Természetes régiónkban több város is úgy döntött, hogy feltámasztja a sokak által túlhaladottnak nevezett trolihálózatát. Ezek közül kiemelkedik Prága ahol, két évvel ezelőttig ismeretlen volt a trolibusz. Prága is próbálkozik elektromos, értsd akkumulátoros autóbuszokkal, de ezek hatótávja és megbízhatósága náluk sem bizonyított. Az első, részben trolisított vonal után, a mai napon megkapta a hatósági engedélyt a reptéri járat trolisítása. A híres 119-es autóbus Nádraží Veleslavín (vasútállomás)– Letiště Praha (reptér) között közlekedik ma csuklós járművekkel. Ez a vonal teljesen megújul és duplacsuklós (3részes) trolibuszok szállítják majd az utasokat új viszonylatjelzés alatt. A duplacsuklós trolikat 2023-ban 59-es számmal kell majd keresni. Az új trolibuszvonal 12 Km felsővezeték megépítését és 4 áramátalakító létesítését kívánja meg. Az áramátalakítók tervezésénél figyelembe vették a tervezett új villamosvonal Divoká Šárka – Dědinská közötti villamos terveit, melyet szintén ez az áramátalakító fog táplálni.
Nagyon költséghatékonyan tervezik megoldani a felsővezetéképítést, melyek Nádraží Veleslavín és a prágai repülőtér hármas terminálja között épül majd meg, mely a vomal 50%-a. A felsővezetéket a közvilágítás oszlopai, illetve a környéken közlekedő villamosok felsővezetéket tartó oszlopokhoz tervezik rögzíteni. A maradék szakaszon önjáró üzemben teszik majd meg az utat a duplacsuklós trolibuszok, melyek a végállomáson töltődnek. A vonalat 20 darab duplacsuklós trolibusz szolgálja majd ki, melyek közbeszerzése pár héten belül lezárul.
A közlekedési vállalat nem áll meg a reptéri vonal trolisításánál, már tervezik a 131, 137,140, 176 és a 191-es autóbuszvonal trolisítását.
Történelmi áttekintés:
Prága fénykorában, trolihálózata 56 km hosszú volt, de az olcsó szovjet gázolajnak köszönhetően a cseh főváros trolibuszüzeme 1972. október 16-án üzemzárással megszűnt.
2017 szeptemberében egy rövid szakaszt kezdtek építeni Prosek városrészben, melynek a becsült költsége 5-10 millió korona volt. Október 15-én, a hálózat megszűnésének 45. évfordulóján 58-as jelzéssel átadták az új trolibuszvonalat, egyelőre csak tesztüzemként. A vonalon 2018. április 17-e óta egy Škoda 30 Tr típusú trolibusz közlekedik. A próbafutások majdnem egy évig tartottak és a kedvező tapasztalatok után 2018. július 1-jétől hivatalosan is újraindult a prágai trolibusz-közlekedés. Felsővezeték csak a Prosecká egy részén épült, a vonal viszont a Palmovkától a Letňany-ig tart. A vonalon közlekedő Škoda 30 Tr típusú jármű elektromos hajtásának köszönhetően önjáró üzemmódra is képes, a töltést a rövid felsővezetékes szakasz és a végállomási töltőberendezések biztosítják.
Forrás: PID, Wikipedia
A Rákóczi úti villamos helyett troli?
Trolimánia Közismert, hogy nem támogatjuk a VEKE által felvetett Újpalota-Astória villamosvonalat, mivel nem javítana a ma meglévő szolgáltatási szinten.
Újpalota közösségi közlekedésében a legjobb és laghatékonyabb megoldás az M4 metróvonal befejezése. Itt én Újpalota – Gazdagrét, illetve az új budai szuperkórház közötti vonal megépítésére gondolok.
Villamos: Budapesten a villamos rettenetesen lassú, lomha. Rengeteg a kereszteződés, amely tovább lassítja a haladást. Az Astória mint végállomás szintén nem megoldás sokaknak. Az újpalotaiak gomdját a legkevesebb átszállással járó küzlekedés a megoldás.
Kérdésedre visszatérve, a hetes busz vonalának trolisítása és a Vitézy Dávid által felvetett az úttest közepén vezettet buszsáv sokkal jobb megoldás mint a villamos. A troli ugyanúgy környezetkímélő mint a villamos. Egy duplacsuklós troli kapacitása vetekszik egy rövidebb villamoséval, de meghibásodás esetén az áramszedő lehúzásával kikerülhető a meghibásodott jármű. Ma már önjáró képesség nélküli trolibuszt nem szerez be senki. A duplacsuklós trolijárművek egyre több városban közlekednek sikerrel.
Több alkalommal felvetettem Budapest esetében is a hosszú városi (METRO) vonalak bevezetését. Ilyen a 7, 9, 5 .. ezeket érdemes lenne trolisítani a környezetszennyezés csökkentése miatt, illetve végig elkülönített buszsávon közlekedtetni. Erre a 9-es esetében van a legnagyobb elméleti lehetőség, hiszen a 9-es busz nagyrészt ma is felsővezeték alatt halad, illetve villamos jár vele párhuzamosan.
Én örülnék a trolibuszok budai megjelenésének, erre szintén a 9-es esetében látok lehetőséget. Mégiscsak Budán járt először troli Budapesten.
A kilences esetében is hasonló lehet egyszer majd a megoldás. Amennyiben a kiskörúton, illetve a Bajcsyn megcsinálják a felsővezetéket, hosszabb önjárásra képes trolikkal meg a végállomásokon való töltéssel áthidalható lenne az óbudai szakasz anélkül, hogy ketté kellene vágni a viszonylatot. Egy ilyen változat plusz költsége mondjuk huszonöt csuklós trolibuszra még egyebekkel számolva is biztosan kevesebb, mint a budai szakasz felsővezetékekkel való ellátása (kb. 5 km), aminek kiépítése a biztosan dráguló, komolyabb helyi humánerőforrás kapacitást igénybe vevő tervezési és kivitelezési költségek miatt egyre drágább lesz, szemben az akkumulátorokkal, amik egyre jobbak lesznek, ha sokkal olcsóbbak nem is (a kereslet miatt). Konkrétan már most is össze lehet vetni ezeket, pont az ezen a vonalon végzett fejlesztések költségeivel. Egy ilyen verzióval Óbuda, a Belváros, Józsefváros és Kőbánya is jól járna, mert Óbudán is eladható fejlesztésnek hatna, szemben a kettévágással. Ehhez persze nyilván megfelelő járművek is kellenek, a most lehívandó trolik erre nyilván nem alkalmasak.
Civilized Person – A 9-es kettévágása a lehető legrosszabb megoldás lenne. Én óvatosan bíznék az akkumulátoros csuklós vagy duplacsuklós buszokban. Több város befürdött velük a hideg téli időjárás alatt. Budapest meg szinte egész évben..
Amennyiben tényleg az akkumulátoros autóbuszok beszerzése mellett dönt a BKK (melyek drágábbak is), még akkor is szükség lesz budai töltőpontokra és ezeket alapozhatná meg a 9-es budai trolivonala.
Prága is úgy építi ki új áramalakítóit, hogy azok a tervezett új villamosvonlat és a végállomási töltést is kiszolgálják majd.