Vitézy Dávid pár napja egy nagyon riasztó statisztikai ábrát osztott meg. Az ábra a friss népszámlálási adatokalapján készül és Magyarország lakosságának számát illetve annak változásat mutatja be. Amely közlekedésszervezési szempontból komoly problémát jelez előre, amire a főváros és a központi régió nincs felészülve. Ez központi régió várható népességrobbanása. egyrészt sajnálatos módon, még a fejlett régókban is kevés gyermek születi, ezért a természetes népességfogyás magas, de van egy riasztó jelenség, amelyről pár éve már írtam. Ez a belső népvándorlás. Az ország lakosságának jelentős része a budapesti agglomerációba illetve az M1 autópálya mellé költözik, míg a keleti országrész lakossága fogy.
A legjelentősebb lakosságnövekmény Pest vármegyében jelentkezett, ezt követi Győr-Moson-Sopron vármegye majd Komárom-Esztergom és Vas vármegye azonos növekménnyel. A jelentősen növekvő lakosságú vármegyék sorát Fejér vármegye zárja. Enyhe de mégis növekény Veszprém és Zala vármegye lakosságában látható. Az összes többi vármegye lakossága elvándoroló tendenciát mutat a természetes fogyás mellett.
Mi következik ebből? Amilyen gyorsan csak tudjuk el kell kezdenünk fejleszteni a központi régió közlekedését. Az M1, M7 autópálya 2×3 sávosítását elkezdtük, de hová érkeznek majd ezek a járművek? Pest vármegye minden vasútvonalát 3 vágányosítani kéne a lehető leggyorsabban és átmenőssé kell tenni Budapesten a hálózatot A vasúti alagút megépítését sem volna szabad halogatni. A most leállított déli-körvasúton haladhatnak tovább a Hegyeshalom és a Székesfehérvár felől érkező vonatok, melyeket a mai fejpályaudvaraink már nem tudnak fogadni Vác vagy Monor felé . Fontos volna mielőbb megépíteni a Népligetnél lévő vasútállomást amely átszállást biztosítana az M3 metróra az agglomerációból vagy a távolabbi városokból érkezőknek.
Eljött az idő, hogy végre lebontsuk a főváros határait a fejekben. Miután a főváros és Pest vármegye lakossága szinte azonos és együttesen eléri a három millió főt, ténylegesen együtt gondolkodva kéne belekezdeni a régió fejlesztésébe. Már a korábbi prognózisok is Budapest, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Monon-Sopron vármegyék jelentős lakosságszámnövekedését jelezték elő így ezen területek közlekedését célszerű nagyobb nyomatékkal és közösen koordinálva fejleszteni. Amíg a központi régió telelpülései külön-külön, saját érdekeiket szem előtt tartva értékesítenek építési területeket addig nem lehet kijelölni olyan útvonalakat melyek lakóit gyorsan nagy kapasitású járművekkel olcsón és gyorsan lehetne a fővárosban szállítani. Marad a saját autó, amit Budapesten nem fognak tudni hol letenni.
Metróvonalaink nem érik el a városhatárt egyik irányban sem. Nincs városhatárt átlépő gyorsvillamosunk ami irányt mutatna a fejlesztéseknek. Egy ilyen villamosvonal ra fel leheten fűzni az új lakóparkokat mondjuk Budaörs felé. A HÉV vonalaink is elavultak és a 100 évvel ezelőtti igényekhez igazodva közlekednek a mai napig.
Biztosan történelmi okok miatt épült ki ilyen erős fal a fejekben Budapest köré és biztosan érzelmi oka van annak is, hogy Budapest és az agglomeráció nem tud közösen gondolkodni. A rendszerváltás után megindult tömeges népvándorlás a főváros irányából az agglomeráció irányába fellalzította a helyi tradicionális közösségeket, akik ezt nem fogadták túl kedvezően, viszont a polgármesterek bevételi forrást láttal az építési telkek értékesítésében. Senki nem érezte azonban feladatának az új betelepülők munkába járásának biztosítását. Nem volt vízió arra, hogy miként is fognak működni ezek a települések 10-50 év múlva. A fővárosból kitelepülők , továbbra is kötödtek budapesti munkahelyükhöz, barátaikhoz és csak kis mértékban lettek a helyi közösségek részei. Több alvó város jött létre Budapest agglomerációjában.
Pest vármegye lakossága 1990-ben 0,9 millió fő volt 2022-ben ugyanez a szám 1,3 millió. Úgy növekedett a Pest vármegye lakossága, hogy eközben az ország lakosságszáma csökkent! Egy vármegyényi ember költözött Budapest agglomerációjába.
Fővárosban eladott kis lakásuk árán vásárolt agglomerációs családi házakba költözők után jött a második hullam, amikor a keleti országrészből indultak meg az emberek munka után. A szinte megfizethetetlen budapesti lakások árával szembesülve ők is az agglomeráció megfizethetőbb településeire költöztek be, ahonnan naponta autóval ingáznak, hiszen más kényelmes megoldás gyakran nem is volt.
A fenti KSH ( Központi Statisztikai Hivatal) által közzétett térkép alapján egyértelmű a lakosság belső vándorlása a központi régió felé. A jelenség nem lassul. Megoldást kell találnunk az ide betelepülő lakók közlekedésére, de ez csak együttműködéssel tud működni.
Aki gyakran olvas az biztosan észrevette már, hogy sűrűn mutatok be prágai példát. Erre itt a jól látható magyarázat. A cseh központi régió lakossága megegyezik Pest vármegye lakosságával, mig maga a cseh fővásos lakossága alig kisebb mint Budapesté. Fel kéne fedeznünk azt ami közös bennünk és végre megnézni, hogy Ők miért csinálják annyira jól a közlekedésszervezést és mi miért nem!
A lenti képet érdemes megnézni, mivel jól mutatja Prága előrelátását, tervezését. Az új villamosvonal hosszabbítás amely már időközben el is készült, egy olyan helyre vezet ahol a lakóházakat szemmel láthatóan még csak építik! Holyně , Prága nyugati szélén található. A villamos a Barrandovi lakótelepig megépített gyorsvillamos vonalának meghosszabításával jut el az új épülő lakótelepre.
Minden jel arra utal, hogy tervben van a vonal további meghosszabítása a lakótelep fejlesztésével. Prága minden fix villamosvonala hurokban fordul. Az eddig végállomás Barrandov lakótelep is hurokvégállomással épült. A rugalmasság azonban jól nyomonkövethető. Az újabb lakótelephez tovább vezették a villamost. Aki ismeri a Barrrandovi vonalat az tudja, hogya villamos zárt pályán, viaduktokon és a lakótelepen alagutakban közlekedik. A villamosok utazási sebessége 50-60km/óra között mozog a vonalon. Fontos tudni, hogy Csehországban nincs egységes maximális sebesség. A legnagyobb megengedett sebesség Ostrava városban van. Ott 80 km/óra is lehet a megengedett sebesség egyes szakaszokon. Brünn, Morvaország fővárosában , egyes szakaszokon 70 km/ óra a megengedett maximális sebesség. A sebességplafont az érintett önkormányzat kérésére az illetékes cseh hatóság és a rendőrség engedélyezi.
Forrás: KSH
„Biztosan történelmi okok miatt épült ki ilyen erős fal a fejekben Budapest köré…”
Szerintem ez a fal ma már csak néhány politikus és néhány belvárosi nerd fejében létezik. Az elmúlt 30 évben számtalan esetben kiderült, hogy a politikus a választókörzete határáig lát. Nem érdekli, nem is érti, hogy a budapesti választópolgárnak akkor lesz jobb, ha az aglomerációs választópolgárnak is javul a helyzete.
Nyelv-ész a politika legföbb hibája a demokráciákban,hogy 4 évben gondolkodik és a saját újraválasztása a célja.
Egy kolléganőm ” gyütt-ment” Solymáron, mert a családja még CSAK 70 éve éll a településen.
Ilyen gondolkodással nehéz lesz együttműködni a szomszéd településsel, meg a fővárossal, vármegyével..