Szinte minden portál és szakmai szervezet beszámolt arról, hogy sajnálatos módon annyira megvertek egy 61 éves járművezetőt, saját járművén, hogy kórházba kellett szállítani- sérülései 8 napon belül gyógyulnak. Ezzel kapcsolatban mindenki leírta véleményét. Amit én sajnálok az a megoldás keresésének teljes hiánya. Két lényeges megközelítést láttam a sajtóban. Az egyik oldalon Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke áll, míg a másik oldalon a VEKE. A két megközelítés lényege az, hogy a VEKE kizárólag a  22 éves támadót hibáztatja, míg Nemes Gábor a munkáltatót, aki ebben az esetben a hozzáférhető információk alapján a BKV.  Az eset megtörtént, ezen már nem tudunk változtatni. Hasonló esetek előfordulásának lehetőségére én, már több fórumon felhívtam a figyelmet.

Vegyük szemügyre, hogy mi is történt és próbáljuk meg elemezni a történteket, megkeresve az okot . Az elérhető források alapján a járművezető jegyváltásra szólított fel néhány utast, akik erre egy letört karfával , a félig nyitott vezetőfülkében, úgy megvertét, hogy kórházba kellet szállítani.

Mi az amit tudni kell az elsőajtózással kapcsolatban. A BKK korábbi vezetőjének ötlete alapján került bevezetésre pár kiválasztott vonalon. Többszöri kérésem ellenére sem jelöli a BKK a mai napig ezeket a járműveket, megállókat jól látható, egyértelmű módon úgy, hogy az mindenki (vidéki, külföldi) számára egyértelmű legyen. Időközben a rendszer még jobban bonyolódott, ugyanis megjelentek a napszakosan elsőajtós járatok, amelyek csak egy meghatározott időszakban elsőajtósak, a nap többi részében összajtósak. Van még a hét bizonyos napjain elsőajtós járatok, ezek főként a trolivonalak. Ezek jelölésére is igaz, hogy komoly odafigyelést, előzetes felkészülést, valamint nagyon jó szemek mellet fedezhető csak fel.  Én ezt teljesen elhibázott lépésnek tartom!  Tehát összességében 3 féle elsőajtós viszonylat üzemel a fővárosban.

Az elsőajtós járatok esetében, előzetes tanulmányok és szükséges feltételek megléte vizsgálatának hiányában vezette be a BKK a járművezetők által végzett jegyellenőrzést és jegyértékesítést. Itt én több lényeges problémát is látok. Úgy tudom nincs pénztárnapló és pénztárjelentést sem készítenek a járművezetők. Nincs zárható pénztár, ami nyitott vezetőfülke esetében, amelyet munkavégzés közben a járművezető a munkaköri leírásában szereplő feladatok ellátása céljából köteles elhagyni (pl: kerekesszékes utas), igencsak veszélyes és ésszerűtlen, felelőtlen megoldás.  A jegyértékesítés pénzkezeléssel jár, de a BKK váltópénzt nem biztosít a megfelelő mértékben, ennek következtében a járművezetők nem tudnak visszaadni, ezáltal a pénztárnak kinevezett zacskóban, pénztárcában többletbevétel keletkezhet, amelynek adózásáról most nem szeretnék vitát nyitni. Számomra fontosabb, hogy a pénztárak esetében minden vásárló, illetve hatóság kérhet pénztárzárást abban az esetben, ha úgy véli kevesebbet kapott vissza mint kellett volna. Ez általában a 10.000 ből kaptam vissza, de 20.000 forintossal fizettem tipikus esete. Kíváncsi lennék, hogy a BKK hogy tudná megállapítani, hogy a pénztárban van-e többlet vagy nincs, abban az esetben ha a 450-forintos vonaljegyért 500 forintot adott aznap mondjuk 10 utas ami ugye már magában 500 forint többlet…

A járművezető elsődleges feladata a jármű vezetése és az utasok  biztonságos elszállítása a végállomások között. A BKK figyeli és bünteti a menetrend pontatlan betartását. Tehát a járművezetőnek a vezetés mellett Vitézy Dávid óta kötelessége a pénzkezelés, számlaírás, jegyértékesítés és az utazási jogosultság ellenőrzése. Ez utóbbinál tudni kell, hogy Uniós tagságunk kapcsán a járművezetőknek nem csak az EU  de az Európai Gazdasági Közösség minden utazásra jogosító okmányát kell ismernie és a másodperc töredéke alatt megállapítania, hogy az jogosítja-e az azt felmutatót utazásra. .

Most nézzük meg, hogy miként viszonyul a jog ehhez a tevékenységhez. Bevallom én úgy látom, hogy sehogy. Vicces az egész, mivel a járművezetőnek szinte semmihez nincs joga, illetve ha a munkaadója érdekeit próbálja meg védeni azzal saját maga kerül veszélybe, hiszen azt csak a többi fizető utas kárára tudná megtenni, amit azonban a jogszabályok tiltanak illetve kártérítési követelést vonhat maga után. Magyarul: egy jegy nélküli utas miatt nem állhat a busz a megállóban, hiszen ezzel a járművezető akadályozná meg a BKK és az utas közötti polgárjogi szerződésben foglalt vállalását. Ebben az esetben nem a BKK, hanem a járművezető tehető felelőssé.

Az elsőajtózás bevezetése után szinte azonnal megjelent egy belső utasítás, amely értelmében a jeggyel nem rendelkező utast, udvariasan meg kell kérni, hogy váltson jegyet, ha ezt nem teszi meg akkor a jármű elhagyására. Itt jön a lényeg, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, a többi utas érdekében őt is el kell szállítani!  Tudom, ez furcsán hangzik, de én úgy látom ez a leg utasbarátabb  megoldás.

Összegezzük mit is tesz egy járművezető ma az elsőajtós járaton:

• Vezeti a járművét
• Figyeli a le és felszálló utasokat
• A forgalmi utasításban szerelő szigorú szabályok szerint nyitja, zárja az ajtókat.
• Személyesen segíti a mozgásukban korlátozottak le- és felszállását
• Felvilágosítást ad viszonylat megállóival kapcsolatban
• Pénztárt vezet
• Vigyáz a pénztárban lévő készpénzre és értékcikkekre
• Jegyet értékesít
• Szükség szerint számlát ad
• Ellenőrzi a jegyek és bérletek érvényességét
• Figyel a menetrend pontos betartására

 Valljuk be őszintén, hogy az itt felsoroltakat párhuzamosan precízen, és felelősséggel elvégezni nem lehet. Időközben aláírásgyűjtésbe kezdtek a járművezetők a megfelelő munkakörülmények biztosításának érdekében és kérik az elsőajtózás eltörlését.

Térjünk vissza ismét az alapokhoz.  Mi okozta a járművezető elleni támadást?

Én meg vagyok győződve arról, hogy a BKK döntéshozói között többen nem is ismerik ezt a vonalat, amely a belinkelt cikket idézve “a Puskás Ferenc Stadion állomástól a Felsőcsatári közig közlekedik érintve a Kozma utcai börtönt és a gettóként ismert Hős utcát is”.

A folyamatos londoni példákat emlegető “szakembereknek” le kéne menniük végre az utcára és felszállni a 95 vagy épp a 99-es viszonylatra, esetleg utazni a 28-as villamoson éjszaka. A járművezetők rendszeresen jelzik, hogy leköpik őket vagy szerencsésebb esetben csak megfenyegetik.  Ezeken a vonalakon, miért kell szándékosan konfliktushelyzeteket teremteni a teljesen nyitott vezetőfülkékkel vagy a jegyellenőrzéssel? Tapasztalatom szerint a Baross utcára sem mer bemenni egyedül egy főellenőr jegyet ellenőrizni, miért kényszerítik ugyanerre a járművezetőket? Ki vállalja a felelősséget, ha épp kanyarodás közben esik neki egy utas a járművezetőnek, aki ennek következtében egy lámpa oszlopnak hajt és több tíz utas sérül meg?

VEKE természetesen kizárólag jegy nélkül utazni akaró 22 éves fiatalembert jelöli meg a probléma forrásának és büntetések szigorítását látja megoldásnak. Az elsőajtózást meg sikertörténetként ítéli meg.

A járművezető ma is fokozottan védett személy (közfeladatot ellátó), de valljuk be őszintén, hogy ennek van visszatartó ereje? Mennyire érdekli ez azt a reggel a Kozma utcai börtönből emberölésért elítélt, szabadulót aki fel száll a 95-ös buszra?

Van itt még egy apróság amin mindenki elsiklott. A karfa!  A járművezetőt ugyanis a busz egy részével, egy karfával bántalmazták!  Nem ez az első alkalom, hogy felhívom a figyelmet a nem megfelelő alapossággal kiválasztott járművekre. Kérdésem: miért van egy buszon, sőt egy ilyen problémás viszonylaton olyan karfa ami egy mozdulattal letörhető és az fegyverként használható?  Ezt azért kérdezem, mert a Baross utcán, ami szintén egy elég veszélyes környék sötétedés után, voltam a szemtanúja amikor egy dühödt utas az ablaktörő kalapács fém huzaljával akarta elvágni egy utastársa torkát, a legújabb beszerzésű hibrid buszon. Értem én, hogy viccből ellopják az utasok a kalapácsot, de senkinek nem fordult meg a fejében, hogy az a vékony drót tökéletesen alkalmas lehet az emberi élet kioltására ?

Nézzük a megoldást:

Én teljesen egyet tudok érteni az EKSZ véleményével abban, hogy  mihamarabb meg kell szüntetni az elsőajtózást, főként a veszélyes és  jó kihasználtságú vonalakon.  A 95-ös tipikusan ilyen. Sok utas és több problémás megálló.  Meg kell oldani a járművezetők fizikai védelmét, a teljes és erős vezetőfülkével. Biztosítani kell a veszélyes vonalakon a folyamatosan működő kamerarendszert, hogy a rongálók később beazonosíthatóak legyenek.  Ha még nincs, azonnal be kell építeni a járművezető fedélzeti FUTÁR egységébe egy azonnali segélykérő gombot, élő videokapcsolattal!

A 61 éves járművezetőt bántalmazó 22 éves fiatalembert időközben a rendőrség elfogta.

Az eset kapcsán a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) azonnali intézkedést kér: áttervezést, és az érintett járatokon a jegyellenőrzés megszüntetését. A változás érdekében akár a sztrájk gondolatától sem zárkózik el a szövetség. Hogy melyik naptól nyitják ki valamennyi ajtót a buszsofőrök a megállókban és tekintenek el a jegy- és bérletbemutatástól, pontosan még nem tudni, annak időpontját később határozzák meg