódik a mára jól ismert SOR márkanév. A privatizáció után, 1991-ben 9 magánszemély 180 ezer cseh korona alaptőkével jegyeztette be vállalkozását. A cég profilja folyamatosan alakult át álványozástechnikai termékek és felvonulási épületek gyártására. Az autóbuszok gyártása, az 1993-ban elkészült prototípussal  kezdődött. Nem véletlenül, hiszen az egykori Karosa autóbuszgyár igazgatója , magával hozta teljes stábját, az új vállalkozáshoz. A prototipust 1994-ben sikerült értékesíteni. Kezdetben az autóbuszgyártás veszteségeit az exportált állványtechnika bevétele fedezte. A cég sikereinek köszönhetően könnyen talált befektetőket. 2009 végére a céget megvásárolta a Bauliga, de természetesen az igazgatói székben meghagyta az egykori Karosa autóbuszgyár vezetőjét Jaroslav Trnka urat.

A vállalkozás elsősorban az egykori keleti blokk piacait célozta meg.  Elsődleges szempont az olcsó előállítás és az olcsó üzembentartás volt. A legkülönbözőbb  méretű és felhasználási területű autóbuszok. A cég fejlődésének nagy lendületet adott amikor megnyerte a Prága városa által kiírt közbeszerzést, amelynek keretében  620 járművet szállíthatott a cseh fővárosnak. 2014 decemberéig, a hozzáférhető adatok szerint  5100 autóbuszt értékesített Csehországban, Szlovákiában, a Balti államokban, Bulgáriában és Oroszországban. Egyes járműtípusait licensz alapján gyártotta a Kravtex és a Solbus is.

Kicsit hazatérve gondoljunk csak bele, hogy milyen lehetett  volna az Ikarus jövője, aha Budapesti tendereket megnyeri. Mennyivel jobb referenciát tudott felmutatni Csehországban egy mezőgazdasági szövetkezet , mint Budapesten az Ikarus ? Én úgy vélem csak a szándék hiányzott, a hazai termelés támogatására. Hogy lehet, hogy Csehországban mindig a hazai gyártó nyer, miközben Budapestre ez nagyon ritka.  Miért közlekedik Csehországban cseh vonat, cseh villamos, cseh autóbusz, cseh trolibusz és cseh metró ?

Őszintén, nem ugyanabban az Európai Unióban élünk? Nem ugyanazok az  uniós jogszabályok vonatkoznak mindkettőnkre?  Hogy lehet, hogy Csehországban mégis az esetek jelentős részében a hazai pályázó nyer?

2 hozzászólás a következőhöz: “SOR a cseh csoda

  1. Teljesen egyetértek veled. Nálunk csak szavakban megy a támogatás. Pedig beváltak az új V127- esek és Szegeden az Ikarus- Skoda trolik.
    Aki a BKK részéről referencia hiányt emleget, elfelejti, hogy a hazai gyártóknál volt Ikarusos fejlesztők, termelésirányítók dolgoznak, szóval igenis van referencia, még ha ARC is a busz neve. De a Krawtex buszai is futnak több magyar városban, ez az egész tehát egy számomra érthetetlen kifogás. Az idő múlásával pedig egyre nehezebb lesz föltámasztani ezt az iparágat.

    1. Cs. Károly – A referenciához előbb lehetőséget kell adni. Ezt tették a csehek.

Hozzászólás a(z) Közlekedés bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük