Bővülő BKK e-jegy kínálat

Ma reggeltől bővült a BKK mobilalkalmazásban megvásárolható e-jegy kínálata. Az eddigi repülőtérre közlekedő járatra váltható speciális jegy mellett, mától 24 órás, 72 órás és 7 napos e-jegy is váltható a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.  Mobiljegy  alkalmazásából. Ezeket nem kell külön érvényesíteni az utazás megkezdése előtt, de az elsőajtós járatokon, mégis be kell olvasni a QR-kódot és bemutatni az animációt a jármű vezetőjének.  Én úgy vélem, hogy ez az elem kicsit túlbonyolított, hiszen lassítja a felszállást, miközben a jegyek és a bérletek ellenőrzése érdemben  nem történik meg ma az első ajtós járatokon.  Mindenki csak úgy tesz mintha.. Ezek ismeretében teljesen értelmetlennek tűnik számomra az e-jegy ennyire szigorú és főként  bonyolult ellenőrzésének bevezetése. Itt még meg sem említettem a járművezetőknek kiadott ellenőrzési útmutató bonyolultságát. Nemrég bemutattam a prágai hasonló mobilalkalmazást, amely sokkal egyszerűbben használható, felhasználóbarátabb. Úgy vélem aki kitalálta a vezetőfülkére kiragasztott QR beolvasást az nem igazán szokott Budapesten elsőajtós buszon utazni. Tudom, hogy van a busz külső felületén is QR-kód, de esete, esőben, hóban , az nem használható. Azonnal felmerül a kérdés, hogy a metró bejáratánál miért nem az animációt kell bemutatni? Ha jól számolom akkor eddig három különböző bemutatási/ellenőrzési módot kell ismernie a felhasználónak. Az első a napijegy bemutatása a metró bejáratánál. A második a Qr-kód beolvasása és az animációbemutatása a járművezetőnek. A harmadik a BKK ellenőrének e kód bemutatása. Kicsit tényleg túlbonyolított a rendszer.  Bízom abban is, hogy ez az elem az éles változatnál már kivezetésre kerül.

A mobilalkalmazás tesztelése közben találtam pár számomra nem egyértelmű elemet, amelyről úgy gondolom átgondolásra szorul. 

  • Ilyen elem az igazolvány számának feltüntetése. Miért értelmetlen? Az alkalmazás csak regisztráció után használható, tehát a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. minden személyes adatunkkal rendelkezik. A jegy felhasználója ismert, beazonosítható. Ezek után miért van szükség annak újbóli megadására?  A most elérhető új termékek a BKK szabálya szerint nem is tartoznak abba a körbe, amelynél meg kéne adni személyes adatot. Elsőajtózásnál az animációt, míg a BKK ellenőr elektronikusan , kódolvasással ellenőriz.  Itt is van egy Prágából “lopott” javaslat és ez az alkalmazásba feltölthető arckép. Sokkal egyszerűbb megoldás.
  • Méret – Én úgy vélem teljesen indokolatlan a jegyválasztó oldalon, feltüntetni az adott jeggyel kapcsolatos információk 80%-át. Hatalmas helyet foglal és a jegyen található információ ikonra kattintva a részletek megjeleníthetőek.
  • Kézi városválasztás- Tudom, országos rendszerről van sző, de 2019-ben én alapbeállításnak a GPS pozíciót használnám. Kevés ember vált jegyet Budapesten állva Kecskeméti autóbuszra. A településválasztás lehetőségét meghagynám, de külön opcióként . Az alkalmazás megnyitása után ne kelljen külön megyét és települést választani.
  • Fizetés- bevallom nem értem, hogy egy mobilalkalmazás miért az OTP internetes oldalát ajánlja fel és nem az OTP Simple fizetési rendszerét amiben egy kattintással ( fizetés alkalmazásban, Push ) lebonyolítható lenne a fizetés, megkerülve az EU biztonsági kód bepötyögésével járó kellemetlenségeket.
  • Vizuális megjelenés– tetszik, de még nagyon a fejlesztés elején jár. A reptéri vonaljegy, kimondottan tetszik mérete és megjelenése is. A lényeges információt tartalmazza (név, ár, ikon). Ezt kéne a többi termék esetén is használni.  A városválasztásnál a “Budapest >” szerintem egy be nem fejezett formátum. Az üres fehér téglalap sem vonzó, ide egy BKK logo vagy egy Budapest címer jobban illene a település neve elé.  Nem egységes az arculat minden eleme. AZ alapelképzelés jó és tetszetős, csak a részleteket kéne még tovább fejleszteni.

Még egy észrevétel. A képernyőkép készítés teljes tiltása , véleményem szerint jelentősen rontja az utasbiztonságot. Az alkalmazások esetében felmerülő probléma  bejelentésekor,  képernyőmentést szoktak kérni (pl: MÁV). A képernyőmentés teljes tiltása kiszolgáltatottá teszi az utast a szolgáltatóval szemben.   Ne feledjük, Budapesten vagyunk ahol sok busz úgy áll forgalomba, hogy egy jegykezelő működőképes rajta. Elsőajtós járaton is több alkalommal tapasztaltam (95-ös busz), hogy a leghátsó ajtónál volt csak működőképes jegykezelő.  Miért feltételezzük, hogy a feleslegesen megbonyolított beléptetési rendszer mindig hibátlan lesz. Magyarul  én a mobilomon fenyőfát mutatok a járművezetőnek, aki azt mondja szerinte napocska. A mobilomon jól láthatóan érvényes a jegyem, hiszen azon időpont, lejárat is szerepel, de ezt egy későbbi reklamációnál nem tudom bizonyítani.  Érdemes lenne elgondolkodni  az egyenlő esélyek biztosításán .

Igen tudom, (tapasztalatom alapján)  hogy  a gyakorlatban szerencsére nem lesz járművezető aki valójában kíváncsi lesz a kijelzőn lévő animációra, de fontos, hogy az utas minden körülmények között biztonságban érezze magát és ne legyen kiszolgáltatva  szolgáltatónak. Tehát javasolnám, hogy  kizárólag az animációról ne lehessen képernyőképet készíteni, a többi tartalomról igen. A banki alkalmazások is engedélyezik a képernyőkép készítését. Legyünk őszinték, aki vissza akar élni az animációval az meg fogja oldni annak másolását, de az papírbérletet is másol. 

A VEKE- által megosztott belső utasítás alapján , arra tippelek a leggyengébb láncszem a rendszerben a járművezető lesz . A látott képek alapján nem véletlenszerű az animáció megjelenése, hanem időpont alapú, mivel a járművezető papír alapú képlistát is kap.  Ugye nem kell részleteznek, hogy ez mit is jelent.

A mostani még csak egy teszt időszak, van lehetőség átgondolni mindent!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..