Ez meg az megállókról

Még tavaly októberben írtam le a véleményem ezekről az új megállóhelyet jelölő BKK táblákról és azonnal felmerült a kérdés, hogy megfelelnek-e a KRESZ előírásainak. A táblák tetszetősek, korszerűek és méretük miatt nehezen rongálhatóak. Azóta kiderült, a feltételezésem igaz volt. A Budapesti Közlekedési Központ azóta felülmatricázta ezeket a megállóhelyet jelölő táblákat. Nekem így, ebben a formában is tetszenek. Az októberben leírt észrevételeimet továbbra is fenntartom. Pillanatnyilag leállt a táblák ilyenre cserélése, sőt a már meglévő BKV plusz táblákat is egyszerűbb táblákra cseréli a BKK.

Nézzük mi volt  az ORFK álláspontja a régi táblával kapcsolatban, amelyet az Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület megkeresésére vizsgált meg :

A közúti jelzőtáblák jelzésképét a Közúti Jelzési Egyezmény, valamint az azt kiegészítő európai Megállapodás egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2004. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) szabályozza. Az Egyezmény 3. mellékletének E,15 ábrája határozza meg az autóbusz-megállóhelyet jelző közúti jelzőtábla jelzésképét.  

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 17. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott „autóbusz-megállóhely” jelzőtábla is az Egyezményben szereplő jelzésképet tartalmazza.

A fentieken túl a közúti jelzőtábláknak – illetve elhelyezésüknek – meg kell felelniük bizonyos műszaki-technikai előírásoknak is, amelyeket a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet, illetve a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet tartalmaz.

A megküldött link által elérhető fényképen szereplő autóbusz-megállóhely esetében alkalmazott jelzéskép nem felel meg a KRESZ autóbusz-megállóhelyet jelző közúti jelzőtábla jelzésképének, így az a közúti közlekedésben részt vevők számára nem írhat elő kötelezően követendő magatartást, illetve annak figyelmen kívül hagyása nem alkalmas joghatás kiváltására sem.

A fentieken túl tájékoztatom, hogy a KRESZ 18. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti megállóhelyet jelölő útburkolati jel nem határoz meg megállási tilalmat, mivel azt a KRESZ 40. § (5) bekezdésének h) pontja kifejezetten az autóbusz megállóhelyet jelző táblához köti.

Természetesen a Budapesti Közlekedési Központ is megpróbálta megvédeni saját ötletét , amely ténylegesen előremutató és eddig én magam sem találkoztam olyannal, akinek egyértelműen nem tetszett volna. Így alakult ki a ma a Ferenciek terén látható megállóhelyi tábla.  Továbbra is kíváncsi vagyok arra, hogy mi a véleményetek erről a tábláról és milyen változtatásokkal látnátok szívesen lakóhelyetek környékén.

Facebook kommentekben merült fel az új táblákon használt hármas megállóhelyek jelölésének módja. Megpróbáltam utána járni a kérdésnek. Eddig a kettős megállóhelyet  MM, míg a hármas megállóhelyet MM+M kiegészítő jelöléssel látta el a BKK. Az új táblán ezt, két egymás mellett álló autóbusz illetve kettő + egy autóbusz jelképével jelölte a közlekedésszervező. Én nem találtam ilyen jellegű KRESZ táblát.  Az egyetlen általam talált utalás a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2008-ban jóváhagyott F.1- F.2  számú jelzési és forgalmi utasítás. Ez alapján :

3.4.9.  A megállóhely jellegére a megállóhely jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla utal. A kiegészítő tábla fehér (35a-d ábrák) vagy sárga (36a-d ábrák) alapszínű, rajta egyes megállóhelyen egy fekete színű M betű (35a, 36a ábrák), kettős megállóhelyen két darab fekete színű M betű látható (35b, 36b ábrák). Biztonsági megállóhelyen az M betű(k) színe vörös (35c-d, 36c-d ábrák). A kiegészítő táblák készülhetnek fordított színösszeállításban is, ilyenkor a fekete vagy vörös alapon fehér betűket kell használni. A megállóhely jellegére utaló táblán a megállóhely neve is feltüntethető (37a-d ábrák).

A kettős megállóhely esetében a fent idézett forgalmi utasításban szerepel egy kötelezettség amelyet nem nagyon szoktak idézni, pedig nem árt ha  az utasok tisztában vannak vele. Mindkét jármű KÖTELES megvárni az átszálló utasokat :

„A kettős megállóhelyre másodiknak beálló villamos köteles a jármű ajtajait kinyitni, vagy ajtónyitási engedélyt adni, és amennyiben a két szerelvény eltérő útvonalon lévő végállomás felé közlekedik, úgy mindkét szerelvény vezetője  köteles megvárni a másik szerelvényről átszálló utasokat.”

Egyes kommentelők felvetették, hogy a belvárosi régi, történelmi megállóhelyi táblákba miért nem „kötött” bele senki? A válasz ismét a KRESZ-ben keresendő :

66. § (2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbuszmegállóhely jelzésére korábban alkalmazott táblák – kicserélésükig – továbbra is érvényesek.

A régi szemafor formájú táblák cseréje az 1976-os KRESZ módosítása után kezdődött meg.


Gál Mihály , a BKK  tájékoztatás és infrastruktúra vezetője feltette a kérdés facebookják, hogy szükség van-e a megállói menetrendeken jelölni az akadálymentes járműveket.  Véleménye szerint :

„A varosi kozlekedes sajatossaga miatt az alacsonypadlos buszok egy resze nem akkor erkezik, amikor ki van irva, az utasok nem biznak benne, raadasul kerekesszekbol a 1,5-2 meter magasra kihelyezett menetrendeket nem is lehet latni.”

Lépjünk túl azon, hogy egy felelős vezető , azt  tartja a nem menetrend szerinti közlekedés és a bizalomvesztés megoldásának, hogy inkább ne is jelöljünk a megállóban semmit, mert úgysem tudjuk azt betartani és nézzünk körül az utcán.

Gál Mihálynak abban teljesen igaza van, hogy a megállói menetrendeken jelzett indulási időpontokat nagyon kevesen nézik meg. Én magam sem néztem meg soha. Van pár eset amikor oda mentem-régebben-a megállóhelyi táblához. Ismeretlen helyen megnézem az útirányt. Jó oldalon várom-e a buszt, ez főként az egyirányú utcás környékeken volt hasznos. Időnként a vonal megállóit is megnéztem a menetrenden, főként a gyors járatok esetében, hogy megbizonyosodjam arról, megáll-e a busz abban a megállóban, ahol le szeretnék majd szállni. Ma már ezt a FUTÁR alkalmazás teljesen kiváltotta.

Gál Mihálynak abban is igaza van, hogy épp s kerekesszékkel közlekedők nézik a legkevésbé a megállóhelyeken kifüggesztett menetrendeket, hiszen teljesen logikusan gondolkodva, egy nehezen mozgó ember előbb otthonról tervezi meg az útvonalát, és csak ezután indul útnak.

Viszont Gál Mihály megfeledkezik arról, hogy a bkk.hu menetrendje épp ezeket a megállóhelyi menetrendi tájékoztatókat jeleníti meg pdf formátumban. Csak ez a menetrend jelöli az elsőajtós járatokat. Arról is megfeledkezett, hogy az akadálymentes járműveket nem csak a mozgásukban korlátozottak használják, hanem az idősek , akik ritkán használnak  mobil alkalmazásokat

Gál Mihálynak igaza van abban, hogy olyan vonalakon, ahol 90%-ban akadálymentes járművek közlekednek, túl drága a menetrendi tájékoztatók cseréje, a gond eddig mindig az volt, hogy a 90%-os akadálymentesség csak statisztikailag volt igaz. Épp én hívtam fel a figyelmet arra, hogy  Mihály által említett 9-es viszonylaton nemrég még 50 perc volt a követés két akadálymentes kocsi között 12 és 13 óra között. Azóta ez módosult, de 30 perces várakozás a ma érvényes menetrendben is van, sőt 40 perces is, késő este.  Tehát az akadálymentes járművek jelölése fontos, kérdés csak az marad, hogy ezt minden esetben a megállóhelyen kell-e megtenni, főként  úgy, hogy a meghirdetett menetrend betartása nem minden esetben biztosított a városi közlekedés sajátosságai miatt.

Észrevétel:

  • A már említett 9-es viszonylat esetében rendszeresen az 1-2 perces indulásmódosítások, tehát nem csak az akadálymentes járművek miatt kell új menetrendet nyomtatni.
  • Folyamatos és gyakran logikátlan megállónév változások miatt szintén rendszeresen új menetrendi értesítőket kell kihelyezni.

Kérdés:

  • A városi közlekedés sajátosságai miatt tarthatatlan menetrend miatti bizalomvesztést elkerülendő, van értelme egyáltalán bármilyen indulási időpontot feltüntetni a megállókban ?
  • Nem kéne visszatérni az első kocsi és az utolsó kocsi indulásának és az átlagos követési idő jelzésre, egy kiegészítéssel, hogy  a pontos indulási időpontot a FUTÁR alkalmazás keretében, vagy a FUTÁR internetes felületén tekintheti meg?

Összegzésként fontos megjegyezni, hogy én magam előbb offline alkalmazást (BPmenetrend, Budapesti Menetrend) majd a FUTÁR online alkalmazása óta kizárólag ezt használom az indulási időpontok pontos meghatározására. Ezzel az alkalmazással lényegében feleslegessé vált a hagyományos, papír alapú menetrend.

Tény az is, hogy a megállóhelyi, papír alapú menetrend hiányában nem deríthető ki, hogy egy viszonylat elsőajtós, vagy összajtós-e. Ezt számomra ismeretlen okból a FUTÁR és a FUTÁR alkalmazás sem jelzi. Ezt a megállóhelyi, esetünkben a Ferenciek terén található új tábla sem jelzi. Épp a fénykép készítése során láttam ahogy a 178-es buszra tömegesen szállnak fel a hátsó ajtókon, pedig az elsőajtós.  Jó volna legalább az új táblák viszonylatjelölőin, mondjuk más színnel jelölni az elsőajtós  vonalakat. Ez az átláthatatlanság jelentősen megnehezíti a közösségi közlekedés helyes használatát. Számomra kicsit érthetetlen, hogy a BKK miért nem veszi észre, hogy ez a duális rendszer mennyire nehezen követhető az idelátogatók számára.

Felmerült bennem, hogy volna-e értelme a megállók esetében a földrajzi irány jelölésének. Ennek több turista, biztosan hasznát venné, hiszen a metróvonalaink tekintetében az, hogy Örs vezér tere egy idegennek nem mond semmit, de az, hogy kelet felé, már hasznos  lehet.  Aki a belvárost járja, annak a 9-es busz esetében a Kőbánya alsó vasútállomás nem hinném, hogy  ismerős lenne, de az, hogy a busz pl.: a Nyugati pályaudvartól dél felé  indul tovább már hasznos lehet, hiszen a legtöbb turista térképpel a kezében járja a várost.  Természetesen itt a jól meghatározható vonalvezetésű viszonylatokra gondolok és csak a belvárosban. Mi erről a véleményetek?

Feljebb már szóba került a KRESZ. Kiegészítés képen nézzük mit is ír elő a közlekedési szabálygyűjtemény az utasok részére. Mivel itt jogszabályról van szó, ezért ezek be nem tartását a közlekedésrendészet jogszerűen büntetheti.

23. § (1) Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.
(2) Az utasnak tilos
a) a vezetőt a vezetésben zavarni;
b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;
c) a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni;
d) a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.
(3) A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(4) Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen – szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával – engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.

Mivel a KRESZ 1975-ben íródott, ezért a lépcső alatt a jogalkotó feltételezhetően az akkoriban még létező nyitott peronos (ajtó nélküli ) villamosok lépcsőire gondolt. Akkoriban sokan utaztak a lépcsőn,vagy a villamos külső részén kapaszkodva. Természetesen a törvény szövege a meghatározó, tehát a rendőr oszthat csekket a magas padlós autóbusz lépcsőin álló utasoknak.  Természetesen vicces lenne, ha ez megtörténne, mivel az akadálymentes autóbuszok esetében nem tilos az ajtónak támaszkodva, közvetlenül az ajtó előtt állva utazni, akkor a magaspadlóson miért szükséges tiltani a lépcsőn állást…

Van ugye még egy KRESZ előírás, amely miatt engem szoktak mindig támadni, pedig nem én alkottam meg. Ez az indításjelzés és a megállóból történő indulást szabályozza. Tisztában vagyok azzal, hogy nem túl életszerű a rendelkezés, de engem rettenetesen zavar, hogy a BKK  a jogszabálynak teljesen ellentétes módon értelmezi az indításjelzést. A jogszabály NEM az utasokra, hanem a JÁRMŰVEZETŐRE vonatkozik! Mit kell tennie a járművezetőnek illetve a kalauznak indulás előtt :

53. § (3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött…

Vagyis nem adható indítási jel, ha az utascsere folyamatban van! Az új hibridek esetében a 9-es vonalon rendszeres, hogy az ajtó kinyílik és már sípol is, mivel a járművezető tudja, hogy az ajtó biztonsági rendszere csak akkor engedi záródni az ajtót, ha nem érzékel az ajtó terében utast. Ez egyértelműen tilos!

A KRESZ tartalmaz egy kivételt amikor az indításjelzés megadható akkor is, ha még van a megállóban utas. Ez az az eset, amikor a jármű megtelt, DE ebben az esetben előbb  erről is tájékoztatni kell az utast!

53. § (3) … Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2008-ban jóváhagyott F.1- F.2  számú jelzési és forgalmi utasítás így  szabályozza az indításjelzést, ez már a hangerősítő berendezés használatát is megemlíti  :

Az indulásjelzést akkor szabad adni, amikor az utasok le- és felszállása befejeződött, vagy a szerelvény utasokkal megtelt. Ha a szerelvény megtelt, akkor a járművezetőnek az üzemképes hangerősítő berendezésen keresztül a felszállás befejezésére, valamint az ajtók záródására fel kell hívnia az utasok figyelmét, az indulásjelzést csak ezután szabad szabad adni.

Ez az utasítás már egyértelműen előírja, hogy az utasokat a jármű megteltségéről szóban kell tájékoztatni, majd szintén szóban kell felhívni a figyelmet arra is, hogy az ajtók záródni fognak. Csak ez után szabad és kell indítási jelzést adni a következő módon :

Távműködtetésű ajtók esetén zárási parancsot adni csak az indulásjelző 3-5 másodpercig történő működtetése után szabad. Az indulásjelző berendezés meghibásodása esetén a végállomásig utasok csak akkor szállíthatók, ha az indulásjelzés helyett, az üzemképes hangerősítő berendezésen keresztül a le- és felszállás befejezésére, valamint az ajtók záródására a járművezető felhívta a figyelmet

Nézzük meg, hogy mikor tekinthető az utascsere befejezettnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2008-ban jóváhagyott F.1- F.2  számú jelzési és forgalmi utasítás alapján. Pontos és részletes :

11.8. A leszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónak leszálló utas a talajon áll, és a szerelvényt elengedte. A felszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónak felszálló utas vagy az általa szállított tárgy a távműködtetésű ajtók becsukódását nem akadályozza.

Tehát a fentiekből is jól látszik, hogy a KRESZ és egyéb rendeletek az utas fel és leszállására nem tartalmaz semmilyen rendelkezést sem. A szabály jellegéből adódóan a járművezető kötelezettségeit írja le. Kérek minden járművezetőt, hogy saját védelmében figyeljen az indításjelzésre, mert a KRESZ az utas oldalán áll.  A BKK a FUTÁR rendszeren belül biztosítja a járművezető számára a KRESZ maradéktalan betartásának lehetőségét. Baleset esetén a BKK védve van, a járművezető felelőssége viszont egyértelműen megállapítható lesz. Érdemes ezen elgondolkodni.

Végezetül egy apróság, amit szerintem senki nem tart be:

53. § (4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.

(Forrás: BKK, Gál Mihály, ÉKKE, Antalffy Tibor)


37 hozzászólás a következőhöz: “Ez meg az megállókról

  1. A menetrend talán azért betarthatatlan, mert a csúcsforgalomban és az üres utakon ugyanannyi menetidő van felszámítva. Én továbbra is jó ötletnek tartom a több menetidőt
    http://www.dkv.hu/uploads/files/menetrendek/menetrend_11/11-mh1.pdf
    _________
    Az égtájak jelölését én nagyon jó ötletnek tartom, már a megállócsoportok jelölésénél is felvetettem. De azt továbbra sem értem, hogy mi értelme a hidak melletti megállótat nem a hídról elnevezni. Pl. fogalma sincsen a turisták többségének arról, hogy hol van a Fővám tér, de a Szabadság híd (Pest) már sokkal logikusabb lenne.

    1. Egy Debreceni – A több menetidő, azért felesleges, mert az sem tartható. Vannak kiszámítható és teljesen véletlenszerű dugók. Én a legjobb megoldásnak a FUTÁR alkalmazást találom. Esetleg az új megállótáblákba szerelt FUTÁRba integrált kijelzőket.
      Külvárosi ritka vonalakon tartható a menetrend, ez főként belvárosi probléma.
      A megállókat már annyiszor nevezték át, hogy már a helyiek sem tudják őket követni…

    2. Most BP-n rengeteg építkezés zajlik, ami már önmagában lehetetlenné teszi a menetrend betartását. Ha egy vonal nem is érintett a dologban lehet rá kihatással. És amíg ilyen háborús övezet marad a város fő közlekedési útiránya szinte minden kiszámíthatatlan marad. Viszont a több menetidő egy 10 percenként járó busznál nem is az utasnak kedvez, hanem a vezetőnek. Ha csúcsidőben eleve késéssel érkezik a végállomásra már a következő járat is késni fog és így tovább, ami végül is csak a pihenőidejét csökkenti a vezetőnek. A KRESZ szerint 4,5 óránként kell biztosítani 20 perc pihenőt. Na ez egy jól megrakott út esetén teljesen elúszhat. Vagyis ha a műszak végére nem akarunk a buszvetetőkből zombit csinálni nem lehet hagyni, hogy a menetidő különbség a pihenőidejük rovására menjen.
      Ha viszont az üres utaknál is a legrosszabb esetre készülünk fel, akkor ácsorgás a megállóban.
      Most a 8-as busz jut eszembe. A menetidejét nagyban befolyásolja a forgalom. Az sem mindegy, hogy péntek van vagy szerda. Jó, útlezárás, tüntetés meg minden ilyesmi közbejöhet, de egy tök átlagos nap a fordulási ideje simán lehet -/+ 10 perc különbségű a napszaktól függően!
      _____
      A megállóátnevezés szerintem is sok esetben hülyeség, de ez nem jelenti azt, hogy az átnevezésért kiáltó megállók maradjanak rosszul.

      1. Egy Debreceni- A belvárosi vagy építkezéseken keresztül haladó vonalaknál már nem is várja el senki a pontos indulást. Meg ugye ki az aki nézi a menetrendet egy 6-7 percenként induló járműnél.
        Ami zavaró és a FUTÁR megoldhatná, az a konvojban haladás. Már itt is többször leírtam, hogy a 3/62/62A villamosok az Örsre szinte mindig konvojban érkeznek. A kőbányai oldalon áll a 3-as a Zuglóin a 62A. Az első villamos tömött (a 3-as távolabbra megy mint a 62A), míg a 62A-n még ülőhely is van. Ha fordított sorrendbe érkezne a két villamos, akkor a 62A elvinné azokat akik a Liget térig mennek és a 3-ason sem kéne szorongani. Ha egyenletes lenne az érkezésük akkor 3 perces lenne a járműkövetés- Most gyakran 10 percenként jön 3 villamos. Ez így meg szeptember óta.
        Szerintem a legtöbb városlakó tudja, hogy mikor nem szabad egy vonalon utazni a dugók miatt. Én reggelente vonattal megyek dolgozni. Este a 9-es busszal jövök haza, de este 7 előtt mindig az Örs felé indulok metró+villamos, mert a Kőbányai úti dugó miatt ez a gyorsabb. Mindenkinek vannak a fejében ilyen időpontfüggő útvonalai.
        Ami a járművezetők pihenőidejét illeti, nem tudom mi helyzet. Én nálunk a végállomáson néha 10-15 buszt is látok pihenni. Vitézy Dávid tett ígéretet a buszvégállomás átépítésére, modernizálására, de valahogy áll az ügy. A tanulmány 270 millió forintba került.

  2. Nagyon korrekt írás, remélem kapsz is válaszokat a felvetésekre. Az első ajtós felszállás jelölésével abszolút egyetértek veled, a FUTÁR is képes lenne rá (ugyanúgy mint az átszállási kapcsolatokat jelölni), de úgy tűnik egyelőre tojnak a dologra.

    1. Retek Blog – Én tiltva vagyok a BKK-nál, nem várható válasz.
      Az alacsonypadós járművek jelölése sem megoldott a megállói FUTÁR kijelzőkön.
      Az elsőajtós járművek jelölése sem megoldott, még a járművön sem. A lapozás, nem megoldásfőként a hátulról érkezőknek nem az.
      A képek készítésekor, szombaton tömegek szálltak fel a 178-as ra hátul. Én nem is csodálkozom ezen, mert nem látható jelölés.
      Rengeteg a alulméretezett FUTÁR kijelző, amely még arra is képtelen, hogy a megállóba érkező minden viszonylatból csak 1 indulást megjelenítsen.
      Logikátlan a csomóponti FUTÁR-on megjelenő indulások listája. Az Örsön a metróval szemben lévő központi kijelzőn össze vissza jelenne meg indulások. A villamost keresni kell, pedig az logikailag magasabb szintű közlekedési eszköz mint az autóbusz. Az aluljáróban a villamos felé vezető folyosón nem is jelenítik meg a villamos indulását.. Teljes a káosz!
      Az átszállások jelölése is megoldható lenne, csak meg kéne azt rendelni.

      1. Na azért ez nem így műküdik. A BKK-nak 30 napos válaszadási határideje van, ha ezt túllépi máris jelenthető a fogyasztóvédelem felé (ide: fogyved_kmf_budapest@nfh.hu). Eddig nálam kétszer játszották el, két eseben ment is a felügyelet felé a jelzés, kétszer százeszer forint büntit kaptak. Mostanában feltüntetem, hogy bízom benne, hogy nem kell majd a fogyasztóvédelemhez forduljak. Na ilyenkor jóval hamarabb jön válasz. Nyilván ügyintézőtől is függ, de ne hagyd magad! Írd le minden kérdésedet, de akár egyenesen írhatsz a fogyvednek vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóságank is. Nekem csak jó tapasztalatom van velük. Ha e-mait írsz, mindenképepn tüntess fel postai válaszcímet is.

        1. RETEK – Nekem nem módszerem a feljelentgetés. A nyilvánosság sokkal hatásosabb. Az IP címekből látom, hogy a BKK több munkatársa is rendszeresen olvas, sőt kommentel. Volt olyan bejegyzésem ami után az akkori vezér állítólag egész délelőtt dühöngött. Az információáramlás jól működik feljelentgetés nélkül is.
          Ha elkezdet olvasgatni a régebbi írásaimat, láthatod, több ötletem időközben teljesen vagy részben megvalósult. Ez nekem elég.
          Még azt kéne elérnem, hogy a BKK a utasokat ne ellenségként, tolvajként és hazugként kezelje, mint amire a válaszaiból következtetni lehet. Rettenetesen rossz a kommunikációjuk és a dolgozók kiválasztására sem fordítanak megfelelő energiát. Én hiszek abban, hogy még a takarító személyzettel is beszélgetni kell és meg kell kérdezni a véleményét, nem csak utasításokat osztogatni.
          Miért alakult ki ellentét a BKK és a járművezetők között? Mert senki nem kérdezte meg őket sem a jegyértékesítésről, sem az elsőajtózásról. A járművezető egy belvárosi vonalon képtelen ellátni a rá rótt feladatot. A KRESZ pontosan leírja, hogy mire kell figyelnie. Hogy volna ideje még értékesítési és ellenőrzési tevékenységet is folytatni a Rákóczi úton ?
          Más. A négyes metró most folyó utasforgalmi tesztje kapcsán a BKK mit hangoztat? Az indításjelzés után tilos megkísérelni a felszállást. Ezt úgy mondja, mintha nem épp neki lenne kötelessége az indításjelzés kapcsán! Az üzemeltető köteles ellenőrizni, hogy az utascsere befejeződött-e. Ezt minden vonatkozó szabály előírja! Közben mi a valóság? Tizenöt másodperc után a vonat tovább indul, mindenféle törvényi előírásokban szereplő ELLENŐRZÉS nélkül! Egy éve hangoztatom, hogy a négyes metró automata üzemének legveszélyesebb része az ajtózárás és az indulás, mivel senki nem ellenőrzi, hogy nem szorult-e be utas az ajtók vagy a vonat és a peron közé, mint ahogy azt sem, hogy az indulást követően nem halad-e a vonattal azonos irányba és azonos sebességgel egy a vonatra akadt tárgy vagy utas. Az év végén megtörtént, hogy az ajtón kívül maradt egy utas táskája és ezt a rendszer nem érzékelte, a vonat normál menetben elindult.
          Egy hete a Metróért egyesület is , hosszú hallgatás után fel merte tenni ezt a kérdést az üzemeltetőnek és most várja a választ arra, hogy miként akadályozza meg az üzemeltető az elhurcolásos és elsodrásos baleseteket a vezeték nélküli üzemben.
          A hatósági engedélyt a teljesen automatikus, vezető nélküli üzemre a metró meg fogja kapni, ezzel mindenki tisztában van, mert nagy a nyomás, de biztosan van hatása annak, hogy többen is felhívják a figyelmet egy ilyen felmerülhető biztonsági problémára.
          Valami okból Vitézy Dávid nem szerette a ” kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak” mondatot és töröltette. Azóta megjelent a metrón a szelektív ajtónyitás és ezzel megszűnt az indításjelzés.. Most van egy automata üzemű metrónk amelynél még indításjelzés sincs, csak ajtózáró hang..
          Szerintem egy 5 éves gyerek is meg tudja különböztetni az indításjelzést és a szelektív ajtózárás hangját. Ezt a hannoveri villamosokon lehet a legjobban bemutatni.
          Én örülnék, ha visszatérnénk az emberi hangokhoz, az állatok idomítására használatos sípolás helyett.
          Nem tőlem származik, de ez a helyes ajtózárás és idításjelzés:
          ” Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! A jármű indul!”

  3. Nekem is lenne pár észrevételem:
    1. A KRESZ kontra megállótáblák ellentétet azért nem gondolnám akkora problémának. Egyrészt a KRESZ-t is lehet módosítani. Másrészt talán érdemes lenne az újításokat a jövőben egyeztetni a szakhatóságokkal is, hogy az ilyen ellentmondásokat elkerüljük.
    2. Oké, te online vagy. De azért nem mindenki tesz így. Én se, pedig tehetném. De az offline utastájékoztatás azért legyen annyira jó, amennyire csak lehet.
    3. A menetrendek az általam használt buszok esetében +/- 1-2 perc eltéréssel, de pontosak, csúcsidőben is. Viszont az tény, hogy sok buszt én se nézek meg bizonyos sűrűség fölött.
    4. Az Örsön az egyik legnagyobb problémának a tájékoztatás hiányát érzem. Ha jövök metróval, akkor le kell mennem az aluljáróba, hogy be tudjam azonosítani, hogy mi honnan indul. A metrókijáratnál ilyen nincs, vagy nem feltűnő.
    5. Ugyancsak az Örsön, szintén a metrókijáratnál van egy Futár kijelző. Tök jó. Csak épp ezt nem mondja meg, hogy melyik járat merrefelé keresendő. Pedig alkalmas rá, mert az 1-es villamos vonalán lévők jelzik, hogy a kijelzett buszok merrefelé keresendőek. Apró tájékoztatás, de hasznos.
    6. A mobilalkalmazásokon sokmindent lehetne jelölni. De offline is akár. sok helyen jelölik is, hogy melyik busz akadálymentesített és melyik nem. Aláhúzással.
    7. Az elsőajtóztatásra a BKK azt mondja, hogy csúcsterhelés mellett a járművezető eltekinthet tőle, hogy gyorsuljon az utascsere. Láttam már ilyet is, de alapvetően az emberek betartják.

    1. Mig8 –
      1.Nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy milyen lehet a megállótábla. Kivételeket csak a már meglévő, az EU csatlakozás előtt használt táblák esetében szabad használni. Ezért szabályos a régi szemafor formájú megállótábla egészen addig amíg le nem cserélik a szabvány autóbuszmegálló táblára.
      2. Remek offline alkalmazások vannak BP menetrend vagy a Budapesti menetrend
      3. Gál Mihály is a járatsűrűségtől tenné függővé az új menetrendeket.
      4.Az Örsön én már javasoltam, hogy az aluljáróba vezető lépcső feletti nagy csomóponti kijelzőn az indulási helyek alapján jelenjenek meg a járművek. Zuglói oldal a bal kijelzőn, Kőbányai oldal a jobb oldali kijelzőn. Mindkét esetben a legfelső sorban a villamos indulásával. Bevallom nem tudom, hogy itt egyáltalán a Kőbányai indulások megjelennek-e..
      Itt is jellemzően kicsi a kijelzőkapacitás.
      5. Hasznos volna, de szerintem ott is a kapacitáshiány a fő probléma. Arról nem is beszélve milyen BALESTVESZÉLYES a lépcsőn lefelé menni felfelé tartott fejjel böngészve az indulásokat..
      6. Az Offline alkalmazások is jelölik az akadálymentes járműveket
      7. Jelölni kéne mindenképp, hogy ne tartsák fel az utasok a buszt azzal, hogy keresik a bérletet, vagy rossz ajtón szállnak fel. Ha már a BKK kitalálta ez, gondoskodnia kéne a megfelelő jelölésről is.

  4. KÖZLEKEDÉS:
    1. Nyilván. De biztos van mozgástér. Ha nem is mindenben.
    2. Csak mobilalkalmazásban tudsz gondolkodni? 😀 Igen, tényleg vannak jó alkalmazások, de én a megállóban elérhető papírra gondoltam 😛 Van az úgy, hogy az ember egy hirtelen ötlettől vezérelve új dolgokat próbál ki.
    3. Érdekes gondolat. Érdemes lenne továbbfűzni.
    4. Én csak mostanában csodálkoztam rá. De egyetértek.
    5. Hát nem indulsz el addig, amíg meg nem találod 😉
    6. Remek, de még mindig alkalmazásban gondolkodsz. Nem mindenki ennyire telefonfüggő. Ettől még persze jogos az igény, hogy kijelezhetné a FUTÁR is, az online felület is.
    7. Hm, mifelénk nem volt gond ebből. És jelentős fennakadás se. Az száll fel előbb, akinek ki volt készítve a bérlete, jegye.

    1. MIG 8-
      A menetrendekkel kapcsolatban a 10 perces követésnél sűrűbb vonalakon a szokás szerint csak a követési időt szokták feltüntetni. Pl a 4-6 villamos esetében szerintem felesleges menetrendet ragasztgatni.
      Amennyiben a dugódíj bevezetésre kerül a legtöbb vonalon 10 perc alatti lesz a járműkövetés. Én a papír helyett inkább a FUTÁR-ra építenék az új megállók esetében is. Az adatbázis felépült, már csak a megállói kijelzőkre kell költeni. Igen még mindig a belvárosban vagyok. A külvárosban , maradhat a papír.
      Ami nekem az indulási időpontoknál fontosabb, az a megállók és a felszállási mód jól látható jelölése. A „bibi” a folyamatos megállónév változás… ha nem az akadálymentes indulások miatt, akkor a névváltoztatások miatt kell cserélgetni a a menetrendeket.
      Ami az Örsöt illeti. Elsodor a tömeg, ha ott állsz és várod amíg megjelenik a buszod/villamosod indulása. Gyakran a villamost már látom szabad szemmel, de a FUTÁR még nem jelzi. Ez ellentmond a közlekedésszervezés alapszabályainak.
      Én ugye elvből nem utazom elsőajtós busszal, kivéve, ha nincs más. Ilyen tapasztalatom nincs. Az is elég zavaró amikor a 9-es buszon vesz valaki vonaljegyet a vezetőtől a két dugó közötti szakaszon, hol haladhatnánk.
      Én a buszon nyomtatott jegyet/vonaljegyet támogatnám. Már bemutattam egy cseh jegykezelő méretű paypass-el működő jegykiadót. Ez hasznos volna és nem a járművezetőt terhelné.

      1. KÖZLEKEDÉS:
        Menetrendek. Döntés kérdése, hogy hány perc alatt elégséges a követést kiírni. Szerintem inkább 5 perc alatt legyen. De a 4/6 esetében igazad van, ott tényleg felesleges, hacsaknem az esti órákban.
        Dugódíj. Ilyen még nincs, ezért inkább ne tervezz rá. A FUTÁR esetében valóban jó lenne, ha továbbfejlesztenék az eddigi tapasztalatok alapján. De nem csak a kijelzőkre kell költeni, hanem a szoftverre is. A felszállási módot régebben jól láthatóan jelölték – miért szűntették be ezt?
        Örs. Amikor most arra jártam, nem volt akkora tömeg, így megítélni nem tudom. Passzolom, hogy mi van, ha látni szabad szemmel is a villamost. sokan ekkor már el se érnék. Te bizonyára eléred, ha futsz.
        Elsőajtózás. Nem rossz dolog, legalábbis ott, ahol én szoktam utazni. Távol tartja az utazásra alkalmatlanokat vmennyire, aki viszont felszáll, az jobban értékeli az utazást.
        Buszon nyomtatott jegy. Hááát… Szerintem felejtős. Sokkal több karbantartandó dolog, sokkal több meghibásodási lehetőség. Felejtős, legalábbis addig, amíg a BKV-nak napi pénzügyi problémái vannak.
        Konvojban haladás. Buszoknál sűrűn előfordul, hogy egymásra csúsznak a buszok. De tapasztalatom szerint a sofőrök ezt tudják kezelni. Talán a villamosoknál is megoldható…
        Buszvégállomások. Bevallom, én nem szeretem őket. Szerintem sokkal kényelmesebb, ha csak egy hely van, ahol a buszokra fel lehet szállni. Így nem kell keresni, hogy hol is áll az a busz, amire fel akarok szállni. És ugyanígy leszálláskor is bőven elég az 1-2 hely.

        1. MIG8- Sajnos az idő megszépíti az emlékedet. Az elsőajtószás soha nem volt jól jelölve.
          AZ első módszer az ajtómatrica jó lett volna de a járműkiadáson bukott el. Rendszeresen nem matricás buszok jártak elsőajtós viszonylatokon és matricások összajtóson. Egy idő után már inkább nevetséges volt az egész és fel is hagyott vele a BKK.
          Az ötlet jó volt, de a kivitelezés volt sikertelen.
          Ezután jött a kis sárga tábla a szélvédő mögött, kizárólag elöl. Alig vette észre valaki, viszont zavarta a járművezetőt a kilátásban. Egy utas halálának kivizsgálása kapcsán betiltották a táblák használatát a szélvédő jobb alsó részén és matricák elhelyezését az első ajtón.
          Ma az Örsön – teljesen sötét volt az aluljárói FUTÁR monitor. A villamosok konvojban jöttek.. Üdv Itthon !
          A szoftverfejlesztés, fontos volna. A FUTÁR mobilalkalmazás kapcsán a fejlesztő elmondta, hogy ismerik a hibákat és vannak ötleteik is JÓ ötleteik, de amíg a BKK nem rendeli meg a munkát, ők nem tudnak tenni semmit. Ezt a villamos két kocsiját külön járműnek jelölő futár alkalmazás kapcsán írta a fejlesztő. A pontatlan adatok mindig a BKK oldalán vannak és azokat veszi át az összes rendszer. Ugye ha épp az alapadat hibás amivel mindenki dolgozik…ne várjunk csodát.

          1. KÖZLEKEDÉS: Mifelénk azért elég megbízhatóan olyan busz jött, ami jól jelezte az elsőajtózást. Ha az ötlet jó volt és kb működött is és csak a járműkiadás nem volt mindig tökéletes, akkor abból számomra inkább az következne, hogy javítsuk a járműkiadást. Ehelyett a kisebb ellenállás irányába haladva szépen felszámolták az egészet. Gratulálok.
            Örs. Nincs kellő helyismeretem. Egyszeri probléma? Vagy rendszeres?
            Jó ötletek a szoftverfejlesztésben mindig vannak. A kérdés, hogy megéri-e őket kivitelezni. Ezt nem a fejlesztő tudja eldönteni. Ha a pontatlan adatokat a BKK-nak köszönhetjük, akkor tán azokat kéne először javítani.

          2. Mig 8 A hibás járműkiadás arra amerre én utazom gyakori volt. Néha több volt a rosszul kiadott kocsi mint a helyesen. A rossz nem emberi mulasztás, hanem kocsihiány volt. A járművezetők is ráraktak erre egy lapáttal, mert én magam láttam a 95-ön hogy a bérletet szorongató srácnak szándékosan nem nyitotta ki az első ajtót a JV, de olyan is volt, hogy az ilyen matricás kocsin bérletet mutatónak még be is szólt a JV, hogy mi a f….nak mutogatod.
            Ezek után szerintem teljesen logikus döntés volt a matricákat leszedni és valami más után nézni.
            Veled egyetértek abban, hogy az ajtómatrica jó volt! A kivitelezésen csúszott el a dolog.
            Örs – a városban az utolsó FUTÁR oszlop az Árkád előtti volt amely nem működött. Talán február óta sikerült üzembe helyezni. Elhelyezése pocsék, mert épp a megállóból nem látható, mint több más. A váró takarja ki.
            A csomóponti kijelzőn tegnap egy villamos érkezése sem volt látható, miközben én 2 db villamost is láttam érkezni a zuglói oldalra.
            A FUTÁR és a BKK INFO szolgáltatást már rég egyesíteni kellett volna. Ez most részben megvalósult.
            Szerintem logikátlan, megnézni a FUTÁR-on, hogy mikor jön a villamos, majd az INFO-n megnézni, hogy közlekedik-e, vagy el megy-e a végállomásig.
            Pótlás esetén meg bizony nem ártana megjelölni a pótló indulásának pontos helyén. AZ Örs esetében ez néha több száz méter felesleges gyaloglás is lehet.

  5. Még nem volt alkalmam az összes bejegyzést elolvasni, folyamatban van. Ugyanakkor én arra gondoltam, hogy akárhogy is, hivatalos csatornán jelzett észrevétel az elsődleges módja a BKK felé való kommunikációnak, és mivel kötelezettsége 30 napon belül választ adni, olyat én nem tudok elfogadni, hogy letiltanak és nem reagálnak a kérésedre. A hatóság pont erre van kitalálva, hogy az ilyen jellegű visszaéléseket kiszűrje. Mert csak gondolj, bele, ha veled megteszik, akkor mnindenféle hatósági nyomás nélkül mással is megtehetik. Az írásaid alapján a hozzáállásod nagyon szimpatikus és felesleges kirohanások nélkül, korrekten, szakmai alátámasztással tudod megírni véleményedet. A BKK-nak ezt nem azzal kellene értékelnie, hogy letilt a válaszadásról. Szerintem te is és az utasok is nyernének azzal, hogy a bejelentéseidre meg nam adott válaszokat jelzed a hatóság felé. Ezt nem feljelentésnek kellene megélned, mondom, sok minden múlik az aktuális ügyintézőn is meg az ő felettesén.

    1. Retek- Ez itt egy személyi sérüléssel járó baleset. A mai napig nem jött rá válasz. A hölgy bízom benne jól van. Én nem lehetek mindenki ügyvédje . Leírom, mindannyiunk okulására.
      Ide kattintva olvashatod el!
      Összesen eddig 210 írás jelent meg. böngészheted őket 🙂

  6. Ja igen, egy kérdés. Azokban az országokban ahol hasonlóan automata üzemmódú járművek vannak, hogyan oldották meg az indításjezéssel kapcsolatos problémát? Párizsban mondjuk van üvegfal, de máshol más volna szabályozási környezet? Milyen példa volna alkalmazható itthon és biztosan elégséges-e a záródásra való figyelmeztetés?

    1. Retek

      Ja igen, egy kérdés. Azokban az országokban ahol hasonlóan automata üzemmódú járművek vannak, hogyan oldották meg az indításjezéssel kapcsolatos problémát? Párizsban mondjuk van üvegfal, de máshol más volna szabályozási környezet? Milyen példa volna alkalmazható itthon és biztosan elégséges-e a záródásra való figyelmeztetés?

      Általában van üvegfal és peronajtó. Ahol nincs, ott az ajtókban nem csak egy egyszerű ellenállás érzékelő van mint nálunk. Ha megnézed az összes új beszerzésű csuklós esetében van az ajtózónát figyelő érzékelő, amely csak akkor engedi záródni az ajtót, ha a tiltott zóna üres.
      Ezen kívül az állomásokon intelligens kamerarendszer figyeli , hogy a biztonsági sávon nincs-e furcsán viselkedő utas valamint, hogy indulás után nem mozog-e a vonattal azonos irányba és azonos sebességgel valami. Ez ugye egy beszorult csomag, vagy fennakadt utas lehet a legnagyobb valószínűséggel. Ilyen esetben a rendszernek meg kell állítania a vonatot . Pletykák szerint ez utóbbi rendszer megbukott 2014-ben a vizsgán és ezért rendelte el a NKH, hogy a peronon a vonatok mellett kell lenniük peronőröknek. A hír valóságtartalmát nem erősítette meg az üzemeltető. Mivel azonban a másik 3 vonalon nincsenek peronőrök akik az utasok elé ugranak, így nem véletlen , hogy ez a pletyka kikerült az utcára.
      A Metróért Egyesület is megerősítette, hogy a négyes metró esetében a behaladás közbeni utaselsodrás és az indulást követő utaselhurcolás a legkockázatosabb az automata üzemben. Ők a BKV-hoz mint üzemeltetőhöz fordultak kérdéseikkel, de választ még nem kaptak. Szintén hiányolják az utasok részére a szerelvényen elhelyezendő vészleállítót.
      A Metróért Egyesület felrakott egy moszkvai videót, egy a vonat és a peron közé szorult lábú utas kimentéséről. Az utasok döntötték meg a kocsit annyira, hogy a hölgy lába kiszabadíthatóvá vált. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy mit lehetne tenni egy ilyen esetben a négyes , vezető nélküli metró esetében. Nem sokat. Ha az utastársak nem akadályozzák meg az ajtók záródását, akkor a vonat elindul !!
      Egy beszorult lábú utas nem feltétlenül esik el úgy, hogy önmaga az ajtót elérje és legyen annyi fizikai ereje, hogy a záródását megakadályozza..
      Peronfal és peronajtó esetében az utas mindig két ajtó között esik el és vagy a vonat, vagy a peronajtó nem tud záródni, tehát a vonat nem indul el. A sikertelen ajtózárás miatt a rendszer alaphelyzetbe áll (leáll) és diszpécseri utasításra vár ilyen esetben.
      A négyes metró esetében nagyon gyakori a teljesen üres vonatrész, ahol nincs utastárs aki segítséget hívjon. Én úgy tudom, hogy a vonat segélyhívója sem törli automatikusan az indulási parancsot. Képzeld el, hogy megnyomod a segélyhívót, megvárod amíg a diszpécser jelentkezik, elmondod mi a gond, ő a kamerák segítségével felméri a probléma súlyosságát…. ez mind idő!
      Az automata metróvonalak közül én a dubai vonalat tartom a követendőnek. Miért?
      – Van peronfal/peronkapu
      – Van indításjelzés a peronon : ” Az X-felé közlekedő vonat indulásra kész!”
      – Van figyelmeztetés az ajtózárásra a vonaton : ” Az ajtók záródnak! ”
      VIDEÓÉRT KATTINTS!
      Ezen jól hallható a 16: 20- tól az indulás a peronon : KATTINTS A VIDEÓÉRT
      Most vettem észre, a metró érkezését is bemondják 0:50 től : KATTINTS A VIDEÓÉRT
      Valamikor a BKK arra hivatkozott, hogy a ” kérem vigyázzanak…” lassítja az indulást. Szerintem ez nincs így, de egy teljesen automata üzem esetében, meg végképp nem lehet igaz. Az automata üzem a pontos időzítésen alapszik. Az utastájékoztatás hossza, az indításjelzés másodpercre pontosan beállítható.
      Sokan állítják főként a BKK tájékán, hogy az utasok figyelmét nem szabad felhívni arra, hogy az ajtó záródni fogy, mert akkor elkezdenek a vonat felé futni. A villogás, sípolás nem válthatja ki ugyanezt?
      Én állítom, hogy a sípolás a szöveges figyelmeztetéssel ellentétben , hirtelen és meglepetésszerű. Erre mindig azt a járművezetőt szoktam felhozni, akit a keletinél saját vonatának ajtaja zárt oda. Őt is meglepte, hogy a saját vonata, amit ő vezet zárja az ajtajait.
      Egy végállomási indulásnál meg még fontosabb az utasok figyelmének felhívása arra, hogy a vonat indulni fog! Ott áll a vonat, nyitott ajtókkal és semmi nem jelzi, hogy mikor fog indulni. Látod a metródat a mozgólépcsőn állva, de nem tudod, hogy eléred-e. Ez egy automata üzem esetén plusz kockázat. Felesleges stresszt okoz és mint közismert a stresszes utas rossz döntéseket hoz.
      A BKK eddig mindig az emberi tényezőt felejti ki…
      A vasúti közlekedés szabályozása mindig sokkal szigorúbb mint a közúti közlekedés szabályozása. Az M4 még a villamosok indulására vonatkozó szabályokat sem tartja be…

      1. Nagyon szépen köszönöm a kimerítő választ! A múltbéli bejegyzéseket pedig tényleg átböngészem, érdekelnek 🙂 Nyilvá nem egy nap alatt 🙂

      1. RETEK-blog

          – Vannak a FUTÁR-ban jól használható, de mégis ritkán hallható hangok.Erre mondom, hogy a BKK biztosítja a járművezetők részére a KRESZ és egyéb, a munkavégzésükre vonatkozó szabályok betartását. Ha a járművezető ezeket nem használja, akkor a felelősség az övé és nem a BKK-é
          KATTINTAS a video megtekintéséért ide!
  7. KÖZLEKEDÉS: Hm, és ha a járműkiadás hibás, akkor az a jó és logikus megoldás, hogy ne jelöljék az elsőajtózást a buszokon? Nem inkább a járműkiadáson kellene javítani? Ráadásul úgy, hogy az óbudai garázs és a kelenföldi garázs vonalain többnyire sikerült megoldani ezt a problémát.
    Örs. Értem, hogy neked ez fáj a legjobban. És valóban szükség lenne ott az átalakításra, már én is tapasztaltam a fogyatékosságait.
    A mobil alkalmazásokról nem tudok mondani semmit. alig használom őket.
    A pótláson viszont meglepődtem. amerrefelé én közlekedek, ott ha pótlás van, azt kitáblázzák és/vagy bemondják az eredeti megállókban is. Pedig én is Budapesten lakom, eskü! 🙂

    1. MIG 8 – Valószínűleg nem tudták megoldani a járműkiadás problémáját, vagy amire már meg lehetett volna oldani, addigra teljes bizalomvesztés miatt értelmetlenné vált a régi jelölés.
      Az Örs a város egyik legnagyobb forgalmú átszállóhelye. Nem egy városszéli kis megállóhelyről beszélünk. Itt egymás mellett elférne három monitor is, ah szükséges és hálózati prioritás szerinti sorrendben is megjeleníthetőek lennének az indulások.
      A hosszútávú és előre meghirdetett pótlások mindig nagyon jó. A 3-as villamos felújításánál sikerült megoldani, hogy az utasok elégedettek legyenek. Késő este minden metróhoz volt villamospótló. Akkoriban este én is az Örs felé jártam haza, mert 3 percet kellett csak várni a villamospótlóra, amely a metró kijáratától indult. Ma a villamosra 20 percet. Akkoriban sokan utaztak Kőbányára az Örsön keresztül, mert kényelmes volt. Amikor meg a Bihari utcán cserélték a vágányokat az Ecseri út felé volt érdemes hazamenni, mert a metró kijáratától indult a villamospótló 5 perces követéssel. Amióta ismét jár a 3-as villamos, nem éri meg arra menni. Napközben 10 este hét után 20 perces a követés és a metró kijáratától messze van a villamosmegálló. Ha már új villamospálya, érdemes lett volna a vágányokat áthelyezni a templom oldaláról a metró oldalára. Azt sem értem, miért más a 3-as metró, mint a kettes. Kőbánya központjából az Örs (M2) épp olyan távolságra van, mint az Ecseri út (M3) a két metróállomás kiszolgálása teljesen más. AZ Örsre 3 villamos (3/62/62a) és busz is megy, míg az Ecseri utra csak egy villamos 3.

  8. KÖZLEKEDÉS: Nem ismerem a buszgarázs lehetőségeit a járműkiadásban. De azért mert nincs elég jelölt jármű a dél pesti garázsban, még továbbra se logikus lépés az, hogy akkor ne jelöljük sehol se.
    Örs. Tudom, hogy nem egy kis csomópontról van szó.
    Pótlások. Ha a tervezhető pótlások esetében nálatok is jó a szolgáltatás, akkor nem lehet olyan nagy a probléma. A rendkívüli pótlásoknál én egyenlőre annak örülök, hogy viszonylag gyorsan van megoldás. Persze nyilván lehetne javítani rajta. De ez nagyságrendekkel kisebb probléma, mint az, hogy a normál üzem megbízhatóan működik-e.

    1. MIG 8 – Itt hitelvesztésről van szó. Már senki nem vette komolyan a matricákat, mert teljesen kiszámíthatatlan módon jelentek meg. Én láttam a 7-es buszon is matricásat.
      Már akkor mondtam, hogy könnyen áthelyezhető matricára van szükség. Igaz, azokat meg ellpnák viccből az utasok. Egy régebbi poszt kommentjei között volt jó pár érdekes ötlet. Ma már léteznek matricaként felhelyezhető kijelzők, amelyeket akár a FUTÁR is vezérelhet, így mindig helyes jelzést kapnak az utasok.
      Örs- most este egy villamost jelzett a csomóponti FUTÁR a Mexikói út felé. Én láttam szabad szemmel még kettőt az ellenkező irányban.. Az aluljáróban villamost nem jelez a monitor, de a buszok közül 5 ez talán a monitor fele zölden villog, hogy indulásra kész. Ezt már utas nem éri el, de a következő indulásáról nincs adat..
      A rendkívüli pótlások. Én úgy látom, hogy a 3-as vagy a 4/6 vonalán átlagban napi 1-2 időszakos pótlás van. A BKK mégsem tájékoztatja az utasokat arról, hogy a pótló honnan is indul. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy melyik megállóban kell keresni a pótlót.
      Ha már pótlás, máig nem értem, hogy miért kell pótlót küldeni, akkor amikor párhuzamosan közlekedik menetrendszerinti autóbusz. Miért nem fogadja el a BKK a párhuzamos vonalon a villamoson kezelt vonaljegyet? Ilyen a 3-as villamos esetében a 32-es busz vagy a 28-as villamos esetében a 9-es busz. Párhuzamos és közösek a megállók.

      1. KÖZLEKEDÉS
        Persze hogy volt hitelvesztés! Miután nem tudták / akarták kezelni a helyzetet. Az elsőajtós felszállás jelölése nem ördögtől való, nem lehetetlen kihívás. Látod, te is tudsz mondani kapásból kettőt. Ehelyett a BKV mit csinált? A homokba dugta a fejét.
        Örs. Igen, én is azt láttam, hogy közvetlenül a metrónál kevés a kijelzés. Ellenben a három buszvégállomáson pedig elégtelen.
        Rendkívüli pótlások. A 3-ast passzolom, mostanában keveset utazom arra. A 4/6-oson szerintem túlzás a napi 1-2 pótlás. sokat utazom velük, de jó ha évente 1-2-be futok bele. Itt nem is találkoztam azzal a problémával, hogy hol van a pótlás, igaz, nem is használom mindegyik megállót. Ahol viszont igen, ott adja magát – vagy csak már ismerem 😛
        Nem rossz dolog az a pótlás! Hidd el, hiába van párhuzamos kapacitás, tetszőleges villamos, troli kiesése esetén a párhuzamos járatok kapacitása kevés lenne. A vonaljegyek elfogadása viszont jogos. De ha lesz új jegyrendszer, akkor ez a kérdés megoldódik az időalapú jegyekkel. Igaz, addig is kéne megoldás.

        1. Mig8 – Kicsit zavaró, hogy a BKK új vezetése sem tud túllépni az előző vezetés hibáin. Az általad említett elsőajtós jelölésbe belebuktak anno. Azóta új a vezetés és mégsem történt semmi. Persze ennek sok oka lehet pl az, hogy az elsőajtózás már nem prioritás.
          Én nagyon zavarónak tartom, hogy nem egységes és átlátható a rendszer. Jó ötlet volna a megálló táblán más színnel jelölni az elsőajtós viszonylatokat. A menetrenden látható sárga folt sokat segít, de ha állnak a megállóban , várakozók, akkor már nem látható, ezért kéne a tábla felső részén jelölni azt, feltűnően.
          Kicsit értem én a BKK-t illetve még Vitézy logikáját, hogy nem szerette volna felhívni az utasok figyelmét arra, hogy ez MÁS mint a többi járat. Ez olyan lenne mintha a bliccelőket figyelmeztetné arra, hogy ne ezt a járatot válaszd, DE a többség , a fizető utasok számára is fontos ez az információ.
          A 9-es busz esetében a KŐbányai úti pótlás, teljesen felesleges. A tömött busz utasait a 28/62 villamos simán el tudja szállítani. Fordított esetben is jó eséllyel el tudja vinni a 9-es busz az Orczy tértől a 28/62 utasait. Ha nem ismered a vonalat, akkor a Baross utcaiak általában az Orczy tér és a Körút között utaznak, tehát az Orcytól kifelé már normális a 9-es telítettsége és felférnek a villamos utasai.
          4/6 esetében ugyan az a helyzet mint a 3/62 villamos esetében. Napi többszöri a zavar, DE gyakran 5-10 perc a kiesés. Ezt jó eséllyel az utas nem veszi észre. Ilyenkor pótlóbuszt indítani, komikus. Amire a busz a helyszínre ér, már ismét jár a villamos.
          Egy ilyen esettel a Harminckettesek terénél találkoztam. Ott sorakoztak az üres pótlók, de a 9-es buszra nem lehetett felférni. MIÉRT? Mert ha kiesik a villamos, akkor sokan más útirányt választanak és nem várnak a pótlóra.
          Az ilyen helyzeteket jó utastájékoztatással, könnyen meg lehet előzni.

        2. Mig8- Az idő alapú jegy nem megoldás a pótlásra. A pótlót keresni kell, a pótlóra várni kell. A párhuzamosság esetében ez előny, de kell egy szabály amely ilyen esetben automatikusan többletidőt biztosít.
          Az idő alapú jegyrendszer esetében pl Prágában a jegykezelés + (pl) 30 percig lehet utazni , míg Pozsonyba a jegykezelés + (pl) 30 perc a menetrend szerint! A kettő nem azonos!
          Budapesti példával élve mondjuk egy 60 perces jeggyel a pozsonyi szabályozás alapján Óbudától-Kőbányáig lehet utazni, a nap bármely szakaszában, míg a prágai szabály szerint, Óbudától maximum az Orczy térig, mert a dugóban állásért is fizetni kell..
          Vannak az idő alapú jegyrendszernek is buktatói 🙂

  9. KÖZLEKEDÉS
    Elsőajtózás. Remélem, az új vezetés előbb-utóbb lépni fog ezügyben. Hasznos lenne jelölni.
    Pótlás. Lehet, rosszul tudom, de 5-10 percért én még nem láttam pótlást… Ezt eltúlzottnak érzem.
    Az időalapú jegy arra megoldás, hogy szabadon át lehet szállni vele. Prágában nekem nem volt problémám vele. Szerintem Budapesten se lesz jellemző. De majd az idő megmondja.
    Hm, te vonalas jegyrendszer helyett mit választanál? Úgy érzem, az időalapú sem tetszik neked.

    1. mig8- Az idő alapú jegyrendszer jó, de fontos a szabályozás mikéntje is.
      Bennem felmerült a kizárólagos napijegy is. Ma két buszon váltott vonaljegy ára 900 forint. Lehetne ennyi a napijegy. Ez az egyfajta jegy létezne. Olcsó volna és megspórolnánk egy halom jegykezelő készüléket is.

  10. KÖZLEKEDÉS: Most is van napijegy – ez a legkisebb időalapú jegyünk jelenleg. De jelenleg kissé drágább: 1650 Ft a 24 órás.
    Mondjuk már az is nagy eredmény, hogy a 24 óra nem reggel 0:00-tól számolódik, hanem a feltüntetett kezdő időponttól.
    De az ötlet nem rossz, legalábbis nem tűnik annak. Kérdezzünk meg róla mást is!

    1. Mig8 – A napijegy ma egy választható dolog és drága.
      Aki utazik valahová, az általában haza is jön, tehát a 2 db jegy megvásárlása alap.
      Amennyiben nincs más csak a 900 forintos napijegy, úgy mindenki ezt használná és az utasok jelentős része jobban jár mint ma, mert ritka hogy valaki ne szálljon át.
      Pl.: Pozsonyban a napi jegy érvényessége az első jegykezeléstől kezdődik. Valódi előnnyel a rendszer akkor járna, ha nem kéne jegykezelőket telepíteni.
      A napijegy ára általában 4 vonaljegy ára a környéken.

      1. KÖZLEKEDÉS: Akárhogy is nézem, de ez erősen drágításnak tűnik jegyfronton. Ma 300 Ft egy vonaljegy, ha tömbben veszed. Ez pont a harmada.
        Ha vki rendszeresen utazik, akkor neki a bérlet éri meg. Már az egyhetes bérlet is jobb, mint ugyanennyi ideig jegyekkel utazni. Ha vki csak egy napra utazik, nem feltétlenül lehet számolni az oda-vissza utazással.

        1. Mig8- A bérletek maradhanak, csak a jegy (vonal,átszálló,) szűnne meg.
          Lényegében kevesen járnának rosszul. Sokkal többen nyernének. Budapesten belül átszállás nélkül kevés helyre lehet eljutni.

Hozzászólás a(z) Egy Debreceni bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük