Miért van szükség offline bérletre?

Biztosan sokakkal megesett az ami augusztus 20.-án szinte mindenkivel a belvárosban a tűzijáték után.  Augusztus 20.-án rengeteg ember gyűlik össze a belvárosban, a Duna két partján, hogy megnézze az esti tűzijátékot. Aki rendszeresen kijár az tudja, hogy ilyenkor nehéz telefonálni vagy kapcsolódni az internethez. Egyszerűen túl sok mobileszköz próbal csatlakozni egy cellán belül, amit az nehezen tud kezelni.  Ezt megszoktuk és fel is készülünk rá. Van azonban valami amire nem lehet felkészülni és ez a BKK mobiljegyével  vagy mobilbérletével történő utazás.
Hiába van  mobilbérleted, nem tudod azt bemutatni. Hiába váltottál mobiljegyet, nem tudod azt érvényesíteni. Nem tudsz elsőajtós járműre felszállni, vagy egy esetleges jegyellenőrzésnél bizonyítani utazási jogosultságodat hálózati túlterheltég vagy átmeneti internetkapcsolati hiány miatt!

Természetesen meg kell említeni, hogy a BKK – feltételezem az információ tudatában- nem küldött ki beléptetőembereket a metróbejáratokhoz és ellenőröket sem láttam. A metróállomásokon készséges, segítőkész rendőröket voltak csak, mindannyiunk biztonságát  segíteni.

Sajnos a hétköznapokban viszont rendszeresen pótdíjaznak a BKK ellenőrei olyan esetben is amikor egyszerűen nincs térerő az ellenőrzés pillanatában. Saját ismerőseim között is van aki BKK Mobilbérlet miatt fizetett pótdíjat.  Mivel ez egy létező probléma, ezért megoldást kell találni rá.

Aki emlékszik az tudja, hogy anno a MÁV mobilalkalmazásánál is gondot okozott a térerő hiánya, viszont ott  másként álltak a kérdéshez. A hosszabb utazási idő miatt a jegyvizsgáló vissza tudott menni az utashoz egy nagyobb településen és gond nélkül beolvasta a menetjegyét amint lett megfelelő internetkapcsolat. Ennek az utasbarát módszernek  ellenére  a MÁV mégis úgy döntött, hogy a jegyei offline módban is elérhetőek lettek, ezzel segítve az utasait.

Az utas szempontjából ez a legbiztonságosabb mód. Indulás előtt megnézem, hogy megvan-e az érvényes jegyem és ha igen nyugodt lehetek, hogy az az utazásom végéig nálam van és ellenőrizhető!

Most kanyarodunk ismét vissza a legfőbb okhoz ami miatt , véleményem szerint  a BKK képtelenné vált utasbarát módon döntéseket hozni. A BKK betegesen retteg a bliccelőktől és ezért inkább megnehezíti minden utasa életét.  Erre jó példa a jármű külső oldalán lévő QR-kódos matrica,  vagy a QR-kódok beolvasásának kötelezettsége a bérletesek esetében is elsőajtózásnál.  Ez mind bizony NEHEZÍTÉS a zsebben lévő jegyhez, vagy bérlethez képest.
Ma 2022-ben egy hőpapírra nyomtatott havi bérlet hamisítása pontosan annyira egyszerű mint egy hamis mobilbérlet elkészítése. Nem tartom ésszerűnek ennyire megkülönbözteti a két jegy vagy bérlettípus használóit. 

Ma egy elsőajtós buszra  bárki fel tud szállni más bérletével, de az nem zavarja annyira a BKK illetékeseit mint a mobilbérletekkel történő esetleges visszaélés. Ennek nem igazán értem az okát.

Gyorsan a MÁV-nak köszönhetően felvázoltam egy BKK offline mobilalkalmazásba beilleszthető képernyőkiosztást pár biztonsági elemmel.

A leggyakoribb félelem, hogy  képernyőképként elmentik a mobilbérletet. Erre offline módban is megoldás a mobiltelefon rendszeridejének használata. Ezt offline módban is képes  pontosan megjeleníteni. Ezzel kizárható a statikus képmentés bemutataása, hiszen bárki azonnal észreveszi, hogy nem az adott időpontban mutatja be az utas a bérletét.
A második biztonsági elem a MÁV-nál is használt arckép. Én biztos vagyok benne, hogy a mobiltelefonját 2022-ben senki sem adja már oda senkinek, tehát  sokkal kisebb az esélye annak, hogy egy bérletet több személy is felhasználna, mint a papírbérlet esetében.

A QR kódot meg a metró beléptetőszemélyzete is be tudja olvasni, hiszen ma is ezt csinálják, vagyis értelmetlen a mozgó animáció mutogatása, amely előre jól kiszámítható módon jelenik meg…

A bliccelőktől rettegő BKK, természetesen a fenti kijelzőképet még kiegészítheti egy mozgó elemmel is, de a pontos idő ezt, szerintem  teljesen  feleslegessé teszi.

Adatvédelem: A fenti megoldás amennyiben azt a BKK jól valósítja meg, még adatvédelmi problémákat sem vet fel, hiszen az arcképet a mobilalkalmazás a felhasználó saját mobileszközén tárolja csak, így a BKK ebben az esetben nem lesz adatkezelő. Ez pontosan az az eset ami miatt már vizsgálódott az  Adatvédelmi Hatóság a nyomtatott bérletszelvények esetében és megállapította, hogy a BKK a  személyazonosító igazolvány számát sem tárolja el, csak rányomtatja a szelvényre, így adatkezelés nem valósul meg.

Tisztelt BKK – várom  a választ arra az egyszerű kérdésre, hogy mi értelme van a metróállomásokon a mozgó animáció bemutatásának, amikor az Önök beléptetőszemélyzete a papírjegyek és bérletek esetében is a QR kódot olvassa be?  Mint azt már leírtam,  egyes „almás” mobilok esetében a metróállomások kiválasztásánál nem is jelenik meg az animáció és azokról a készülékekről is QR kódot olvasnak le munkatársaik.
Nem lehetne egyszerűen eltörölni az animáció bemutatását és  mindenden jegyfajtánál QR- kódot bemutatni amit beolvasnak a beléptetőemberek ??

Kép: BKK és MÁV képe alapján  szerkesztve készült, a szolgáltatás javításának érdekében

10 hozzászólás a következőhöz: “Miért van szükség offline bérletre?

    1. Békávés Tudod ez nem megoldás. 2022-t írunk amikor nem arra kéne felépíteni egy rendszert, hogy pótdíjazunk mindenkit, begyűjtjük az adatait, majd ha van ideje meg kedve akkor menjen be egy ügyfélszolgálatra bizonygati az igazát! Ez nem szolgáltatás!
      Köztudottan gond van a mobilbérletek használatával, amelyet túlbonyolítottak és sokan térnek vissza a papír alapú bérlethez. Persze ez statisztikailag nem feltétlenül látható, hiszen mindig vannak újabb érdeklődők akik kipróbáljak.
      Ez a termék lehetne sokkal sikeresebb is! Ha a papírbérletet elég felmutatni akkor oldjuk meg ugyanezt a mobilbérletek esetében is!

      Már Vitézy Dávid idejében is feleslegesen túlbonyolított rendszert akart a BKK bevezetni, amely szerencsére nem valósult meg.
      Érdemes megnézni, hogy mekkora összegből jött létre Prága mobil és járműbenmegváltható jegyrendszere és összehasonlítani azt a BKK történetében elköltött hasonló célú összegekkel, melyek jórészt meg sem valósultak.

  1. Egyszerűbb lenne a QR code helyett egy 6 jegyű számot mutatni – hárams tagolásban, amit gyorsan le lehet olvasni (mint google authenticator).
    Változna 2 percenként, hogy ellenőröknek ne 20 mpként kelljen megjegyezni egy új számot, és persze QR code is előcsalható lenne, ha van idő beolvasni.

    1. DV- Amit te javasolsz az ugyanaz mint a mai mozgó grafika. Online adatkapcsolattal használható csak.
      Hidd el a mai ábrák sokkal egyszerűbb elven működnek, mint gondolnád. Az ellenőrzésükhöz sincs szükség internetkapcsolatra. A járművezetők is papír alapon kapták meg a rendszer bevezetésekor 😉 Az egész akár offline is tudna működni.

      Amennyiben kíváncsi vagy,hogy milyen gyakran változik egy ponton az animáció javosolom tesztelésre a BudapestGo metró állomások animációt,egy papírlappal meg egy cseruzával. Ott pontosan tudod követni a változásokat.

  2. Helsinkiben és az agglomerációjában is van mobiljegy és mobilbérlet, de jóval kezelhetőbb, mint a BKKs rendszer. Lényeges különbség, hogy csak időalapú jegyek vannak, járathoz kötött „vonaljegyek” nincsenek. Részben ennek köszönhetően, fedélzeti jegyérvényesítésre sincs szükség, a jegyek/bérletek a vásárláskor megadott időponttól kezdődően érvényesek.

    Érvényes jegyeknél/bérleteknél a telefon képernyőjén a BKKs-hoz hasonlóan animáció jelenik meg, amelyeket a buszvezetők egyetlen pillantással tudnak ellenőrizni. Az animáció képe nem járatfüggő, egy napon a teljes hálózaton azonos kép jelenik meg, a képet viszont naponta változtatják. Adatkapcsolatra csak jegy vásárlásakor és a napi animáció letöltésekor van szükség.

    Hogy miért használhatóbb a Magyarországon bevezetett, BKK által is alkalmazott rendszernél? Nem kell QR kóddal bajlódni, nem fogják az épp külső QR kódot beolvasó utas orra előtt bezárni az ajtót, és nem kell azon aggódni, hogy a bemutatáskor lesz-e éppen mobil adatkapcsolat.

    1. mgpx– a legfőbb gond az a BKK-nál,hogy nem ismerik el saját hibajukat. Mutogatnak az utasra a fejlesztőkre, de fontos tudni,hogy a fejlesztő mindig és kizárólag a megrendelő elvárásait valósítja meg.

      A BKK esetében ez még mindig a bliccelőktől való rettegése és nem a kényelmes utasbarát használhatóság.

      A BKK azt a látszatot kelti,hogy ez egy szuper mobilalkalmazás, bonyolult háttérrel, amely kijátszhatatlan, miközben a QR beolvasás a villamoson egyszerűen kijátszható, és a az animációk sem változnak olyan gyakran mint azt sokan gondolják és azok nem bonyolult algoritmusok eredményei, hiszen a kezdetben a járművezetők papír alapon kapták meg azt…

      Az én véleményem az ,hogy aki bliccelni akár, az fog is és meg fogja találni a kiskaput meg a segítséget.

      Egy kétmilliós város tömegközlekedést nem a bliccelőkre kell építeni, hanem a fizető utasokra, akiket a QR kódos bohóckodásaal bizony elriasztanak.
      Az sem növeli a bizalmat,ha a BKK azt hazudja,hogy nincs különbség a papír bérlet bemutatása és BudapestGo megnyitása,QR olvasás, várakozás, animáció bemutatása között! 4:1 az arany a két bemutatás lépései között!
      Itt még azt meg sem említettem,hogy nem működik a mobilalkalmazás és a BKK szerint teljesen utasbarát megoldás,hogy a bérletest pótdíjazzák majd utólag megalázva, bizonygassa egy ügyfelközpontban,hogy neki bizony volt bérlete, miközben a BKK rendelkezik minden adattal ahhoz,hogy mobiltelefon nélkül is eldöntse,hogy az utas rendelkezik-e bérlettel,hiszen az személyhez kötött Név, cím, szig.szám!

      1. Önmagában nem lenne gond, ha a rendszer megnehezítené a bliccelők dolgát. Viszont az ajtók külső felére elhelyezett QR kód erre nagymértékben alkalmatlan, a jegyérvényesítéshez elegendő a QR kódról készült fotó is, nem kell feltétlenül hozzá az eredeti matrica. A tisztességes utasok dolgát megnehezíti, a bliccelők viszont gond nélkül ki tudják játszani. Ahol erősebb védelmet akarnak kialakítani, ott a jegyérvényesítő eszközt nem a járműre, hanem a megállóba telepítik, és az érvényesítés sem QR kóddal történik, hanem pl. NFC terminállal. De észben kell tartani, hogy a bliccelők a rendszer gyenge pontjait használják ki. Amíg a papíralapú jegyek a jármű belsejében is érvényesíthetőek, addig értelmetlen a mobil megoldásokkal ennél magasabb biztonsági szintet megcélozni.

        A mostani BKK mobiljegy rendszernek az árazása sem igazán attraktív. Vonaljegyeknél magasabb a mobiljegy ára, mint a hagyományos papíralapú jegyekkel elérhető legjobb árszint (mobiljegy 350 Ft, papíros gyűjtőjegy 300 Ft/jegy). Bérleteknél pedig azonos áron egy macerásabb és kiszámíthatatlanabb megoldást kap az utas, mint a hagyományos papiros megoldásnál, ahogy ezt fentebb jól ki is fejtetted.

        Jelenleg a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer monopolhelyzetben van, és láthatóan nincs ösztönözve arra, hogy újszerű, innovatív, utasbarát megoldásokkal álljon elő. Ez a helyzet nyilván behatárolja a BKK lehetőségeit is. Az viszont már a BKK-t minősíti, hogy havaria helyzeteket hogyan, mennyire utasbarát módon kezelnek.

        1. MGPX– a gond az, hogy a NMFR – nél elmondták, hogy a szolgáltatók elvárásaihoz fejlesztették az mobilfizetési megoldást. Tehát, ha azt kérték volna, hogy finn mintára csak napi 1x frissüljön az alkalmazás, akkor azt fejlesztik le. A NMFR-nek mindegy, hogy bliccelnek vagy nem, hogy könnyen, vagy nehezen használható a rendszer.

          Díjszabás: idehaza a MÁV az egyetlen összehasonlítható példa és ott kedvezmény jár a mobiljegy megvásárlásához, Míg a BKK esetében az általad is említett papír alapú gyűjtőjegy olcsóbb
          Nincs teljesen átgondolva és egységesítve a tarifarendszer.

Hozzászólás a(z) KÖZLEKEDÉS bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük