Miért ellenzi a BKK az indításjelzést ?

M4_biztonsagi_sav_viz1Kicsit úgy érzem magam, mint egy ufo aki véletlenül a BKK szolgáltatási területére tévedt és nem érti, mi is folyik itt.  Tudom, sokan már unják, hogy folyamatosan előkerül bejegyzéseimben az indításjelzés, illetve annak hiányának kérdése. Bevallom egyre kevésbé értem, hogy a BKK miért ellenzi ennyire ezt, a jól bevált és még jogszabályi előírásban is szerepló cselekményt. Mint arról már beszámoltam a KRESZ előírja és pontosan szabályozza az indításjelzést a közúti közlekedésben. Tudom a metróra ez nem vonatkozik, de a múlt héten az indításjelzés hiánya miatt , a szemem láttára zárta oda a négyes metró a saját járműfelügyelőjét, aki kollégájával beszélgetett a Keleti pályaudvar metró végállomáson.  Sajnos a BKK eltörölte még a végállomásról induló vonatok esetében is az udvarias, utasbarát figyelmeztetést : ” Kérjük fejezzék be a beszállást!”. A vonatok azonnal ajtót zárnak és indulnak. Ez véleményem szerint, nem csak utasellenes, de balesetveszélyes “hiba” a BKK részéről.  A tisztelt  BKK elgondolkodhatna azon, hogy az ajtózáródásra figyelmeztető csipogás elégséges-e, ha már saját dolgozói is az ajtó közé szorulnak.  Ha a járművezető nem tudja, hogy mikor indul a vonat amelyet ő felügyel, akkor az utasnak miért kéne tájékozottabbnak , figyelmesebbnek lenni?

Hogy kéne helyesen, utasbarát módon indulnia a négyes metrónak?  Így:

  • Hangos utastájékoztatás : Kérem fejezzék be a beszállást!
  • A peron biztonsági sávjának ” fényfüzére”  világtani kezd
  • Ajtózáró hang mint ma 5 csipogás
  • Ajtózárás

Aki figyelmesen utazik, mint én annak feltűnt már biztosan, hogy a biztonsági  fénysáv teljesen rapszodikusan világít, villog. A szemlélőnek olyan érzése van, mintha nem azonos rendszer működtetné a vonatokat és a peron jelzéseit.  Ezt  hibát ki kéne küszöbölni !

Hogy kéne helyesen, utasbarát módon érkeznie  a metrónak?  Így:

  • Villog a biztonsági fénysáv
  • A vonat teljesen megáll
  • A fénysáv elsötétül
  • Kinyílnak az ajtók

Sajnos , megfigyelésem alapján ez sem Így működik.  Nincs közvetlen kapcsolat az ajtónyitás és a fénysáv elsötétülése között. A logikus az lenne, ha a fény sáv egyfajta fénysorompóként jelezné, hogy mikor és meddig lehet biztonságosan a a peron szélére lépni. Gyakorlatban sajnos a metró már elhagyta az állomást amikor a fénysáv ismét folyamatosan világítani kezd.

Van még egy kihasználatlan lehetőség az állomásokon. Ez az érkező vonatokat jelző kijelző. Ennek felső sorában az érkezésig hátralevő idő szerepel, alatta egy pillanatnyilag teljesen értelmetlen  folyamatosan fogyó téglalap. Ez a fogyatkozó téglalap jelezhetné  az ajtózárásig hátralévő időt!  Mivel a metróhálózatot számítógép vezérli, így egyszerűen megoldható ez is.  Én úgy tudom, hogy az ajtózárást őskori módszerrel nem az utascseréhez , hanem egy előre , mindentől független időintervallumhoz rendelték, tehát az ajtó p.l a Kálvin téren pontosan 20 másodpercig van nyitva, függetlenül attól, hogy  10 vagy 100 utas fog felszállni..

Ismét szeretném megköszönni azoknak a járművezetőknek, akik használják a FUTÁR beépített indításjelző hangjait. Egyre több autóbusz és villamos esetében találkozom azzal, hogy a végállomásról a ” Kérem fejezzék be a beszállást” és a ” Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak” tájékoztató szöveg elhangzása után indulnak és nem az utasra zárt ajtóval, mint a  négyes metró esetén.  Nem szabad elfelejteni, az ajtózárásra való figyelmeztetés ész az indításjelzés NEM azonos!

Szívesen helyet adnék a BKK véleményének arról, hogy a jól bevált, emberi és utasbarát tájékoztatást miért építi le. Azt is szívesen megtudnám, hogy miért mellőzi az emberi hangot, a  magyar nyelvet és a teljes mondatos utastájékoztatást. A műszaki eszközök fejlődése épp ezek széleskörűbb elterjesztését teszik lehetővé…

18 hozzászólás érkezett ehhez : “Miért ellenzi a BKK az indításjelzést ?

  1. Bécsben ez tökéletesen működik, bár ott nincsen sehol sem világító biztonsági sáv
    http://www.youtube.com/watch?v=Md5vYS42IPc
    (még észere veheted, hogy minden megállónál a metróból is jól látszik a megállótábla, amit te is hiányolsz)

    Amikor a kocsi belsejében szól a figyelmeztetés, akkor abban mi a logika? A peron közelében és a peronon állókat kell figyelmeztetni, és nem a székeken ülőket.

    *

    A többi járművön (villamos, busz, troli) meg hülyeségnek tartom, mivel a járművezető tudja, hogy mikor kell indulni és akkor a csipogás is elindítja. Igaz az nem olyan udvarias, de egy kis forgalmú buszjáratnál már a külföldiek azt hihetik, hogy viszonylatjelzés. A csipogásból mindenki ért.
    A metrónál ez tényleg fontos, hogy szaladjak-e utána vagy nem.

    *

    A fogyatkozó téglalap jó ötletnek tűnik, de ha valaki szalad a metró után, akkor nem biztos, hogy nézi. Az emberek többsége alapból rossz megfigyelő és az új dolgokat nem tudják elsajátítani.
    (Ezt is olyan, mint a debreceni külső ajtónyitó gomb. Akkor nyitja ki az ajtót, ha a gomb körülötti lámpa villog, de erre az emberek többsége 5 év alatt nem jött rá)

    Nekem a villogó nagyobb problémának tűnik, mert az összes Yuotube-n fent lévő videón az játszik, hogy minden esetben villog, ha az ajtó nyitva van. Csak akkor lenne rá szükség, ha az ajtó záródik.

  2. EGY Debreceni – a legtöbb járművön már van külső hangszóró is. Ez már téma volt a viszonylat külső bemondásakor.

    A többi jármű (busz, villamos) esetén a végállomásnál pontosan ez a helyzet. Nem tudod mikor indul, mert csak a belső kijelzőn van kiírva, kint nem. Sokan nem szállnak fel pl.: dohányoznak, mert van még idő az indulásig. Ez a probléma a végállomásokon jellemző.

    Itt ismét a végállomásról van szó. Nem tudom, milyen gyakran utazol metróval BP. A szerelvény bent áll a végállomáson nyitott ajtókkal. A kijelzőn nincs információ a várható indulásról. Egyszercsak záródnak az ajtók és elindul a vonat. Ezzel az a legfőbb probléma , hogy neked mint utasnak aki a mozgólépcsőn mész lefelé, nincs lehetőséged kitalálni, hogy elindul-e a vonat amire odaérsz vagy még 2 percig állni fog!

  3. Nem gyakran utazok, de a legtöbb megálló kialakítása miatt nem is lehet látni a mozgólépcsőn, hogy van-e ott metrószerelvény. Igen, az M4-es nem ilyen, de a többit nyilván nem fogják átépíteni.
    Arra emlékszem, hogy amikor azt láttam, hogy villog a lámpa (EV3 metró), akkor nem kezdek el futni, hanem megvárom a következőt. De az Alstrom metrók villogója kicsi és a villogás teljesen logikátlan.

    A végállomásokon a KÉREM FEJEZZÉK BE A FELSZÁLLÁST szignál lejátszása indulás előtt néhány másodperccel még logikus és jó ötlet. De nincs rá szükség minden állomáson.

    A metrós végállomásokon pedig a mozgólépcsőről látható kijelzőket kell kitenni, hogy tényleg láthassam az indulási időpontot. Ha az M4-es vonalon vagyok, akkor látom a metrót, de attól függetlenül, hogy mit mondanak el a kocsi belsejében én még nem hallom a mozgólépcső tetején.
    A legnagyobb segítség a kijelzőkön kívül az lenne, ha az egész állomáson bemondanák, hogy A METRÓ RÖVIDESEN INDUL. Aztán mindenki döntse el, hogy oda ér-e.

    Vagy ha a BKK nem akarja, hogy beszéd alapon is kapjanak az utasok tájékoztatást, akkor hosszabb ideig sípoljon az ajtózáróhang.

  4. Egy debreceni – Az M4, Kálvin téren az átszállásnál a kijelző épp az ellentétes oldalon van (a hátad mögött). Amikor mész le a 3-as felé akkor látod, hogy mikor jön a következő olyan metró amelyről leszálltál. Nem azt látod, hogy mikor jön az amelyiket el szeretnéd érni.

    A köztes állomásokon már a hangokból (érkező, induló metró) kiszámítható, hogy eléred-e. Egyébként az M4 estében ott működnek a kijelzők. Itt a végállomás a probléma, ahol a vonat bent áll nyitott ajtókkal és a kijelzőn nincs csak két vízszintes vonal (M4), vagy egyáltalán semmi (M2). Meglepő módon az M3 esetében ez jól működik, van hang is meg óra is (M3 városközpont)

    Az Örs vezér tere esetében régebben amíg bemondták, hogy :”Kérjük fejezzék be a beszállást!” , tudtad, hogy a metró indul és volt időd beszállni (mert ezt még követte a ” Kérem vigyázzanak,az ajtók záródnak”) vagy már a bejárattól a másik oldalon várakozó szerelvényhez venni az irányt.

    Tudod, annak ellenére, hogy az Alstom kocsik átjárhatóak, senki sem szeret a tömött vonaton, bocsánatkérések közepette végigmenni. Régi jó szokás, hogy mindenki az úti céljának megfelelő kijárathoz legközelebb eső ajtónál száll fel. Ez most mivel nem kiszámítható az indulás, úgy módosul, hogy az Örsön mindenki felszáll a legutolsó ajtón és pl a Blaha esetében elgyalogol a többi utason keresztül a szerelvény elejéig. Ezt az utat régen a peronon a vonat mellett tették meg az utasok, nem zavarva egymást!

    1. Én egy műbalhénak tartom ezt az egyterű-jármű imádatot. Egy városi tömegközlekedésbe egyszerűen nem utazunk annyit, hogy azért érdemes legyen a járműben jelentősen helyezkedni.

      1. XXXX- Eddig is mindenki tuda, hogy a blaha a második kocsi második ajtó… Én magam nem támogatom az egyterű metrót, mert a levegő, tehetetlensége miatt huzatot okoz.

  5. Na akkor most én, mint aki akarata ellenére a 4-es metróra van hordva, és kénytelen vele naponta utazni, ami plusz egy fölösleges átszállás az uticélom felé jól megmondom, hogy mi a helyzet :S
    Ez a metró egy katasztrófa. Most a hálózati részt hagyjuk, hanem csak elmondom, hogy mi a helyzet ezzel a beszállás-dologgal Kelenföldön. Előszöris a peronon húsz ellenőr tülekedik, hogy testükkel védjék ezt a felbecsülhetetlen csodát. Eleve nem lehet odaférni az ajtóhoz, mert szoros emberfogásban őrzik. Aztán amikor indulna a metró, akkor egy hústorony fajta odaugrik az emberek és az ajtó közé és teljes kiterjedésével eltorlaszolja az utat. A hasát belenyomja a képembe, és egy rohadt szó nem szól, hanem csak ilyen némán büntet. A 4-es metró az indulás előtt rendszeresen dudál, amitől szétreped az ember dobhártyája. (ezen kívül a beérkező metró is dudál, meg úgy általában ezek folyamatosan dudálnak) Most legújabban pedig kitalálták azt, hogy a metró csak az indulás előtt áll be a megállóba, mint a Délinél. Ennek az a végeredménye, hogy amikor a metró beérkezik, az ott lévő 20 ellenőr már team munkában hatástalanítja az utazni vágyókat, nehogy megzavarják a metrót kecses ellibbenésben. (amihez persze vígan dudál). Ezenkívül a 4-es metró összes megállójában 20 ellenőr kellemetlenkedik.Jobban őrzik, mint a Koronát a Parlamentben. Ezek a peronfények pedig egyáltalán semmilyen rendszerben nem villognak. Semmi közük ahhoz, hogy éppen hol van a metró, hogy áll-e vagy nem áll, vagy mit csinál. (én eddig azt hittem, hogy ezek valai giccsek, amiket odaraktak csak úgy, mert valaki szerint ez szép) Kelenföldön pedig nem is írja ki az óra, hogy mikor indul a metró, hanem olyanok vannak a kijelzőn, mint a Kitnek a szája a Knight Riderben. Ha ősszel mégjobban kiritkítják a felszíni tömegközlekedést, akkor én elbúcsúzom a BKV szolgáltatásaitól.

    1. XXXXX- A két végállomáson nem írják ki az metrók indulását. Ezt én magam sem értem, hiszen a számítógép az előre megírt program alapján meneszti a járműveket, tehát kiírható lenne az indulásig hátra lévő idő!

  6. XXXXXX – igen ismerősek a hústornyok akik a metró felé induló utas elé ugranak széttárt karokkal! Ez számomra egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a rendszer önmagában tökéletes, de a tervezésnél az UTAST felejtették ki a rendszerből.

    A BKK képtelen megérteni, hogy nem árut, hanem EMBEREKET szállít és az emberek viselkedését alapul véve kell kialakítani rendszereit! Erre a pillanatnyi vezetés nem hajlandó! Minden jól működő, utasbarát gyakorlatot megszüntet…

  7. Sok posztot írtál az utastájékoztatásról, ez alá a legjobb írni az összegzést, ebben hang is van, fény is 😀

    A britesítés: egyszerű kultúrsznobizmus. Az angol utastájékoztatást még viszonylag megértem, két okból:
    1: Turistaként, ha nem beszéled se az adott ország nyelvét, se az angolt, a túlélésről is lemondhatsz. Az angol legalább a legtöbb országban tananyag.
    2: Csak egy nyelvet választhatsz a magyar mellett, és az angol a legelterjedtebb.
    De a brit verzió a legrosszabb ötlet volt. A hang irritáló mivoltát most hagyjuk, mert az kezelhető lett volna. A brit akcentus viszont, minden kulturálisan beleképzelt szerepe ellenére, pontosan az, ami a legkevésbé érthető annak, akinek nem anyanyelve az angol. Nem mondom, hogy a magyar Drakula-akcentus jobb megoldás lett volna, ez tény, de nem értem, miért nem lehetett egy amerikai akcentust betenni például. Különösen, mivel a tömegkultúra elsődlegesen ezt terjeszti el a nem angol nyelvterületeken.

    A metrón: Vissza a régi szöveges hangot az ajtózárásról! Nem értem, miért kellett kivenni. Évtizedeken át nem volt gond vele, hogy “hosszúvá teszi az ajtózárást”, szóval ez nem mentség. Ha jól tippelek, itt az volt a háttérben, hogy ezt is britesítették volna, csak úgy már tényleg elnyújtotta volna fölöslegesen. Mintha erre akkora szükség lett volna. Persze ész kérdése, de amikor először hallottam a prágai metrón a szöveget, nekem egyértelmű volt, hogy a “Vigyázat, az ajtók záródnak” szöveget mondja be. Nem beszélek csehül, de van logikám: mi mást mondana be???

    Helyette a sípolás: a véleményemet cenzúrázhatnád ítéletnapig. Az Alstomon idegesítő, az új M3 kocsin fülsértő. Az Alstomon külön poén az a kis semmi lámpa mellé. Merugye, ha megkérdezel egy BKK-fejest, a válasz: A süketek nem hallják Pál hangját. Na igen, csak épp a sípolást se.

    This is Metro line M2, in the direction of Örs Vezér tere és társai: Ennek mi értelme? Először is, ki van írva a metróra is. Másodszor: ez minden szerelvényre igaz jelenleg, ami arra a vágányra fut be. Ha valaki rossz peronhoz áll be, akkor pedig kicsit késő szólni neki, hogy rossz metróra szállt. Ennek maximum egy olyan metróhálózaton van értelme, mint mondjuk New Yorkban.

    Change here to…: Ismét magamból indulok ki. Minek? Ha nekem át kell szállnom, azt tudni fogom, hol kell megtennem. Turistaként sem csinálom soha azt, hogy ha Prágában bemondják, hogy átszállhatok a másik metróra, akkor “Ó de jó, azon még úgyse ültem!”, és átszállok rá, csak mert ott van. A helyközi átszállásokra ugyanez duplán áll, mivel azt bemondja, hogy átszállhatok vonatra, vagy távolsági buszra, de hogy ezek hova visznek el, azt már nem. Felsorolni mindet nem lehet ugye, ez igaz, viszont emiatt mit teszek? Megnézem előre, hogy pl. Tatabányára honnan megy a vonatom, és oda megyek BKK-val. Ha pedig megnézem előre, nem új infó, hogy átszállhatok vonatra a Déliben.

    Forgalmi változások: nem kell ennyire körülírni. Ott a FUTÁR kijelző, arra kell kiírni. A Kossuth téren mire most végigmondja a 2-es villamoson magyarul és angolul a szöveget, hogy nem jár a metró, ott vagyunk a Lánchídtól. Ami végképp magas: érkezéskor miért kell még egyszer elmondani? Mire odaér a szöveg, hogy mi nem jár, már továbbmentünk, és aki nem fogta fel odafelé menet, hogy ármány van, azon azzal se segítesz, ha a megállóban állva hallja meg, amikor már késő.

    Irritáló hang: egyszer a Flirt hangosbemondóját hallgasd meg, vagy a régikocsis vonatokat (a kék kocsi, piros csíkkal), ha azokon épp működik. A BKK-s brit nő ahhoz a “tanárnő, akit szeretnél elfelejteni” stílushoz képest kifejezetten barátságos 😀

    1. A menetirány bemondása sokszor hasznos. Bevallom én is ugrottam már fel metróra, az ellenkező irányba 🙂 A két lejáratú állomásoknál, megesik, hogy nem a megszokott oldalon mész le és a szokásos módon a jobb oldali vonatra ugrasz fel…ami akkor a rossz irány (Nyugati pu.).

      Én a buszok esetében is bemondatnám a menetirányt a fontosabb megállókban pl Deák Ferenc tér..

      Nekem nincs gondom a MÁV Fecskék hangbemondásával. Rosszul összevágott hang. Több utólagos kiegészítéssel… Érdekes mert a vonaton nem zavar az angol+német bemondás. A BKK esetében az erőszakos britesítés a zavaró. Amikor több utas is jelzi, hogy NEM ÉRTHETŐ Rachel hadaró stílusa, akkor a válasz az, hogy tanuljon meg az utas rendesen angolul, CSAKHOGY a turisták többségének az angol nem anyanyelve. Erre kedvenc példám a “kínaiangol”, de egy “spanyolangol” is vicces!

      Én a tájékoztatást támogatom. Tájékoztatni lassan tagoltan lehet csak és nem anyanyelvi brit tájékoztatással hadarva!!

      A kérem vigyázzanak … szöveg hozzánőtt Budapesthez. Ez már egy márka. Ezt megőrizni kéne. Ami jó NEW YORK-ban, DUBAI-ban, az idehaza miért nem? A mi természetes közegünkben megvan minden országban ez a szöveg (Csehország, Ukrajna, Oroszország, Románia).

      Ez a sípolás is Vitézy agymenése volt. Igazad lehet abban, hogy Vitézynek ciki lehetett, hogy magyarul mondjuk be, hogy az ajtók záródnak…

      Vitézyék cikizték a 4-6 Barbarájának akcentusát, de őt megértette az orosz, kínai, japán és a német turista is..Németországban is német akcentussal tájékoztatnak angolul…

      Az átszállási lehetőségek bemondása: Többször jeleztem a BKK felé, hogy a reptérről érkező turisták az M3 kocsijaiban, gyakran állnak az ajtóban és azon kinézve próbálják meg kitalálni. merre is jár a metró. Sajnos az állomásokon nincs felirat és a vonatokon sincs kijelző! Átmenetileg egy öntapadós, nagyméretű matricát javasoltam az állomások falára ragasztani..
      Ebből , ha jól emlékszem annyi valósult meg, hogy a Határ útra kikerült egy nagyméretű tábla a falra.

      Amit tudtak száz éve a kisföldalattinál, kerámiából azt ma nem tudjuk műanyagból…ez szomorú ! A kisföldalattinál jól láthatóak az állomásnevek a kocsikból az M2 M3 M4 esetében nem..Ezért jó bemondani!

  8. A menetirány bemondásával annyi a bajom, hogy mire elhangzik, addigra sokszor már késő leugrani a metróról. Különösen az angol szöveg után. Ez a buszokon is probléma lenne.

    A kiírás olvashatatlansága a megállókban kezelhető lenne, ha valakinek eszébe jutna, hogy gond van vele.

    A britesítésről egyezik a véleményünk nagyjából, azzal a különbséggel, hogy ha a kiejtés problémás, ott a beszéd sebessége nem sokat számít. Akinek necces a brit akcentus (márpedig sokaknak az), azon nem segítesz a lassabb beszéddel.

    A külföldiekre szabott utastájékoztatás legjobb példája kedvenc példajáratom, a 16-os, fenn a várban.

    Itt nincs semmi külföldi tájékoztatás, csak az, ami a buszokon kint van, mondjuk hogy a Karsan Atak buszon az ajtó forgótengelye nem kapaszkodó (a tervezés legjobb poénja a buszgyártás történetében). Itt aztán szemezgethetsz az utastájékoztatás kérdésében. Csak egy pár példa:
    – Elsőajtó. Nincs érvényben, de nyugati rendszer, sokaknak alap. Az utascsere már lassú.
    – Jegyvásárlás a sofőrnél. Tízezressel. Egyesével, húsz utassal számolva. Az utascserét itt már ne is mérd, mert rosszul leszel. A menetidőről nem is beszélve.
    – Megállóhelynevek. A Deákon mindig van egy turista, aki belógatja a térképet a sofőr arcába, “CHURCH? CHURCH?” megszólalással. A sofőr nem tud sehová mutogatni, hogy Szentháromság tér, mert mire a kijelzőn megjelenik, már úton vagyunk felfelé. A legjobb, amikor menet közben teszi ezt, és erre is sok példát láttam. Az eredmény egy satufék és anyázás, vagy akár egy baleset is lehet.

    A megoldásnak én egy többnyelvű BKK-t is részletező turistakalauz kiadását tartanám, egyfajta “Budapesti Túlélési Kézikönyv”. Mondjuk, a 24-72 órás jegyekből kirakni még egy verziót, Turistajegy néven. Annyi lenne a különbség, hogy járna mellé egy Budapest-kalauz, ami részletezi a közlekedést is, turistacélpontokra lebontva. Pl. Gellért-hegy: a 27-es busz elsőajtós. Deák tér: ne ásd a táska aljára a jegyedet, mert rosszul jársz, hemzsegnek az ellenőrök. Vár: a busz összajtós, a sofőr pedig nem árul jegyet (ezt mint a huzat, úgy törölném el a 16-oson). Jegy a megállóban az automatából vehető (és elhelyezni egyet a Szentháromság téren, ami a vár legnagyobb turisztikai csomópontja).
    A turistajegy akár feláras is lehet, viszont automatákból helyhiány miatt nem lehetne megvenni. A turista, ha tudja, hogy jár mellé egy útikalauz, szerintem ezt venné meg.
    Illetve a 16-oson apró módosítás, nagy előrelépés: megállóátnevezések.
    Dísz tér => Királyi Palota
    Szentháromság tér => Mátyás – templom
    Ezeket angolul is be lehet mondani, rengeteget segítene a sofőrökön.

    A turistajegyeket nem is kellene mindenhol árusítani, csak a nemzetközileg jelentős érkezési csomópontokban. Ferihegy, Keleti, Népliget, Kelenföld, effélék.

    Az útikalauzra a javasolt nyelvek: angol (világnyelv és a BKK-s tájékoztatás alapköve), német (rengeteg turista erről a nyelvterületről), francia (nagyra értékeli, ha nem kell “lealacsonyodnia” az angolhoz), és olasz (akkor se ért más nyelvet, mint az anyanyelve, ha fegyvert szegezel rá). Ha az ázsiaiakat el akarod kényeztetni, a kínai, bár ők nemigen szorulnak rá. Még az oroszt érdemes lehet megvitatni.

    1. Én személyesen mutattam meg egy német turistának a 16-os buszon, hogy kell használni a mechanikus jegykezelőt-lyukasztót!
      A BKK “szakemberei” annyira képzettek, hogy az alapokat sem ismerik. Nem szabad helyiként tájékoztatást tervezni , idegeneknek, mert a tudás ilyen esetben akadály!

      Ha te úgy nőttél fel, hogy a jegyet berakod a lyukasztóba és magad felé húzod azt, akkor azt hiszed ezt mindenki tudja, pedig nem! Ez a lyukasztó csak Magyarországon és az egykori Csehszlovákiában volt használatban, már a Lengyelek sem ismerik. Bizony kell használati utasítás a turisták részére!

      Az utastájékoztatás valódi szakértelmet igényel és nem a világ minden tájáról összelopkodott ötleteket kell egymás mellé tenni!

      Megállónevek : Már olyan hosszú megállóneveink vannak, hogy egy magyar ember sem tudja őket megjegyezni, nem még egy a nyelvet nem beszélő külföldi! A legutóbbi Ferencvárosi átnevezés már a vicc kategória. AZ utasnak a vasútállomás a fontos, ez az elsődleges cél. AZ emlékhely mint információ megjelenhet, de nem kell annak feltétlenül a megállónévben helyet adni..
      Ha jól emlékszem ma megálló neve FERENCVÁROS VASÚTÁLLOMÁS MÁLENKIJ ROBOT EMLÉKHELY

      Szerintem a német mintára átnevezett utca/utca megállónevek is teljesen feleslegesek és hosszúak..

      A tájékoztatás nyelvei : elég végigmenni az Andrássy úton , az orosz már alap. Rengeteg a német turista és az olaszok is nagy számban jelen vannak a városban. A lengyelekről nem is beszélve. Ha már lengyel.. Kőbányán jelentős lengyel kolónia él. Itt születtek, itt élnek és március 15.-én lengyel zászlóval ünnepelnek. Egyszer már felvetettem, hogy a helyi kisebbségek nyelvéről sem volna szabad megfeledkezni. A cigány nyelv esetében gond, hogy maguk a cigányok sem ismerik általában annak írott formáját, de a többi Budapesten élő kisebbség nyelve lokálisan feldobná az unalmas utazást. Pl: Muzsikus cigányok parkja megállóban bemondanák cigányul is, vagy a Kápolna utcában lengyelül és görögül! A futár keretein belül ez megoldható, automatizálható .

      1. Az utastájékoztatást annak a dolga megalkotni, aki fel tudja mérni a hatását. 16-os busz: külföldiek és a Várban élők. A Rumbach utcai székházból nem lát senki oda, hogy észrevegye, mi hibás, ahogy a helyiek például látják.
        Én pl. ezeken a vonalakon a sofőröket is megkérdezném, miket keresnek a turisták a térképpel a kezükben. A helyieket, hogy mi okozza, hogy elkésnek munkából, ami miatt a turistákat okolják. És így tovább.

        Megállónevek: ezt, ha jól rémlik, a 62-es kapcsán kifejtettem. Nem mindig a közterület a legjobb megoldás. Az utca/utca megállókat sosem pártoltam. Ahol félreérthető, ott én külön nevet adnék a megállónak, és akár a közterületnek is. A “félreérthető” jelentéséről viszont a BKK-val láthatóan eltér a véleményem.

        Nyelvek: én azokat a tendenciákat vettem alapul, amikkel találkoztam. A lengyel turisták legalább egy más nyelvet beszélnek, ezért nem vetettem fel. A környező országokból érkezőknek egy angol/német kombináció elég, és azt se kell folyamatosan az arcukba tolni. Az orosz már neccesebb, ők elvárják a saját nyelvüket, a franciákhoz hasonlóan, de ha az útikalauzban benne van, szerintem elégedettek lennének, nem kell minden hangosbemondóba beleerőltetni.

        1. Nem is hangos utastájékoztatásra gondoltam az orosszal:)
          Az oroszok tanulnak angolul, de mint nekünk anno az orosz nem ment 8 év után sem, nekik az angol nem megy.Ezért van szükség ÉRTHETŐ angol nyelvű tájékoztatásra Rachel helyett!

          Az Angol egy könnyen elsajátítható nyelv, a legtöbb turista beszéli is. A megértésénél a sebesség és a kiejtés a legfontosabb szempont. Én munka közben sok orosszal, spanyollal, olasszal, japánnal beszélek angolul és ismerem a nehézségeit.

          1. Én is dolgozom együtt külföldiekkel, pont ezekkel a tendenciákkal számoltam a fentiekben.

            A gond a BKK-nál az alapgondolatok paradox mivolta. Az egyik oldalon, hogy az utas idióta, és mindent a szájába kell rágni (amit én egy bizonyos szinten megértek). Viszont a másik oldalon, hogy az utas felkészült Budapestből, az alapinformációk megvannak neki. A két alapgondolatot nem moshatod össze, mert az csak káoszhoz vezet.

            Én az angol nyelvű bemondások helyett inkább vizuálisan tájékoztatnék. Az írásnak (angolul) nincs kiejtése, az mindenkinek egyformán érthető. A metró LED-kijelzőivel persze problémás a dolog, viszont azok csavarral vannak rögzítve, nem vasbetonnal. Le lehet cserélni egy továbbfejlesztett FUTÁR-kijelzőre, amilyen a kék FLIRT-eken is van például. Arra mindent kiírhatsz (végállomás pirossal, fontosabb átszállások, forgalmi hírek, efféle).

            A metrós sípolás helyett visszatenném a szöveget, egy indulást jelző lámpával, ami KÍVÜL van, nem ott, ahol a Metropolis zseniális villogó fénye.

            Nekem is volt olyan kollégám, aki magyar létére brit akcentussal beszélte az angolt. Persze “üzletiesebben” hangzott, de pl. az én (eléggé kevert, de teljesen britmentes) kiejtésemmel valahogy gördülékenyebb az ügyintézés…

            1. igen, a vizuális tájékoztatás sokkal hatékonyabb mint a rosszul megválasztott kirjtéssel kizárólagosan egy nyelvre korlátozott hangbemondás.
              Jellemzően nálunk is jobban megérti egymást angolul egy japán meg egy spanyol, mint egy brit és egy más nemzetiségű.

              A másik dolog az alapinformáció. Mennyire tudja eldönteni egy budapesti, hogy mi az alapinformáció egy japán, egy német vagy egy amerikai számára… Egy japán boztosan nem látott lyukasztót, egy német ha elég idős igen.
              Különböző helyen szocializálódott emberek különböző dolgokat tartanak fontosnak és más-más dolgot ismernek alapismeretként.

  9. Ez igazság szerint megfelelő hozzáállással kezelhető. Néha ki kell mászni az íróasztal mögül, és saját szemmel kell látni azt, amit irányít az ember.

    A másik: meg kell kérdezni. Ez mindenkinek alap lenne, aki józan ésszel vezetői székben ül. Egyértelmű, hogy a felsővezető nem tarthat fejben/kézben minden apró csavart, ami a gépezetben van. De aki pl. az adott csavart a kezében tartja, az tud mesélni róla. Érdemes meghallgatni.

    Illetve, nem csak az alkalmazottakat. Le lehet kommunikálni a helyiekkel is akár, mi hibádzik az adott régió közlekedésében. Kiszűröm belőle a “nem a házam előtt áll meg a busz” típusú panaszokat, és ami marad, azzal foglalkozom. Másképp egy Rumbach Centerben, a belvárosban ücsörgő fejes nem foga tudni, hogy mik a gondok Rákosliget közlekedésében például, pedig az ő dolga javítani rajta. De elég a BKK-alkalmazottakkal hosszasan elcsevegni, ők elég jó támpont lennének.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..