Megjelent:: 2018, Sze 25, kedd

Kezdjük az alapoktól

Oszd meg !
Címkék

Pár hete megjelent egy bezzeg Kijev poszt a BKK egykori vezérigazgatójának tollából amelyben meglepve mutatja be, hogy az általunk lenézett ukrán főváros metróhálózatán bankkártyával, de akár mobiltelefonnal is fizethetünk az utazásért. Ez így van. Amiről Vitézy Dávid megfeledkezett az háttér és a rendszer bemutatása, ismertetése. Tényszerű összehasonlítás csak úgy tehető, ha azonos rendszereket hasonlítunk össze. A hétköznapi utas nem tudja és miért is érdekelné, hogy alapvetően két féle díjbeszedő rendszer működik a világon. Az egyik a belépéskori fizetésre épít és a belépést ellenőrzi, míg a másik az utólagos ellenőrzést és a pótdíjazást tartja fontosnak. Ez az a pont ami felett Vitézy Dávid figyelme elsiklott. Ez az ami miatt a kijevi rendszer nem hasonlítható össze a Budapestre tervezett RIGO rendszerrel. Én nem szeretnék az egyik oldalra sem állni csak bemutatom mi a különbség.

A belépéskori ellenőrzés és fizetés – lényege, hogy az utas belépéskor fizet az utazásért és ezután már nincs szükség ellenőrzésre. Ilyen volt például a budapesti metró kezdeti szakaszában működő érmebedobós , kapus rendszer. Az utas csak az érmebedobás után tudott belépni. hasonló rendszer működött pl New York autóbuszain is ahol, felszálláskor kellett bedobni a viteldíjat egy perselybe. jegyet, nyugtát egyik esetben sem kapott az utas.

Lássuk Budapestet. A Vitézy Dávid által megálmodott tarifarendszer annak idején egy forradalmian új rendszernek indult, viszont nagyon költségigényes. A RIGO kizárólag elektronikusan tárolt adatokra épít, amelyek egy központi szerveren tárolódnak és onnan kéri azt le az utas, a metrókapu és az ellenőr is. Ez a legdrágább rendszer.

Ezzel ellentétben a környékünkön több vegyes, hibrid rendszer működik, amelyek könnyen bővíthetőek fillérekből.  Nézzük északi szomszédjainkat Prága és Pozsony is papír alapra épít és ezt a rendszer egészíti ki.  Az alap mindkét helyen az időalapú papír jegy amelyet a nálunk is használt pecsételős jegykezelőkkel kell érvényesíteni. Ennek előnye, hogy akár egy éjszaka alatt is át tudna állni akár Budapest is egy ilyen tarifarendszerre. Ma már korszerűtlen egy olyan tarifarendszer, amelyen 2 megállónyi (kb.: 3perc) utazás ugyanannyiba kerül mint 60 percnyi utazás a teljes városon keresztül.

Előreváltott menetjegy érvényesítése és annak utólagos ellenőrzése- Ezt a rendszert használta szinte teljes Kelet-Európa. Az előre megváltott menetjegyet az utas érvényesíti. Az érvényesítés megtörténtét, utólag nagy erőkkel, magas költségen ellenőrzik.

A hibrid rendszerek előnye, hogy könnyű őket újabb modulokkal bővíteni és akár egymás mellett két eltérő rendszer is működhet. Erre ismét olyan példát mutatnék amely régiónkban üzemel. Igen ismét Prága és Pozsony az a főváros ahol ezzel remekül boldogulnak. Mindkét főváros papír jegyeket asznál időpontbélyegzéssel. Emellett mindkét városban van interneten megváltható bérlet, amely egy elektronikus adathordozóhoz kapcsolódik. Vagyis egymás mellett, párhuzamosan működik két rendszer minden probléma nélkül. Az említett két rendszer mellett pár éve megjelent Prágában  egy újabb kényelmi megoldás és ez a járművőn, egy érintéssel váltható időalapú papírjegy. Ez lényegében egy POS terminál, amely nyugtát nyomtat. ennél egyszerűbb elektronikus megoldást kitalálni is nehéz volna. A fentiek mellett mindkét fővárosban lassan 10 éves múltra tekint vissza az SMS-jegy is.

Nézzük meg, hány féle módon tudunk jegyet váltani északi szomszédainknál.

  1. Papírra nyomtatott időalapú , előreváltott jegy
  2. Járművön, bakkártyával váltott és helyben nyomtatott időalapú jegy
  3.  SMS időalapú jegy
  4. Kártyához kapcsolt  elektronikus bérlet
  5.  Vasúti menetjegy árába foglalt helyi utazásra jogosító jegy (60 perc, 24 óra)
  6.  Járművön váltható, időalapú megyei (zónás) elektronikus jegy
  7.  Elektronikus pénztárcából járművezetőnél váltható helyi,helyközi papír  menetjegy – feltöltőkártya

Ugyanez Budapesten:

  1. Papír alapú jegy pénztárban vagy automatából esetleg  járművezetőnél.
A magyar kormány célkitűzése az országos, egységes jegyrendszer bevezetése. Ennek leegyszerűsített lényege, hogy az utas egy darab jegyet váltva jusson el célállomásához függetlenül az átszállások számától (szolgáltató, járműtípus). Ebből Budapest sem maradhat ki.

Ez a 7:1 arány igen nagy lemaradást feltételez a szomszédainkhoz képest. Ha belegondolunk, ebben az esetben nem az anyagi háttér hiánya az ok. A fenti listát megnézve a többség nem igényel fejlesztést, csak eszközvásárlást. Még a nyár elején írtam a 100E viszonylat hibáiról. Mit teszünk Budapesten? Külön tarifát vezetünk be. Drága automatákat telepítük a viszonylat megállóiba. Beléptetőszemélyzetet alkalmazunk a megállóiban. Ez nem pazarlás?  Mit tesz Prága? Bankkártyás jegynyomtató készülékeket telepít a turisták által leginkább használt járataira, amelyek egy érintés után jegyet nyomtatnak amely azonnal érvényes és  60 percnyi utazásra jogosít. Ez filléres megoldás!  Budapesten egyidőben hány darab 100E van úton? Hány ilyen készülékre lenne szükségünk és azok ára hány százaléka egy hatalmas jegykiadó automata árának? Az üzemeltetés költségeit még nem is néztük.

Térjünk most vissza Vitézy Dávid tévedéséhez. Kijev. Vitézy úr jól látta, hogy mobiltelefonnal is be lehet menni a metróba, de figyelmen kívűl hagyta beszámolójában a másik két érmebedobós kaput. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a régi rendszert egészítették csak ki egy új  viteldíjfizetési lehetőséggel.

A kijevi rendszer annyira költséghatékony, hogy még a pénzszállításra sem kell költeni, hiszen a bedobott “tantusz” helyben újrahasznosítható. Csak a kapu és a pénztár között mozog. Mivel nem használ jegyet ezért jegyellenőrzésre sincs szükség. Tehát a lényeg: Csak a belépéskor kell fizetni Kijevben és nem kell jegyet váltani. Aki belépett az fizetett, miért is kéne a kilépőket ellenörizni még egyszer? Ezért sokkal olcsóbb ez a megoldás.

Visszatérve Prágába, érdemes megnézni. milyen egyszerűen oldották meg a járműfedélzeti jegyváltást. Egy érintés és a kezedben van az érvényes jegy. A készülék egyszerű és könnyen használható. A járművezető feladata a papír pótlása, hogy zavartalan legyen a jegyváltás. A kinyomtatott jegyet csak zsebre kell tenni, vele további teendőnk nincs, azt kezelni nem kell és  a rányomtatott időpontig korlátlan számú utazásra, átszállásra használható. Adattárolás nem történik és az ellenőr a kinyomtatott jegyet ellenőrzi rátekintéssel.

Látható 5 hozzászólás
Ezt írtad
  1. Fu Manchu szerint:

    Köszi a cikket. 🙂

    Viszont szerintem ezzel nem mondtál ellent Vitézynek. Mármint számomra az ő posztjából nem az jött le, hogy önmagában az űrtechnológia, ami Kijevben van, hanem az, hogy Budapesten MÉG MINDIG nincs semmi, csak a papír alapú jegyek, holott ezer éve be lehetett volna már vezetni az általad szépen bemutatott hibrid megoldások közül többet is. (És ugye a dicstelen véget ért e-bérletes kísérlet mutatja, hogy nem ellenérv az, hogy ne fejlesszünk mást addig, amíg a RIGO el nem indul.)

    • Közlekedés szerint:

      FU MANCHU é az ellentmondás abból fakad, hogy Vitézy Dávid egy méregdrága rendszer bevezetésébe kezdett, amely úgy néz ki elbukott. Ő maga is követhette volna a környező országok példáját és kiegészítő eszközökkel tehette volna kényelmessé a közlekedést,vagy őt idézve fokozhatta volna az utazási élményt. Sajnos nem ez történt.

      Én kicsit úgy látom megvezették. Dávidnak remek ötletei voltak és még ma is vannak, de túl liberális és túl nyugatimádó (talán csak volt).
      A technológiák fejlődésével nem számolt. Ma már nem opció egy BKK kártya mivel tudsz az automatábál colát, vagy ropit is venni. Ez 10 éve volt szenzáció. Ma ez már a múlt. Miért használnál több plasztikkártyát, ha van nálad mobiltelefon, vagy ha konzervatívabb vagy akkor egy bankkártya. Ma már ezekre kell alapozni a tervezést. A RIGO-t el kel feledni, de legalábbis az alapjaitól újra kell értelmezni.

      Dáviddal beszéltem a Facebookon és kiderült, hogy Ő több műszaki hiányosságról nem tud, mert nem tájékoztatták őt azokról. Gyakran emlegeti, hogy mobillal utazhatunk, de ez nem olyan egyszerű. Fizetni lehet mobillal, bérletet is hordozhat a mobilunk, de a mobillal fizetés után az nem ellenőrizhető, mert más technológiára épül mint a bankkártyás fizetés. Ezek apróságnak tűnnek, de komoly megoldandó problémák.

      Igen el kell döntenünk, hogy mi a célunk az E-jeggyel. Utaskövetésre, útvonal feltérképezésre tökéletes, de ennek feltétele a be- és kiléptetés. Ami a legfontosabb. Ellenőrzésre akarunk építeni és tömegeket fizetni jegyellenőrzésre vagy a beléptetést szigorítani és megszüntetni az utólagos ellenőrzést. Vicces, de a bevétel maximalizálás rengeteg kiadással jár. Ma éves szinten már 15 millió vonaljegynél tart a beléptetés ára. Ez hatalmas összeg és lényegében kidobott pénz.

    • Közlekedés szerint:

      Fu Manchu – Ajánlom figyelmedbe ezt is: Utazz bankkártyával mindenhol

  2. Töklámpás szerint:

    Üdvözlök mindenkit!

    Több dologkoz szeretnék hozzászólni:

    ” Tényszerű összehasonlítás csak úgy tehető, ha azonos rendszereket hasonlítunk össze. […] Ez az ami miatt a kijevi rendszer nem hasonlítható össze a Budapestre tervezett RIGO rendszerrel.”

    Miért ne lehetne őket összehasonlítani? A rendszereknek vannak eltérő tulajdonságai, ami miatt egyes funkciók nehezebben/könnyebben valósíthatók meg, ez tény. De ha leírjuk, hogy mikben különbözik a két rendszer és mik az erősségei/gyengeségei, azzal szvsz kimerítettük az összehasonlítás fogalmát: “bemutatom mi a különbség.”

    “Ma már korszerűtlen egy olyan tarifarendszer, amelyen 2 megállónyi (kb.: 3perc) utazás ugyanannyiba kerül, mint 60 percnyi utazás a teljes városon keresztül.”

    Ezzel maximálisan egyetértek, ennek netovábbja Budapesten egy városhatárt érintő utazás HÉV-vel (felnőtteknek 250+350=600 Ft legalább, már ha nincs gyűjtőjegy nálunk). Nem értem viszont azt, hogy hogyan lehet ellenőrizni/meggátolni,
    hogy egy utas több ideig utazzon egy időalapú jeggyel, mint amennyi a
    jegyen szerepel? Ha csak belépésnél ellenőrzünk, nem sok jegyet fogunk
    eladni a legolcsóbbtól eltérő fajtákból. A tantuszos rendszer pedig
    lehetőséget sem ad az időalapú jegyre.

    “mindkét városban van interneten megváltható bérlet, amely egy elektronikus adathordozóhoz kapcsolódik.”

    Tehát nem központilag tárolt adatokra épít, hanem a kártyán van az információ? Ez teret adhat a visszaéléseknek. Itt vannak például azok az autótolvajok, akik úgy loptak/lopnak el autókat, hogy a ház falához közel rejtett kulcs jelét egy eszközzel lemásolják, majd ezzel lopják el az autót. (https://youtu.be/hig7sTLAB5Y)

    Persze laikusként fenntartom a tévedés jogát, lehet, hogy ez nem így működik, de a központi adattárolásos rendszer jóval biztonságosabbnak tűnik.

    “Mit teszünk Budapesten? Külön tarifát vezetünk be. Drága automatákat telepítünk a viszonylat megállóiba. Beléptetőszemélyzetet alkalmazunk a megállóiban. Ez nem pazarlás? Mit tesz Prága? Bankkártyás jegynyomtató készülékeket telepít a turisták által leginkább használt járataira, amelyek egy érintés után
    jegyet nyomtatnak…”

    A külön tarifának ehhez semmi köze, a drága automaták pedig nem csak a 100E-n utazók számára elérhetők, jól jönnek egyik társuk elromlása esetén. Beléptetőszemélyzet híján mi garantálja, hogy az utazóközönség valóban vesz is jegyet a járaton? Nekem is pazarlásnak tűnik a személyzet, de attól, hogy a
    járművön vesznek jegyet az utasok, még nem lesz rájuk kevésbé szükség (legfeljebb kiléptetőszemélyzetté avanzsálnak).

    “Aki belépett, az fizetett, miért is kéne a kilépőket ellenőrizni még egyszer?”

    Mennyit fizetett? Azért kell még egyszer (sajnos újabb költségek árán) ellenőrizni, hogy nem lépték-e túl az időkeretet, de erről fentebb írtam.

    Prága: “az ellenőr a kinyomtatott jegyet ellenőrzi rátekintéssel.”

    Akkor most mégis utólag, nagy erőkkel és költséges módon ellenőrzünk? Oké, hibridmegoldás, de költséghatékonynak nem nevezhető.

    Igaz, sem Kijevben, sem Prágában nem jártam még, de nehezen tudom elképzelni, hogy az időalapú jegy és az egyszeri ellenőrzés együtt költséghatékonyan és igazságos rendszerben létezik.

    A választ előre is köszönöm.

    • Közlekedés szerint:

      Töklámpás- az írásban az összehasonlítás kifejezés arra vonatkozott, hogy Vitézy Dávid úgy mutatta be a Kijevi metró kártyaolvasóját, mintha az a sajt RIGO projektjével összehasonlítható lenne és azt a látszatot kelti , mintha Kijev előbbre járna Budapestnél.
      Leegyszerűsítve a RIGO egy teljes rendszer, míg a kijevi csak egy új fizetési lehetőség. Lényegében az érmebedobó nyílásra szereltek egy kártyaolvasót.

      Adattárolásról nincs szó Kijev esetében. Egyszerűen csak a belépésnél fizetsz és még nyugtát sem kapsz. Mivel nem létezik jegyellenőrzés, így ennek szerepe sincs.
      Nem keverendő össze az egykori MATÁV telefonkártyákkal, amelyeknél a kártya volt az adathordozó és azokat könnyű volt feltörni, végteleníteni.

      Az automaták jelentősége színte teljesen eltörpül majd, ha Budapesten is lehet interneten jegyet és bérletet váltani. A jegykiadó automaták csak ott fontosak, ahol papír alapú az értékesítés.

      Van egy tény amiről szeretünk megfeledkezni. Mivel nem létezik Budapesten valós be- és kiléptetés és a BKK által publikált bliccelési adatok nem tekinthetők valósnak, ezek egyszerű feltételezések némi statisztikára alapozva. Pótdíjat meg ugye az fizet aki szeretne, tehát nem a valódi bliccelők, hanem az 1 napja lejárt bérlettel utazók, a diákok aki nem kaptak bélyeget a diákigazolványra. AZok aki az utazókat zavarják, általában nem bliccelők mivel vagy MÁK kártyával rendelkező hajléktalanok, vagy szociális alapon juttatott bérlettel rendelkezők. Nézd meg egyszer, hogy mondjuk a 28-as villamoson hányan fizetnek pátdíjat és azok hogy néznek ki 🙂 Ez egy hosszú beszélgetésre való téma.

      Költséghatékonyság: A BKK beléptetése, jegyellenőrzése mindennek nevezhető csak költséghatékonynak nem. Most ha jól emlékszem már 8 MILLIÁRD forintnál járnak ennek költségei.. SZámolj csak utána, az hány új busz.. Ehhez a 8 milliárdhoz még hozzá kell adni a RIGO beléptetőkapuinak árát, amelyek egy raktárban porosodnak..

      Nem tudom láttad-e Prága bliccelés elleni kampányát. Ők nevetségessé teszik a bliccelőket a kampányban. Nem uszítanak ellenük, nem őket tartják minden gond forrásának, csak viccet csinálnak a bliccelésből, hiszen az éves bérlet olyan olcsó már második éve, hogy “hülye” aki bliccel, vagy havi bérletet vált. ebből következik ismét, hogy ha az utasok jelentős része éves bérlettel utazik, nincs szükség automatákra sem.

      Budapest sajnos én úgy látom lapátolja ki a pénzt az ablakon…

      Ez az én tapasztalataim alapján kialakult véleményem. Szívesen cserélek eszmét ezügyben bárkivel.

Hagyj Üzenetet!

Jogszabály-módosítás és az alkotmánybíróság döntése miatt a facebook hozzászólás lehetősége átmenetileg szünetel. Anonim módon továbbra is hozzá tudsz szólni minden bejegyzésemhez. Nincs szükség regisztrációra, csak egy tetszőleges név és villámposta cím megadására. A hozzászólások csak engedélyezésük után jelennek meg. Harmadik felet sértő tartalom nem tehető közzé. Megértésedet köszönöm!