Csehország – Összajtózás a helyközi járatokon

Ismét jól látszik, hogy a csehek valamit nagyon  tudnak amitől a BKK vezetése fejvesztve menekül. Többször írtam róla, hogy a BKK beteges rettegése a blicceléstől , olyan negatív döntéseket eredményez , melyek elriasztják a fizető utasokat és drágábbá is teszik Budapest közösségi közlekedését.  Már rengeteg tanulmány , közöttük EU finanszírozású is kimutatta, hogy az összajtózás és a minél több ajtó a járműveken csökkentheti az adott viszonylaton közlekedő járművek számát és a szükséges élőerőt is. Igy nyert például Pozsonyban a SOR, a 4 ajtós szóló járműveivel egy közbeszerzésen.
A BKK által meggondolatlanul bevezetett elsőajtózás még a gerincvonalakon is, mint a 8E vagy a 9-es, a hétvégeken, nehézkessé és kényelmetlenné tette az utazást. A QR kódos „bohóckodáson” meg még a BKK előző vezetője is csak mosolyog. Az elsőajtós járatok tapasztalatom szerint lelassultak és rendszeresek a konfliktusok a megnehezített átszállás és az esőben sorbanállás miatt.  Én úgy látom, hogy a BKK mindent megtesz annak érdekében, hogy az utasok inkább autózzanak, hiszen a BKK járatainak mindenapi használatához lassan külön vizsgát kéne tenni annyi mozgó szabály létezik.

Vegyük észre a jót, a hesznosat! Vannak péladként  követhető országok és városok természetes régiónkban. Ilyen az a Csehország, ahonnan a BKK most szerzi be a bankkártyás utazást biztosító rendszert ,  ahol még lehetőségként   sem merült fel  az elsőajtózás, pedig ott is kb 15-20% a bliccelők száma.  Itt fontos megjegyezni, hogy a bliccelés objektív módon nem mérhető , tehát  Prágában és Budapesten is csak megtippelik annak számát.
Prága, Budapesttel szemben rengeteg kölcséghatékony megoldást vezett be az elmúlt évtizedekben és mindent megtesz annak érdekében, hogy a városban és az agglomerációban utazók a tömegközlekedést vegyék igénybe. Itt fontos kiemelni, hogy a közlekedésfejlesztés minden esetben az adott város és annak agglomerációjának közös fejlesztésében valósul meg.

A mai napon Csehország központi régiójának vezetése úgy döntött, hogy 2024-től fokozatosan bevezetik az összajtózást minden helyközi járatukon. Hazai viszonyok között ez azt jelentené, mintha Pest vármegye minden helyközi (VOLÁN) járatán összajtós felszállási rend lépne életbe. 

Petr Borecky a Középcsehországi kerület közlekedéséért felelős vezetője a döntést azzal indokolta, hogy a kerület (értsd megye) lakói számára szeretnék még kényelmesebbé és elfogadhatóbbá tenni a tömegközlekedés használatát. Ezentúl nem kell majd sorban állniuk a megállókban, a kedvezőtlen időjárási viszonyok közepedte. Az auttóbusz megérkezik, megtörténik az utascsere és indul tovább. Ezzel jelentősen csökken majd a megállóhelyi állásidő és rövidül a vonali menetidő.

Az összajtózás egy másik újdonságot is hoz majd a cseh központi régióban. Letrejön  egy kerületi szervezet, mely a szolgáltatóktól függetlenül működik majd és célja a jegyellenőrzés lesz. A kerület jegyellenőreinek száma 150 fő lesz. Kemény kiválasztási eljárást igérnek fizikai és pszichikai területen is.
Budapesti szempontból itt is van egy elgondolkodtató apróság. A kerület vezetése nem elégedett a közelekedési vállalt DPP (Prága Közlekedési Vállalata) ellenőreivel és ellenőrzési tevékenységével ezért a jegyellenőrzés feladatát átveszi a kerület, aki személyszállítási szolgáltatás megrendelője.  Nem az utazás módját nehezíti meg mint a BKK a mindenféle feltételektől függő elsőajtózással, hanem a feladatukat rosszul végző ellenőröket cseréli le.  Ez a hatalmas szemléletbeli különbség az IDSK ( Középcsehországi Integrált Közlekedés) és a BKK ( Budapesti Közlekedési Központ) között.

Tudom, most sokan azt mondják, hogy Csehországban nincs annyi bliccelő mint  Magyarországon.  Ez hatalmas tévedés.  A helyközi járatokon az összajtózást abban a Csehországban vezetik be , ahol hatalmas visszaélések voltak a helyközi járatokon használt chipkártyás bérletekkel a múlt évtizedben és teljesen át kellett alakítani a rendszert. A gond pontosan ugyanaz volt amit a BKK RIGO projektje kapcsán kb 10 éve írtam le először. A kártyás rendszerek mindig és kizárólag csak a kártya utazási jogosultságát vizsgálják és soha nem az azt használó személyét!  Igy felnőttek utaztak gyerek meg nyugdíjasbérlettel, hiszen még elsőajtónál is a kártya beolvasása után a rendszer ZÖLD lámpát adott a 40 évesnek aki a nagymama ingyen utazást biztosító kártyáját csippantotta le.

A BKK véleményem szerint téves és szakmailag meg nem indokolható elsőajtózása olyan változó környezetben történik, amikor  egyre több országban vezetnek be jelképes összegű minden közlekedési eszközre érvényes bérletet azzal a céllal, hogy az emberek letegyék autóikat. Amennyiben ez a folyamat eléri Magyarországot is a BKK erőltetett elsőajtózása és a járművek csökkentett ajtószáma hatalmas problémát fog okozni.  A megnövekvő utasszámhoz hosszú és sok ajtós járművekre van szükség sok állóhellyel és nem két ajtós szóló buszokra mint ami a BKK véleményem szerint hibás  koncepciójában szerepel. 

Mi a fontos a fővárosi vagy a helyközi járaton utazónak?  A sebesség és a menetidő!  Minél hamarabb eljutni az úticélhoz. Ezzel szemben a BKK lassítja  járatait, a véleményem szerint  elhibázott döntéseivel. 

Tegnap a 9-es busszal Kőbánya alsó és a Szent István Bazilika között utaztam munkába menet. Már nincsenek diákok, nincsenek olyan erős dugók mint egy átlag szerdai napon. Ennek ellenére a busz lépésben haladt. A Baross utcán alig érte el a 20km/óra sebességet. Az M+M megállókban is mindig megvárta amíg a troli kiáll a megállóból és előregurult a táblához mégegyszer ajtót nyitni… Az említett szakaszon 4 szer várakoztunk a menetrend betartásának érdekében…. Tudom most magam ellen beszélek, de autóval fele annyi idő alatt és nyugodtabban értem volna be a munkaheyemre és nem hallgattam volna a várakozás miatt káromkodó utasokat. 2022 decembere van. A menetrendet mindenki online nézi és az alapján választ útvonalat. Hazafelé már metróval jöttem, mert a FUTÁR, csúcsidőben 20 percet írt a következő 9-es busz indulásáig…  Valami nagyon félrement pár éve  a BKK-nál.

Telejesen egyetértek Petr Boreckyval abban, hogy az utasok akkor fognak tömegközlekedni, ha a jármű jön, tíz másodperc alatt lezajlik az utascsere és már suhan is tovább.

11 hozzászólás a következőhöz: “Csehország – Összajtózás a helyközi járatokon

    1. Simorka Zoltán – Budapesten nem volt egy akkora bukás mint Prágában a bliccelős hazugság miatt. Prága is azt hazudta,hogy nincs pénz mert mindenki bliccel. A különbség,hogy ott azonnal rájöttek,hogy a bliccelőkre hivatkozással történő
      többlet forrás követelése teljesen megalapozatlan hazugság. Mennie kellett a cég vezetésének.

      Ha bliccelnek akkor ellenőröket kell küldeni és jegyet ellenőrizni, nem leszoktatni az embereket a tömegközlekedésröl mint azt tapasztalataim szerint a BKK teszi.

      Már a RIGO tervezésekorterjedt a hír,hogy a metrókapuk bevezetésével megmaradnak a beléptetőemberek a metróban, mert az a nyugdíjba vonult kollégák szociális továbbfoglalkoztatása lett volna.
      Pénz költünk valamire ami azután drágábban üzemeltethető.

      A sebesség- csak ez számít és ez tud az autóból embereket buszra és villamosra átültetni.

      A sorbanállás, bőrigázás, a mindennapos konfliktusok , a bonyolult jegykezelés mind riasztó hatású!

      Budapest tömegközlekedésében átláthatatlan,hogy mikor , melyik járatra hol lehet felszállni. Ez is elriasztja az utasokat.

      A csehek tudnak valamit és jó irányba tartanak a közlekedésfejlesztésben.
      A BKK-tól pár embert el kene küldeni Prágába tanulmanyútra,hogy megtanulják,hogy lehet jól és főként olcsón üzemeltetni a tömegközlekedést!

      Budapesten a 80-as években működött gyors tömegközlekedés. Ma már a metró is lelassult, a körúti villamos döcög. Hiányzik a dinamika!

    1. xyz – a válasz nagyon egyszerű:

      1- gyorsabban végig tud menni a vonalon az összajtós járat.
      2- a fentiből adódóan, kevesebb jármű és járművezető szükséges azonos követéshez.

      Számolj csak utána, hogy mekkora a megtakarítás csak 1 járművel kevesebb kiadása esetén.

      A budapesti tömegközlekedés legfőbb hibája a jól érezhető sebességcsökkenés a legtöbb vonalon. Ez a 4-6 esetében volt először érezhető amikor megjelent a Combino és vele együtt a szelektív ajtónyitás. Édremes megnézni az M3 metrót ahol a teljes megállás után még 5 másodperc az ajtónyitás. A CAF, Combino ajtómozgása is rettenetesen lassú. A felújított Tátra villamosok ajtómozgása is lassult. Add össze ezeket a pár másodperceket a teljes vonalon.

      Járműfedélzeti jegyértékesítés is rengeteg időt vesz igénybe. Mivel már elérhető elektronikus jegyváltás, rég ki kellett volna vezeti a járművezetők által értékesített jegyet.

      Rengeteg olyan pont van a budapesti tömegközlekedésben ahol van lehetőség gyorsítani a járművek haladását, de a BKK mintha szándékosan lassítaná a közlekedést és egy német kisváros szintjére szeretné zülleszteni.

    1. ZöldFordulat– a klímaberlet a jelenlegi problémákra nem megoldás.
      Teljesen ingyenes bérlet biztosan nem lesz.
      Ha lesz is, kedvező árú országos bérlet varható pl 5000 Ft/hó.

      Gondolj bele, hogy a megnövekvő utasszámot el kell majd szállítani. Erre ma nincs elég kapacitás.

      A BKK által csökkenteni kívánt ajtószám tovább rontja a helyzetet egy drasztikus utasszám növekedes esetén.

      A klímaberlet feltétele a jelentős kapacitásbővítés, de ha a vonatok, buszok gyakrabban közlekednek, akkor az a fizető utasokat is jobban vonzza, tehát nem lenne értelme csökkenteni az árat.

      Átgondolt, regionális hálozatfejlesztésre van szükség, ingyenesség helyett.

  1. Arra is. Egyébként az első ajtós felszállás kapcsán egy, a kilencvenes években gyakran alkalmazott módszert élesztenék fel: azokon a viszonylatokon, ahol szóló busz közlekedik, ott este nyolc óra után vezetném be az eaf-t. A kis forgalmú buszvonalakon pedig egész nap elöl lehetne felszállni. Az összes többin pedig meg kell szüntetni, és más módszerrel lépjenek fel a bliccelés ellen.

Hozzászólás a(z) xyz bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük