Mivel már több mint egy évtizede írom le véleményem a körülöttem tapasztalt, a közlekedést érintő jelenségekről, így rájöttem, hogy miből ered Budapest közlekedésfejlesztésének legnagyobb hibája, ami gátolja a legtöbb fejlesztést. Fontosnak tartom leszögezni, hogy ez a jelenség nem kormány, vagy vezetőfüggő volt az elúlt évtizedben. Valamiért Budapesten létezik egy paranoid gondolkodás ami teljesen elnyomja a logikus gondolkodást a BKK/BKV vezetőinél. A BKK vezetése tapasztalatom szerint folyamatosan küzd azzal a kényszerképzettel, hogy az utasok bliccelnek. Ennek a kényszerképzetnek vet alá minden fejlesztést, ami sokban árt a budapestieknek és az idelátogatóknak.
Ennek a paranoid gondolkodásnak köszönhetően költött el a BKK hatalmas összegeket egy soha meg nem valósult elektronikus jegyrendszerre, amely RIGO néven valósult volna meg. Be is szereztek minden eszközt, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a nagyon drága, totális ellenőrzés, de ismét kimaradt a józan ész amit a beteges félelem a bliccelőktől felülírt.
Prága, talán 30 éve vezette be az idő alapú tarifarendszerét. Bankkártyával talán 9 éve lehet járművön jegyet váltani. Nincs elsőajtózás, nincs metrókapu, sőt még beléptetőszeméylzet sincs. Van elektronikus bérlet, amit csak ellenőrzéskor kell az ellenőrnek bemutatni. Láss csodát, nő a jegyárbevétel.
Prága 10 éve elvetette a metrókapuk bevezetését, mert nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy a jegtökéletesebb kapu esetében is 10-15% közöti a bliccelés. A „Budapest” típusú metróállomásaira csak aránytalanul nagy költségű, falbontással járú csarnokbővítés mellett lehetne beépíteni a beléptetőkapukat.. Ebből a szemfülesek rájöhetnek, hogy ha „Budapest” típusúak Prága metróállomásai akkor bizony Budapesten sem lehet csak úgy lecsavarozni a metrókapukat, mert bizony hasonlóan szigorúak a hazai katasztrófavédelmi előírások is. Biztosítani kell a menekülési útvonalat, a kapuk áthaladási sebességét is pontosan szabályozzák. Ez a gyakorlatban csarnok bővítés nélkül azt jelentené, hogy csúcsidőben a biztonsági rendszer önműködően kinyitná az össze kaput, mert nem alakulhat ki a kijáratnál tömeg. Egy ilyen kapurendszer kiépítése komoly számításokat igénylő feladat.
Másik költségnövelő tényező és ezt EU tanulmányok is alátámasztják az utascsere sebessége. A BKK soha nem beszél arról, hogy a bevezetett elsőajtózásnak milyen többlet költségei vannak. Szintén a régiónkban Pozsonyban azért nyer a SOR egy járműbeszerzésen, mert ő négy ajtós szóló és öt ajtós csuklós járművekkel indult a közbeszerzéssen. A már említett EU tanulmányra hivatkozva a plussz egy ajtó az adott viszonylaton , ha jól emlékszem egy autóbusszal kevesebbüzemeltetését és hat járművezetővel kevesebb emberi erőforrást igényel. Ez , egy év alatt nem kis tétel, miközben egy ajtóról beszélünk.
Budapesten a BKK bevezette az elsőajtózást, ezzel csökkentve az utascser sebességét és plusz feladatot adva a járművezetőknek. Ezzel egyidőben megjelent még egy , az utascsere idejét növelő többlettevékenység a járművezető által biztosított jegyértékesítés. Gondoljuk végig. Pozsonyban egy többelt ajtó egy buszt takarít meg. Budapesten biztosan nem nőtt az üzemeltetés költsége az elsőajtózással és a fedélzeti jegyértékesítéssel és az ehhez kapcsolódó jutalékfizetéssel ??? A BKK eddig egyszer tett közzé adatot a beléptetés és jegyellenőrzés költségéről Akkor ez 8 milliárd fotint volt. Ez csak a külső cég által biztosított, metróállomási beléptetés,biztonsági tevékenység költsége. Ebben nincs benne a BKK ellenőreinek munkabére és a járművezetői jegyértékesítés éves jutaléka sem. Idén decemberben Budapest főpolgármester 12 milliárd forint állami támogatás miatt indított a „kormány bliccel” címmel kampányt. Naiv vagyok, ha azt gondolom, hogy ez az összeg nem fedezi a jegyellenőrzés, beléptetés, jutalékfizetés éves költségeit? Döntsétek el ti. Egy azonyban biztos ez a bliccelős BKK paranoia tovább él….
Sajnos ezt az utasokat gyanakodva méregető gondolkodást nem lehet vezető személyéhez kötni. Minden eddigi BKK vezető próbálja életben tartani ezt a bliccelőket felelőssé tevő gondolkodásmódot. Mindig mindenről a bliccelők tehetnek- ha vannak, ha nincsenek! Ha jól emlékszem hat éve volt Prágában egy jelentős botrány. Az ottani közlekedésszervező megpróbálta számszerűsíteni a bliccelők által okozott kárt. A hozzáértők azonnal rájöttek, hogy a közlekedésszervező rendkívül szakmaiatlan módon készítette számításait, azzal a céllal, hogy igazolja állítását. A cég trükkje az volt, hogy a pótdíjazott utasok számát beszorozta 360×2 vonaljegy árával. Köztudottan aki egy teljes évet utazik közösségi közlekedéssel az nem vonaljeggyel utazik, hanem bérletet vált. Gyorsan lebuktak és elnézést kértek.
Azóta Prágában csökkent az éves bérlet ára olyan mértékig, hogy ma már nem éri meg havi bérletet sem váltani, hoszen az éves bérlet ára azonos a hat havi havibérlet árával. A másik nagy és pozitív változás az, hogy nem a pótdíjazás a lényeg. A bliccelő ha éves bérletet vált részben megússza a pótdíjat. Prága jelentős lépéseket tett az utasbarát közösségi közlekedés felé. Nem zaklatja feleslegesen az utasokat, nem nehezíti meg az elakronikus jegy és bérlethasználatot, mint ahogy ez a BKK szolgáltatási területén mindennapos.
Budapesttel enneltétben sok városban különbséget tesznek a jegy nélküli utas és a bizonyítottan rendszeresen fizető utas között. Létezik a fekete és a szürke utas (bliccelő). Az a fekete aki jegy, bérlet nélkül utazik. A szürke az akinek lejárt a bérlete 1-2 napja, csak megfeledkezett ról. Nála ott van az 1-2 napja lejárt bérlet, tehát bizonyíthatóan fizető , de feledékeny utas. Idehaza a BKK sajnos kimondottan „utazik” ezekre a tényleg feledékeny utasokra. Főként abban az időszakban volt ez jól látható, amikor az éves bérlet havi szelvényeit mindig a hónap első napján kellet cserélni. Nekem is több kollégámat pótdíjazott a BKK azért mert november 1-én az Októberi éves bérlet havi szelvénye volt nála. Mivel éves bérletről beszélünk, így nyilvánvaló, hogy ki van fizetve az egész évi utazás, csak elfelejtett szelvényt cserélni az utas.
A városban látható jelek alapján a BKK, 2021 végén még mindig szenved ebben a „bliccelő paranoiában” és a tagadhatatlanul hatalmas előrelépést jelentő e-vonaljegy bevezetésekor is ragaszkodik a jegy járművön kívüli érvényesítéséhez, amely télen, esőben, hóban elriasztó erejű lehet. Biztosan meg fog ugrani a jegyértékesítés ez kétségtelen, de nem ez a e.vonaljegy a legjobb, leg utasbarátabb megoldás.
Kép: BKK, DKV, Jobbik, SOR
Sokan bliccelnek! A 28-as tele van csövessel!
Kekekckedő – A hajléktalanok kérdése sajnos nem jegy kérdés. Nem köztudott, de rengeteg hajléktalan rendelkezik utazási jogosultsággal. Egészségi állapotuk miatt úgynevezett „MÁK-kártyások” , tehát ők nem bliccelők.
A hajléktalanok, illetve az alkalmazkodni képtelenek gondja inkább rendészeti kérdés. A hatályos utazási feltételek elméletben kizárják az utazásból azokat akik beszennyezik a járműveket, vagy zavarják utastársaikat, de sajnos ennek nehéz érvényt szerezni , miután a közösségi közlekedés két fél között (BKK és az utas) magánszerződés alapján történik és emiatt jogorvoslatra csak polgáriperes eljárásban van lehetőség. Magyarul nem kérhetsz rendőri segítséget csak ha már szabálysértés vagy bűncslekmény történt, vagyis fizikailag megtámadtak a járművön valakit.
A közösségi közlekedés szabályozása országonként változik. Több helyen szabálysértés a bliccelés, Magyarországon nem az. Ez nem azt jelenti, hogy szabadna jegy nélkül utazni, csak annyit, hogy az az utas aki jegy nélkül utazik az nem teljesíti a szerződésben rögzített kötelezettségét ami polgáriperes úton behajtható ha a bíróság úgy dönt. Idehaza a jegy nélküli utast nem büntetik meg hiszen nem sért jogszabályt, csak önkéntes alapon pótdíjfizetési megállapodást kötnek vele.
A BKK ellenőr nem hatósági személy, kizárólag egy a BKK megbízásából és ezt kérésre megbízólevéllel igazolnia is kell az utas felé a szerződésben megállapodott feltételek betartását ellenőrző személy. Mivel magánjogi szerződésről van szó, így teljesen egyenrangú az utassal. Magyarul, semmivel sincs több jogosultsága az ellenőrnek mint az utasnak, mivel egyenrangú felek szerződtek, sőt jogfilozófiai értelemben az utas és a BKK mint cég a szerződő fél és az ellenőr csak az egyik fél (BKK) megbízottja.
Abban teljesen egyetértünk, hogy a BKK feladata lenne a járművek tisztaságát és az utasok biztonságát biztosítani. Erre a BKK mint fővárosi cég kérhetné a fővárosi közterületrendészet , mint szintén fővárosi szerv segítségét, de ezt a gyakorlatban nagyon ritkán teszi meg. Amennyiben a BKK ellenőr mellett van közteres akkor sem szállítják le a büdös vagy szennyezett ruhájú utasokat. Sajnos egy téves liberális nézet alapján mindenkinek joga van utazni.