Kinek az érdeke?

A rómaiak óta tudjuk, hogy  ha egy jelenséget, eseményt vizsgálunk, akkor fontos feltenni ezt a  kérdést. Vagyis Cui prodest- Kinek az érdeke? A MÁV egy ideje nagy változásokon megy át, fejlesztésekbe kezd és bevallja hibáit is.   Az új vezetés rendszeresen jelenik meg a nyilvánosság előtt és rendszeresen  indokolja meg fejlesztési tervei irányának  okát.  Sajnos ezzel egy időben egyes portálokon megpróbálják csak a negatív jelenségeket kiemelni. Itt az idő, hogy feltegyük a kérdést, hogy ez kinek az érdeke.  Az utasoké bizonyára nem, hiszen az elmúlt évtizedekben elmaradt budapesti fejlesztések utólagos pótlása az ország minden vasúton utazó polgárának érdeke. Hiába érkezik  160 kilométeres óránkénti sebességgel a vonat, ha a főváros területén döcögve halad el a fejpályaudvarig, ahol sajnos néha balkáni állapotok várták az utasokat. Igen tisztában vagyok azzal, hogy vannak egyesületek akik kizárólag a saját ötleteik megvalósításáért lobbiznak és mindenki ellenséggé válik aki ezzel nem ért egyet.  Igen azt is tudom, hogy nagyon könnyű egy a keleti határ mellett elterülő régió lakóit a fővárosiak ellen uszítani, mert valakinek ez az önös, vagy épp politikai érdeke.  Én mindig azt szoktam javasolni, hogy gondolkodjunk józan  paraszti ésszel .  Annak  miskolci, debreceni, soproni utasnak aki Budapestre kényszerül utazni, nem jobb, ha a haza induló vonatot egy légkondicionált , tiszta váróteremben tudja majd megvárni, esetleg kedvező áron meg tud majd ebédelni?  Nem segítség, ha a peronszint és a metrószint között végig mozgólépcsőn tud majd közlekedni?  Arról nem is beszélve, hogy mekkora előrelépés lesz, ha a vonatról a Széll Kálmán téren is le lehet majd szállni.  Próbáljunk meg kicsit nyitottabb szemmel járni. A Duna alatti alagút  kiválthatja a ma mindennapos metrózást két budapesti pályaudvar között. Ez menetidőben akár 1 teljes óra megtakarítást is jelenthet majd, mondjuk egy Debrecen-Bécs viszonylaton.  Szintén nagy segítség lehet a repülőtér alatti megállóhely.  Az új fővárosi megállóhelyek, nem csak a budapestieket, sőt inkább a fővárosba ingázókat segítik majd, hiszen több átszállási lehetőséget biztosítanak. Ilyenek lehetnek majd a Törökőr közvetlen M2 kapcsolattal, Fradiváros M3 kapcsolattal, Mexikói út M1 kapcsolattal vagy az Élessarok több villamos és autóbusz viszonylattal meg az Hungária körút ahol át lehet majd szállni az 1-es villamosra.

Csak feltételezni tudom, hogy a MÁV-ot ért  támadások inkább népszerűségi harc következménye lehet, hiszen ezek az írások soha nem ajánlanak megoldást a leírt feladatra.  Nézzünk pár példát.  A héten az időjárás  kegyetlensége a vasutat sem kímélte. Több helyen mosott el vasúti pályát és szakított le  felsővezetéket.  Ezekkel kapcsolatban felvetik a MÁV felelősségét .  Gondoljuk végig mit is lehet tenni ilyen esetben.  A prioritás az életvédelem. A vasútnál teljesen logikusan az utas a jármű belsejében van a legnagyobb biztonságban. Cél, hogy a közlekedés helyreállításáig az utas ne szálljon le és ne mozogjon veszélyes, üzemi területen.  Az utasok  “kimenekítése” egy gyakran használt kifejezés a metró esetében. Aki már gyalogolt ki a metróalagútból a következő állomásra, tudja miről beszélek. Van egy hatalmas különbség a metró és a nagyvasút között. Egy mozgásképtelen  metrószerelvényből pár száz méterre van a következő állomás. A MÁV esetében ez nincs így.   Hogy lehet  utasokat “kimenekíteni” a nyílt pályán rekedt vonatról. A nagy távolságok és a nagyszámú ember miatt a segélyvonat , menekítővonat lehet megoldás, de ennek is van feltétele. Ilyen a vontató kapacitás és a vasúti kocsik megléte a legközelebbi állomáson. A hatékony kocsigazdálkodás miatt ez nagyon ritkán áll rendelkezésre. Ilyenkor a mentesítő/pótló vagy segélyvonat nagyobb, akár száz kilométeres távolságból irányítható a helyszínre, ami több óra is lehet. Egyszerűbb megoldás, ha a  mozgásképtelen vonat vontatható. Ilyenkor is szükség van egy dízel üzemű vontatómozdonyra, aminek a helyszínre kell érkeznie.   Ez azonban mind idő!

Ennél ugyan egyszerűbbnek tűnik, a pótlóbusz. Kérdésem a következő: hány autóbuszra lenne szükség, hogy  az ország területén bárhol mozgásképtelenné váló vonat minden utasa elszállítható legyen.  Ez egyszerűen kivitelezhetetlen.  Szerencsés esetben , nagyobb település közvetlen közeléből még beszerezhető autóbusz, de ez nem jellemző.  A hétvégi felhőszakadás után a főváros mellett sem sikerült buszt szerezni. A közlekedésszervezők sajtóhírek szerint kapacitáshiányra hivatkozva utasították el a MÁV kérését.

Mi az ami ilyen esetben elvárható a MÁV-tól? Az életvédelem és a rendszeres , pontos tájékoztatás. Mivel nyár van , és a legtöbb vonat ablaka nem nyitható, valamint az áramellátás miatt a klímaberendezés nem üzemeltethető, így fontos volna az ivóvíz biztosítása, ami szolgálati autóval megoldható . A legtöbb  állomási dolgozónak ma is kötelező védőital biztosítása, tehát a többletivóvíz beszerzése nem lehet megoldhatatlan feladat.   Fontos tudatosítani, hogy 2019-et írunk. Az utas néha több információhoz jut az internetről, mint amit a jegyvizsgáló mond, ezért fontos a pontos tájékoztatás. 

Ne akarjuk a MÁV “puszta közepén” mozgásképtelenné vált vonatának a pótlását egy fővárosi metrópótláshoz hasonlítani !   Teljesen mások az adottságok és a feltételek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Ftheme