Nem újdonság, hiszen még 2021-ben vezette be Moszkva közösségi közlekedésszervezője a biometrikus adatokkal történő fizetés lehetőségét Moszkva 241 metróállomásán. A koronavírus járvány alatt az is kiderült, hogy a rendszernek még a maszk sem okoz különösebb nehézséget a az arc felismerésében. Igen tudom, hogy most jönnek a jogvédők akik azonnal tiltakozznak az adatgyűjtés ellen, miközben ők maguk szinte egész nap megosztják az életük minden történését a köszösségi médiában.
Miért van az, hogy elítélünk valamit ami segíti mindennapi életünket, majd megteszünk mindent ami ellen tiltakozunk?
Természetesen itt is meg kell említeni egy fontos különbséget Moszkva és Budapest között. Az idősebbek még emlékeznek az érmebedobós kapukra. Ez az orosz modell, amit Budapest felhagyott az 1980-as években és áttért a vonaljegyes rendszerre. Miért fontos tudni erről a lényegi különbségről, amiről pár éve még a BKK akkori vezetője is megfeledkezett amikor arról számolt be, hogy Kijevben lehet bankkártyával utazni a metrón. Ez tény, csak Ő is figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Kijev megmaradt a régi orosz metró tarifarendszernél, vagyis a belépésnél kell fizetni, bármilyen módon és amíg el nem hagyjuk a metróhálózat területét addig utazhatunk. Ez a rendszer annyiban különbözik a Budapesten vagy Prágában használttól, hogy nincsenek jegyellenőrök, hiszen magát a fizetést a belépőponton ellenőrzik. Sem a kijáratnál, sem utazás közben nincs lehetőség az utazási jogosultság ellenőrzésére, mivel az utas nem kap jegyet a fizetéskor.
Ennek ismeretében már teljesen másként hangzik a FacePay is, hiszen az utasok arcát nem a Közlekedésszervező tárolja és nem is tudja visszakeresni, hogy az adott „arc” fizetett-e az utazásért. A moszkvai rendszer az arcot és a bankkártyát kapcsolja össze és az adatokat a Bankok kezelik.
A budapesti metróban, mivel az ellenőrzésre épül és nem belépéskori fizetésre, biztosan jogsértő lenne egy ilyen arcfelismerő rendszer bevezetése, hiszen a BKK ellenőrei csak saját arc adatbázisból tudnák lekérdezni az utasok utazási jogosultságát, aminek feltétele egy ilyen adatbázis kiépítése.
Azoknak akik félnek az adatgyűjtéstől, szeretném megemlíteni, hogy a szerencsére elkaszált RIGO projekt ennél komolyabb adatgyűjtésre épült volna az elérhető adatok és az akkori BKK vezető nyilatkozatai alapján. Itt is fontos azonban megjegyezni, hogy az elképzelés jó volt és sok utasnak előnyt jelentett volna utazási élmény tekintetében. Az tény, hogy csak pontos adatok birtokában lehet igazán jó fejlesztéseket végrehajtani. Kevesen tudják, de több közlekedésszervező rendszeresen vásárol adatokat mobilszolgáltatóktól. Egy ilyen cellainformációra alapozva jött létre Pozsony régiójának integrált rendszere. Pár hónapnyi cellainformáció , már biztos alapot jelent az utasáramlás pontos feltérképezésére.
Arra vagyok kíváncsi, hogy ti használnátok-e a BKK esetében ezt a fizetési lehetőséget, ha elérhető lenne. Ha igen miért igen, ha nem miért nem ?