Az idításjelzés

Visszalapozva, 10 éve írtam az indításjelzés összevisszaságáról, de mivel több járművezető is megkeresett ezügyben, így összefoglalom mi is változott 2014 óta.

Honnan származik az indításjelzés?  A KRESZ meghatározza, hogy milyen feltételek teljesülésekor szabad indulási jelzést adni. A Forgalmi Utasítás szintén kitér erre. Ez azt jelenti, hogy minden járművezető tisztában van az indításjelzés szabályaival, de a BKK nem biztosítja számukra a műszaki hátteret ennek megvalósításához. Ennek egyik oka lehet az, hogy másként értelmezi magát indításjelzést. Fontos leszögezni, hogy véleményem szerint, pillanatnyilag a járművezetők azért nem tartják be a KRESZ-t, mert erre a munkaeszközük azaz járművük egy része nincs műszakilag felkészítve.

53. § (1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)–o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;

b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)–(5) bekezdése, a 31. § (1)–(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)–e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)–(6) bekezdése, a 41. § (1)–(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;

c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra.

(2) *  A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön – fehér fénypontokat mutató – fényjelző készülék működik.

(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.

(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.

(5) *  A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levő járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelző készülék jelzését kell figyelembe vennie.

Mikor jelentkezett először az indításjelzés problémája Budapeten?   2006-ban a Combino villamosok körúti foragloma álásakor.

Mi a probléma lényege?  A budapesti gyakorlat 2006-ig az volt, hogy a jármű megérkezett a megállóba, ajtót nyitott, majd utascsere után idulási jelzést adott és ajtózárás után elindult.  Itt minden vonatkozó szabálynak, bárhogy is értelmezzük azt,  megfelelt!

A Combino volt az első jármű amelyen bevezették  a szelektív ajtónyitást és automatikus ajtózárást.  Ezen a ponton kezdődött a félreértés, amire én akkor is felhívtam a figyelmet.
Mivel az ajtók  utascsere befejezésekor önműködően , csipogás kíséretében egyesével, eltérő időpontbna záródnak és az utas által visszanyithatók, így a csipogás véleményem szerint, nem más mint az ajtó záródására figyelmeztető hang. 
A kisforgalmú megállókban a Combino villamosok az utascsere után zárt ajtókkal várakoznak, majd minden előzetes jelzés nélkül mozgásba lendülnek, amely balesetet, elesést eredményezhet!

Érdekes momentum, hogy a 2001-ben beszerzett TW-6000 azaz a Hannoveri villamosokon volt és a mai napig is van indításjelzés!  Az a típus az ajtók önműködő zárására sűrű csipogó hangot, míg az inulás jelzésére egy hosszabb sípolást használ.   Ezt a gyakorlatot kellett volna átvinni a Combinókra is, amely megelőzte volna a váratlan indulás okozta eleséseket.
A helyzet tovább romlont a Mercedes Citarok megjelenésével, melyen szintén nincs indításjelzés, csak ajtózáró hang. A hybrid üzemű Volvo autóbuszok esetében, mivel teljesen hangtalanul indulnak a megállóból fokozott az eleséses balaeset veszélye. A hangtalan indulás másik hátránya, hogy a végállomásról, esetemben a 9-es Liget téri indulási helyéről úgy indult el, hogy az utasok a megállóban maradtak.

Érdekes, hogy a BKK akkor cáfolta  az indításjelzés hiányát, de a Tátra villamosok korszerűsítésekor  mégis beépítésre került a Tátrákba is az ajtózáródásra figyelmeztető hang mellé az indításjelő hang is -a BKV által!  

A fixlépcsősített TW6100- ban is , helyesen megmaradt az ajtózárás és az indulás eltérő jelzése.

11.8. Utasok le- és felszállása
Az utasok le- és felszállása a vonalon a megállóhelyen, végállomáson pedig a kijelölt helyen történik. A le- és felszállásra a járművezető akkor adhat engedélyt, amikor a jármű a megállóhelyen, illetve a végállomáson a le- és felszállásra kijelölt helyen megállt. A leszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónak leszálló utas a talajon áll, és a járművet elengedte. A felszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónakfelszálló utas vagy az általa szállított tárgy a távműködtetésű ajtók becsukódását nem akadályozza. (Forgalmi utasítás)

A szöveg változása az utasításban.  Érdekes jelenség, hogy az indulás jelző berendezés szókapcsolatba , beékelődött idővel zárójelben az ajtózárás kifejezezés, azt a látszatot keltve, mindha a kettő azonos lenne, miközben a kettőnek eltérő szerepe van az utasvédelemben, főként a szinte hangtalanul induló elektromos járművek esetén. Mivel a villamos szabályzata, feltehetően  a nagyvasút szabályzatát alapul véve fejlődött ki, így az indulás jelzése véleményem szerint biztosan magára az indulásra vonatkozik.

Bövebben kifejtve: a CAF  villamos a megállóban várakozik a ” menetrend betartása érdekében”. Mivel az utascsre befejeződött, igy az ajtók zárva vannak. Az utasok a járműben helyet keresnek, pakolnak. Az anyuka a csecsemőjét igazgatja a kocsiban, magát biztonságban érezve, amíg hirtelen, minden jelzés nélkül a villamos elindul és a fizika szabályainak engedelmeskedve  el nem esik…. 
Ugyanez , ugyanott a Hannoveri villamoson nem fordul elő!  A TW-6000 ugyanis indulás előtt jelzést ad!

9.9. Indulás (ajtózárás) jelző berendezés
A járművet átvevő járművezető az indulás (ajtózárás) jelző berendezés üzemképességét még a telephely területén köteles ellenőrizni. Amennyiben a jármű műszaki kialakítása folytán az indulás (ajtózárás) jelzést a járművezető a zárási parancstól függetlenül adja, zárási parancsot adni csak az indulás (ajtózárás) jelző legalább 2 másodpercig történő működtetése után szabad. Ha a jármű megtelt, akkor a járművezetőnek az üzemképes hangerősítő berendezésen keresztül a felszállás befejezésére, valamint az ajtók záródására fel kell hívnia az utasok figyelmét. Az indulás (ajtózárás) jelző berendezés meghibásodása esetén a végállomásig utasok csak akkor szállíthatók, ha az indulás (ajtózárás) jelzés helyett, az üzemképes hangerősítő berendezésen keresztül a le- és felszállás befejezésére, valamint az ajtók záródására a járművezető felhívta a figyelmet, vagy ha egy érvényes forgalmi diszpécser, járműkísérő vagy váltóőr (tabulátorkezelő) vizsgával rendelkező munkavállaló jelzősíppal az Utasítás 4.2.5. pontja szerinti indulásjelzést ad. Egyéb esetben az üzemképtelenségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. (Forgalmi utasítás)

Nem szeretnék szabályértelmezési vitát indítani. Kizárólag a BKK figyelmét szeretném felhívni arra, hogy egy utas elesésből származó baleset esetén ma szolgáltató felelőssége megállapítható, hiszen az utas nem számíthatott arra, hogy a jármű, minden jelzés nélkül mozgásba lendül, miután az ajtózárás és az indulás ketté vált a BKK járművein.

Továbbra is azt javasolom, hogy a BKK összes járműve jelezze, ha a jármű indulásra kész. Erre jó megoldás a Tátra és TW6000 villamosok indításjelzése.
Régen a metró esetében is volt végállomási indulásra figyelmeztető hangbemondás. Ez jól programozható, remekül időzíthető.

Kérjük fejezzék be a beszállást! A jármű indulásra kész! The vehicle is ready to depart!

A BKK esetében van még egy nem kezelt helyzet, amelyet most az augusztus 20.-i rendezvénysorozat kapcsán biztosan szükséges lesz kezelni.  Ez a megtelt jármű ! Mivel minden évben tömegközlekedve indulok haza a tűzijáték után, több tízezer emberrel együtt, így tudom, hogy mennyire kaotikus ez az éjszaka, minden jármű esetében. Próbáltam már a 9-es buszt, amelyre felférni színte lehetetlen még egy órával a tűzijáték befejeztét követően, de az metrók esetében is hasonló a helyzet.
Ebben az esetben van egy tájékoztatási kötelezettség, mellyel én még soha nem találkoztam, vagyis ezt is érdemes lenne felvenni az utastájékoztató hangok közé. A fenti szabályok értelmében a kényszerített ajtózárás is csak ebben az esetben alkalmazható, hiszen amíg van felszálló utas addig indítási jelzés nem adható !

Bővebb információ tartalommal :

A jármű megtelt! Kérjük ne szálljon fel! A következő jármű 2 perc múlva érkezik. This vehicle is at capacity. Please wait for the next vehicle, arriving in two minutes.

Egyszerűbb változat:

A jármű megtelt – The vehicle is full!

Német minta alapján:

A jármű megtelt! Kérjük, lépjen hátra! Az ajtók záródnak – This vehicle is at capacity! Please step back, the doors are closing!

Ismét az angol forma okoz problémát, mivel Budapesten ez román, szlovák, cseh, német, olasz… turistáknak készül,  így figyelembe kell venni, hogy a kifinomultabb változat kevésbé érthető egy angolul alap fokon beszélőnek.  Ezért én a mindenki számára érthető egyszerűbb változatot javasolnám.  Igen, tudom egy évtizedes vita Budapesten, hogy egy brit anyanyalvű tanár vagy egy mindenki számára érthető, tagoltan , de akcentussal beszélő magyar anyanyelvű hang tájékoztasson. Én továbbra is hatalmas hibának tartom Rachel hangjának és főként beszédstílusának használatát tájékoztatási célra. 2024-ben már remdeteg jól, tagoltan beszélő AI és SSML hang elérhető. Természetesen ott is lehet Rachelhez hasonló hadaró, feszült hangot találni, de a többség  US és GB változatban is érthető, jól finomhangolható.

Összegezve miért fontos az indulás jelzése minden esetben: 

  • Az utas  fel tud készülni az indulásra-kapaszkodik
  • Nem éri meglepetésként az utast a jármű elindulása
  • Elejét lehet venni egy váratlan indulás okozta elesésből származó sérüléseknek

Van még valami ami problémás a szelektív ajtónyitás esetén. Az utasok a nap nagy részében , az időjárás függvényében nem látják a világító ajtónyitó gombokat. A tűző nap elnyomja a fényüket. Ezek kiváltására is jó volna megoldást találni!  Ma már több gyártó is alkalmas az ajtóba épített LED-csíkokat, melyek zölden világítanak, ha az ajtó nyitható. Láttam volt próbálkozás ezzel a TW6100 esetében, de nem teljesen így használta a BKV. 

Szerintem a jó megoldás az engedélyezett, nyitható ajtó esetében zölden világító LED-csík az utca felé.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük