Megjelent:: 2019, jan 27, vasárnap

Miért ne Kína építsen gyorsvasutat Ferihegyre

Érdekes írás jelent meg ma délután a HVG internetes felületén, amely azt állítja, hogy akár a kínai  CRRC társaság is lehet a Ferihegyre (Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre) vezető gyorsvasút megvalósítója  és későbbi üzemeltetője. Ezt dokumentumokkal, nyomvonal tervvel  támasztja alá. A gyorsvasút sem az államnak, sem a fővárosnak nem kerülne egy forintjába sem , sőt  35 év múlva ingyen kerülne át a magyar állam tulajdonába. A vonatok a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között közlekednének érintve Kőbánya Kispest vasútállomást, ahol az útvonalterv alapján meg is állnának és biztosítanák az átszállást a MÁV vonalairól / vonalaira . A viteldíj  kb.: 10 Eur.  A  teljes cikk ide kattintva olvasható.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér forgalma megközelíti az évi 15 millió utast. Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros)     (forrás: Wikipedia)

Fontosnak tartom leszögezni, hogy megoldást kell találnunk a repülőtér 21. századi színvonalat tükröző megközelítésére, mivel a mai buszozás elég megterhelő. Az eddigi felröppent tervek közül, tény a kínai a legkedvezőbb, hiszen nem kerül semmibe, de nem szolgálja igazán a fővárost és annak lakóit, mivel lényegében egy szigetüzemről van szó, egyedi erre a vonalra tervezett járművekkel és nem képezi majd részét az egységes budapesti tarifarendszernek sem, kizárólag a belvárosból a repülőtérre utazóknak nyújtaná szolgáltatásait a nap 24 órájában.

Ezért nem tudom támogatni a kínai elképzelést:

  • Nem lenne része az egységes budapesti tarifarendszernek
  • A meglévő infrastruktúra mellé épül, de nem egészíti ki azt
  • Az igénybevételéhez a vidékieknek be kell utazniuk Budapestre
  • Az utasokat nem viszi be a belváros szívébe

A kínai elképzelés szerint a gyorsvasút vonatai a Keleti pályaudvarról/mellől/alól indulnának, Majd a Hungária körutat keresztezve a Közlekedési múzeum mögött elhaladva keresztezni a Kőbányai utat az Oázis kertészetnél és haladna a Népliget mögött majd Kőbánya hizlalónál áthalad a Bihari utca felett. Ezután a Kőér utcát keresztezve jut el a KÖKI-hez, ahol úgy látom megáll ezzel átszállást biztosítva a MÁV vonatairól, az M3 metróról majd halad tovább a repülőtérre.
A fenti képen jól látszik, hogy  pár tíz méterre a tervezett gyorsvasúti felüljárótól a MÁV vasútvonala, amely 2017-ben  Magyarország legnagyobb forgalmú vasútvonala volt szintben keresztezi a Kőér utcát, ezzel dugókat okozva.  Itt már elmaradna a fejlesztés a kínai projekt miatt, hiszen két vasúti felüljárót nem hinném, hogy építenek ilyen közel egymáshoz.
Van még egy félelmem. Én úgy gondolom, hogy a szerződésnek része lehet majd egy olyan 35 éves építési tilalom, amely megakadályozza, hogy a MÁV is megépítse a saját repülőtérre vezető vasútvonalát.

Törökőr vasút és metróállomás

Városligeti elágazás (Mexikói út)

Nézzük mit adna a fővárosiaknak és a vidékről ideutazóknak a MÁV által  megépítendő reptéri vasút.

Elsősorban mivel a budapesti tarifaközösség része lenne, így olcsó eljutást biztosítana a fővárosiaknak.  Nem volna szükség külön jegyek beszerzésére. A repülőtéri vonatok BKK bérlettel használhatók lennének.

A vonatok főként a Nyugati pályaudvart érintve jutnának ki a repülőtérre, ami azt jelenti, hogy a mai állapotok mellett a vonatokra A Nyugati pu, Zugló, Kőbánya alsó, Köki állomásokon is fel lehetne szállni. Későbbiekben a vasúti alagút megépülésével , közvetlen vonattal Budáról, több megállón keresztül is el lehet majd érni a repülőteret. A MÁV vonatai minden metróvonalról biztosítanának átszállási lehetőséget a repülőtér felé.

Milyen fejlesztést vonna maga után a MÁV változata? A ma is szűk, általában 2 vágányos szakaszokat kibővítenék 3 esetleg 4 vágányú szakaszokra, ezzel lehetséges lenne a vonatforgalom  sűrítése a reptér és a Nyugati pályaudvar között.  Ne feledkezzünk meg a tervezett vasúti alagútról, amely az átmenő rendszerű közlekedést biztosítva, ma még nem létező újabb viszonylatok tervezését teszi majd lehetővé , mind elővárosi, mind távolsági forgalomban. Ezt a fejlesztést mindenképp meg kell lépni, különben nem lehet újabb elővárosi vonatokat a menetrendbe tervezni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az M2 metró új állomást kap  Kőbányán a vasút alatt, közvetlen feljutással az újonnan megépülő  Törökőr vasútállomásra.


Frissítve: 2019.február 4.

Időközben újabb  információk láttak napvilágot a Budapest- Belgrád vasútvonallal kapcsolatban. Úgy hírlik az eredeti (150-es vonal) változat előkészítését felfüggesztették és a kínai fél is a szakma által támogatott  Budapest- Cegléd-Szeged útvonalat valósítaná meg. Erről bővebben  ITT olvashatsz
Ennek az elképzelésnek egyik fontos előnye, hogy érintheti majd a ferihegyi légi kikötőt és becsülhetően nagyobb utasforgalmat vonzana mint az előző változat.  
Milyen  kedvező változást hozhat ez a fővárosiak életében? A többletkapacitás biztosítása a fővárosban ma a szűk keresztmetszetet jelentő  Városliget – Zugló-Kőbánya alsó-Köki szakaszon kizárólag plusz vágányok megépítésével  oldható meg, amelyek révén megvalósulhat a  terület metrószerű közlekedést biztosító elővárosi vasúti üzeme, lényegében a főváros első valóban S-Bahnja, amelynek keretében lehetőség nyílna a fővárost el nem hagyó vonatok közlekedtetésére is. Ezekre már ma is van utasigény.  Ennek a rendszernek a teljessé tételéhez természetesen fontos lenne az M4 legalább Zugló megállóhelyig történő meghosszabbítása, Törökőr MÁV/M2/H8/H9, Városliget M1/MÁV megépítése is.

Én kizártnak tartom, hogy mindkét kínai projekt megvalósuljon, hiszen  azok egymástól vonnák el az utasokat, amely az előbbi esetében, értelmetlenné tenné azt, hiszen üzleti alapon üzemelne, míg a második változat egy államilag támogatott közszolgáltatás lenne.

 

Nézzük mit jelentene ez Kőbánya számára. A kerület a MÁV projekttel  két vagy  három vasútállomást kapna. Kőbánya alsó mindenképp 2 peronos 4 vágányos vasútállomássá lépne elő ami hatalmas fejlődést jelentene , ezen túl teljesen átépül Kőbánya-Kispest vasútállomás. Amint megvalósul a Törökőr névre keresztelt vasúti és metróállomás megépítése a Kerepesi/Hős utca kereszteződésében , úgy egy  harmadik kőbányai vasútállomás is létesül, amely a közvetlen metrókapcsolat miatt jelentős utasforgalmat generál majd. Azon sem lepődnék meg, ha átvenné Zugló szerepét az M2 metrókapcsolata révén. 

A Kőér utca végre megkapná a rég tervezett különszintű kereszteződést. Ebben az esetben én a vasút föld alá vezetését látom jobb megoldásnak, mivel a közúti felüljáró nem tudná a kanyarodó forgalmat kezelni, ami ezen a ponton jelentős. Ide több irányból érkeznek a járművek, mint az a bal oldalon található képen is látható és keresztezik a Nyugati-Cegléd vasútvonalat.  Ma  két változat érhető el a megépítendő Galvani híd (M1/M7) forgalmának elvezetésére, ezek közül az egyik épp a Kőér utcával számol.

A kínai gyorsvasút (Keleti-Ferihegy) megvalósulása Kőbánya számára előnnyel nem járna , hiszen csak áthaladna rajta megállás nélkül .


Forrás: Google maps, HVG, Wikipedia

Látható 6 hozzászólás
Ezt írtad
  1. MZ/X szerint:

    A teljesen elkülönülő pálya kiszámíthatóbb közlekedést biztosít.

    • Közlekedés szerint:

      MZ/X Abban teljesen igazad van, hogy a teljesen zárt közlekedési útvonal nem olyan zavarérzékeny mint a meglévő vasúti pálya használat . Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy Köki-Nyugati között már ma szükséges a plusz vágány megépítése, hogy az IC pl Kőbánya alsónál meg tudja előzni a zónázót. Biztosan láttál már terveket Zugló megállóhelyről, amely 4 vágányos vasútállomássá alakulhat ugyanebből az okból. Amennyiben megépül a vasúti alagút csak plusz vágányokkal biztosítható a főváros területén a zökkenőmentes áthaladás.

      Én tartok tőle, hogy amennyiben a kínaiak megépítik a külön vonalat, úgy az országos hálózat fővárosi részének fejlesztése ismét elmaradhat.

  2. Az egyetlen értelmes gondolat a kínai koncepcióban a Keleti-Köki összeköttetés, ami Zugló átépítésekor jól jöhet. Minden egyéb kuka.

    • Közlekedés szerint:

      Laikus Megfigyelő – nincs szó Keleti-Köki összekötésről. A kínaiak egy teljesen elkülönülő, zárt rendszert hoznának létre. A vonatok (még a nyomtáv sem tisztázott) egy elkülönített Keleti pályaudvari végállomásról indulnának , a mai MÁV infrastruktúra mellé épített külön vágányokon Ferihegyre. Ez egy teljesen zárt rendszer lesz talán egyedi kínai járművekkel. A KÖKI megállót én feltételezem, az M3 metrókapcsolat miatt.

      Ez a kínai ajánlat akkor érdekes, ha nem akarunk ma költeni egy gyors reptéri vasútra, hiszen “ingyen” kapjuk majd azt.

      Nekem kétségeim a többi fejlesztéssel kapcsolatban vannak, amelyek így akár el is maradhatnak, pedig sokkal fontosabbak lennének. ILyen a Nyugati-Köki vasútvonal vágánybővítése. Új vasútállomások Zugló, Törökőr, Városliget, Kőbánya alsó fontosak és a plusz vágányok révén a vonatok sűrítésével új városi közlekedési útvonal létesülne..

      A másik kínai projekt Budapest-Belgrád esetében ma úgy tűnik a vonatok inkább Nyugati-Köki-Cegléd irányba haladnak majd, ami legalább plusz 2 vágány megépítését követeli majd meg az említett budapesti szakaszon. Ezzel a fővárosiak jól járnának, hiszen az érintett terület, bérlettel egy lényegében új metróvonalat kapna. Nem szabad elfelejteni a repülőtér bekapcsolása a vasúti forgalomba itt is elvárható lenne.

      Laikus Megfigyelő miért érintené Zugló mh. átépítését, fejlesztését a Keleti-Köki magánvasút?

      • Ha ENNYIRE zárt rendszerről van szó, ahogy leírod, akkor végképp nincs semmi értelme. Én megpróbáltam logikát feltételezni a dologba.
        Egyedi járművek: Definiáld az “egyedi” fogalmát. Ajtómagasság, áramforrás, nyomtáv. Ha ez a három paraméter megvan, akkor csak a típus egyedi, a felhasználhatóság nem az.
        Útvonal: Sokkal hamarabb megtérül a dolog a kínaiaknak is, ha szervesen illeszkedik a vonal a hálózatba. Emellett olcsóbb is, ha felhasználják azt, ami már megépült. Ehhez bizonyos paramétereknek meg kell felelni, de nincs okuk rá, hogy ne tegyék.

        Zugló felújítása: A 100-as vonalon egy összeköttetés lehet terelőút szükség esetén, a Nyugati helyett a Keletibe történő érkezéssel. Törökőr és Városliget vasútállomás építésekor úgyis teljes vágányzár kell majd. Ha az összeköttetés Kökitől indul a Keleti felé, Kőbánya Alsó is elintézhető ugyanezen ütemben. Persze nem úgy, ahogy a koncepció a leírásod alapján kinéz.

        • Közlekedés szerint:

          Laikus Megfigyelő – a kínai beruházó a teljesen zárt, különálló rendszert előnyként tünteti fel.
          Amihez hozzá lehet férni a beruházás kapcsán abból az látszik, hogy a MÁV infrastruktúráját nem kívánja igénybe venni, csak annak területén haladna az új repülőtéri gyorsvasút.
          Már a keleti pályaudvaron egy teljesen elkülönített indulási helyről beszélnek, tehát nem a csarnokból indulna a reptéri járat. Én itt akar egy aluljárószinti indulást is el tudnék képzelni.
          Rengeteg saját felüljárót terveznek, ezek egy része ma is jól látható. Ilyen a Könyves Kálmán körút felette, a Kőbányai út feletti, A Bihari és a Kőér utca feletti , ezek mind a MÁV felüljárói mellé épülnének ki. A járművek kínai gyártásúak lennének. ennél többet nem tudni.

          Itt említeném meg, hogy a Bihari utcánál Kőbánya Hízlaló térségébe megépülő kitérő /átkötés rendkívül hasznos lenne. Ezen keresztül Szolnok-Cegléd felől érkező vonatok pl Kőbánya alsó-Zugló későbbi kibővített vasútállomások építési munkái alatt a vonatok könnyedén bejutnának a Keleti pályaudvarra. Ha a Keleti kapacitása ezt nem engedi, akkor a KÖKI-ről fordulva, Keleti-Köki ingavonatok tudnák ezen az útvonalon szállítani az utasokat.

          Én nem tartom elképzelhetőnek Törökőr , Városliget , Zugló, Kőbánya alsó esetében a forgalom kizárását. Nagyobb gond az új hidak beemelése és a régiek kiemelésekor lesz. Mivel mindhárom . felüljáró forgalmas útvonal felett helyezkedik el, így azok lezárása is elképzelhetetlen hosszabb távon.

          Törökőr lényegében Kőbánya teher területén épülhet meg ahol a metró vágányai ma a Kerepesi út jobb oldalán található vasúti töltés alatt haladnak, tehát nem kell a megállót az út fölé építeni, hiszen a metróból érkező utasok lépcsőn jutnak fel a vasútállomás peronjaira, amelyek akár a HŐS utcáig is húzódhatnak. A metrókapcsolat miatt itt szükség lesz az IC vonatok megállítására is, akár Zugló helyett, ahol nem biztosított a metrókapcsolat. Én úgy látom Törökők teljesen át is tudná venni Zugló szerepét.

Hagyj Üzenetet!

Jogszabály-módosítás és az alkotmánybíróság döntése miatt a facebook hozzászólás lehetősége átmenetileg szünetel. Anonim módon továbbra is hozzá tudsz szólni minden bejegyzésemhez. Nincs szükség regisztrációra, csak egy tetszőleges név és villámposta cím megadására. A hozzászólások csak engedélyezésük után jelennek meg. Harmadik felet sértő tartalom nem tehető közzé. Megértésedet köszönöm!