Több éves kellemetlenség elhárítására keresek megoldást. Az aluljárón át megközelíthető megállóhelyek esetében kellemetlen jelenség, hogy a vonat a lépcsőtől távol, néha nagyon távol áll meg. A helyzetet még jobban bonyolítja, ha egy adott viszonylat különböző hosszúságú szerelvényekkel közlekedik. Ilyen a lajosmizsei , S21-es, amely tényleg a változatos összeállításban közlekedik ( Fecske, Desiro, dupla Desiro) , de az S50/Z50 is elég sokszínű (Fecske, Flirt,dupla Flirt és érkezik a Kiss). A probléma elsősorba a Nyugati pályaudvarról a városhatár felé közlekedő vonatoknál jelentkezik. Tapasztalatom szerint a vonatok nem egységesen, hanem jellemzően a mozdonyvezetőtől függően állnak meg. Az alábbi kép jól szemlélteti a helyzetet. A beérkező S21-es személy a megállóhely, feljátatától (jobb oldalon) lévő legtávolabbi ponton áll meg, majd az utasok futnak a vonat után. Ez a nem kívánt sporttevékenységen túl , jelentősen lassítja az utascserét is , ami késést is eredményezhet.
Természetesen ezzel kapcolatban megkerestem a MÁV-START Zrt-t, ahonnan a következő válasz érkezett:
A válasz elolvasása után , megerősödött bennem, hogy a vasút 2020-ban is olyan szabályokat alkalmaz amelyeknek 100-150 éve volt értelme. Zugló és Kőbánya alsó megállóhelyeknek is, egy kijárata van a peron végén , amely szinte ismeretlen megoldás volt a vasúti szabályozás megalkotásakor. Kicsit belevetettem magam az F1 forgalmi utasításba, amely , úgy vélem megoldást kínál Zugló és Kőbánya alsó problémájára. A vasúti jelzők elhelyezését leíró utasítás ismeri a vonat eleje és végének azonos ponton történő megállításának fogalmát. Nézzük mit is ír az utasítás :
“5.7.4. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a megálló személyszállító vonatok megállási helyének megjelölésére személy- vagy forgalombiztonsági ok miatt Megállás helye-jelzőt alkalmaznak, az ellenkező irányból közlekedő vonatok megállási helyének megjelölésére Távolságjelző táblát kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vonat vége megálláskor az ellenkező irányban elhelyezett Megállás helye-jelzőnél legyen (192. ábra).”
“A Távolságjelző táblát az ellenkező irányból közlekedő vonatok részére felállított Megállás helye-jelzőtől visszafelé 50 méterenként kell elhelyezni. A Távolságjelző tábla négyszögletes fekete tárcsa, melyben fehér arab szám jelzi a mozdonyvezető felé a vonat utolsó járművének az ellenkező irányú Megállás helye-jelzőhöz viszonyított távolságát. A mozdonyvezető a behaladó vonat sebességét — a vonat hosszának és a Távolságjelző tábla számértékének figyelembe vételével — úgy köteles szabályozni, hogy a megálláskor a vonat utolsó járműve az ellenkező irányú Megállás helye-jelzőnél helyezkedjen el.”
“5.7.3.4. Alkalmazását — a helyi viszonyok figyelembevételével — a szolgálati felsőbbség rendeli el.”
A forgalmi utasítás szövege alapján a probléma feloldható lenne azzal, ha a megállóhelyen , Nyugati pályaudvar irányában, a lépcső korlátjával egyvonalban elhelyeznének egy Megállás helye jelzőt, aminek következtében kötelező elhelyezni az ellenkező irányban 50 méterenként Távolságjelző táblát. A megállóhelyre beérkező vonatnak így minden esetben úgy kell -értelmezésem szerint- megállnia, hogy a kijáratnál legyen az egyik irányban a vonat eleje, míg a másik irányba haladó vonatnak az utolsó kocsija. Ezzel megszűnne a kényelmetlen futás a vonatra.
