Úgy tűnik, hogy a BKK rájött, hogy teljesen értelmetlen az e-jegyek érvénesítő QR-kódjait a járművek külső oldalára ragasztani, azzal nem csökkenthető maga az e-bliccelés, kizárólag az utascsere lassítására jó ez a módszer. Az időalaú e-jegyek megjelenésekor azonnal utaltam rá, hogy rendkívül egyszerűen és olcsón lehet kijátszani az érvényesítési rendszert.
Nem támogatom a bliccelést ezért nem írtam le az e-bliccelés módját, de arra még egy gyerek is azonnal rájön. Szintén szeretném leszögezni, hogy én mindig érvényes bérlettel utazom és kizárólag egyes ellenőrök viselkedésével szemben emelem fel a szavam. Ezt a BKK kiválasztási folyamatának erősítésével csökkenteni lehetne.
Mivel a BKK a mai naptól a körúti villamosokon-amiket a hétvégén az 1-es viszonylatra is kiadnak- megfogalmazásuk szerint teszt jelleggel, már a jármű belsejében is elhelyeztek érvényesítő QR-matricákat. Ebből én arra következtetek, hogy Ők is megtaláltak az e-bliccelés gátlásának módját.
Nézzük először, miként zajlik az e-bliccelés ma:
A QR-kódos érvényesítés legérzékenyebb pontja maga a statikus/nem változó érvényesítő kód amely a jármű rend- vagy pályaszámához kötött. Ez alapján akár QR adatbázis is létrehozható, de ha ketten együtt utaznak akkor egy egyszerű fényképezéssel és kép megosztásával véleményem szerint kijátszható. Ez az esetet mutatja be a fenti folyamatábra.
Hogy oldanám meg én az e-bliccelés ma létező módját? Nagyon egyszerűen. Több város jegyérvényesítési szabályát venném át és építeném be a BKK szabályzatába, olyan módon ami nem jár bizalomvesztéssel.
Milyen szabályra gondolok? Északi szomszédunk fővárosában van egy olyan szabály, hogy a jegyet érvényesíteni az ajtózárás+10 másodpercig lehet. Ezt a szabályt azért vezették be, mert a jegyellenőrök hatékony munkavégzésének feltétele a pontos és objektíven mérhető és alkalmaható szabály. Informatikailg megtámogatott módon, a járműre felszálló ellenőr kizárólag az ajtózárás után 10 másodperccel tudja saját eszközével lezárni a jármű összes jegyérvényesítő készülékét-korábban nem! Ezzel biztosítva van, hogy minden utas aki be akarta tartani a szabályt az védve van a rossz szándékú ellenőrökkel szemben.
Prágában egy másik szabály van érvényben, ott ugyanis már a megállóben kell a je-egyet érvényesíteni és felszállni csak már érvényes e-jeggyel lehet. Ez is egy egyértemű szabály!
A prágaihoz hasonlóan, Budapesten is jól működő jegyellenőrzés és utaskényelmi szempontokat is figyelemben tartó módszert lehetne megvalósítani. Fontos , hogy a közösségi közlekedés mindkét résztvevője számára elfogadható megoldás jöjjön létre.
Mint a fenti képen is jól látható az e-bliccelést úgy alegegyszerűbb megakadályozni, ha a jegyellenőrzés ideje alatt nem lehetne QR-kódolvasással jegyet érvényesíteni. Ennek, ahogy én látom, minden alapfeltétele adott, hiszen mint a jegyellenőr, mint az utas készüléke online van a jegyellenőrzés és jegyérvényesítés alatt is. Vagyis az ellenőr készüléke -NEM AZ ELLENŐR- által kiadott tiltás azonnal kivezérlődhet , a készülék által beolvasott QR-kódra.
Kiemelkedően fontos utasbizalmi és a visszaélések elkerülését biztosító lépés, hogy az ellenőr nem tud jegykezelést tiltani, hiszen ezzel saját hasznára visszaélhet és becsületes utasokat büntetne.
Az utasbizalmat is biztosítani tudó rendszert én a fent látható módon építeném fel. Az ellenőr felszállás előtt beolvassa a jármű ajtaján lévő QR-kódot. Ezzel a jegyellenőr készüléke elküldi az ellenőr és a jármű adatait a szerver felé, ahol ha a jármű mozgásban van a szerver nem engedélyezi az ellenőr által beolvasott QR-kóddal történő e-jegy érvényesítést mindaddig amíg a jármű meg nem áll a következő megállóban. Ekkor az jegyellenőrzési folyamat lezárultnak tekintendő mindaddig amíg az ellenőr újra be nem olvassa a járművön lévő QR-kódot.
Ezzel a módszerrel nyer az utas, nyer a BKK. Nem csak az e-bliccelés csökkenthető, de az ellenőrök valódi munkavégzése is ellenőrizhető lenne.
Természetesen tisztában vagyok a GPS pontatlanságával, ami akár a FUTÁR adataival kombinálva már pontossá tudná tenni a járműindulást és a megállóhelyi ajtónyitást. Ha már fejlesztünk valamit akkor azt a jövőre gondolva tegyük!
Az elsőajtós járatokon azonban teljesen értelmetlen a QR olvasást megtartani, hiszen ez az ami a legtöbb utast elriasztja az e-bérlettől!
A fenti ábra jól szemlélteti, hogy miért nem igaz a BKK állítása, hogy nincs különbség a papír és mobilbérlet használata az elsőajtós járatokon! Míg a papír bérlet bemutatása 2 egyszerű folyamat alatt megtehető addig a mobilbérletnél még a legoptimálisabb bérletbemutatás is 6 lépés ami ugya háromszor annyi mint a papírbérlet esetében!
MI a ti véleményetek?
Kép: BKK
Miből gondolod, hogy a BKK ezt ilyen komolyan végiggondolta?
TROLIS– próbálok pozitívan gondolkodni de abban sajnos igazad lehet, hogy a járművek belsejében elhelyezett kódok, akár a járművekről érvényesített jeggyel lemaradt utasok panaszai alapján megszületett cikkek hatása is lehet. Ezt majd az idő dönti el.
Én megpróbáltam megoldást javasolni az e-bliccelés esélyének csökkentésére.
Ajtózárás plusz 10 másodperc? Ez így hogy? Pozonyban annyi ajtaja van a villamosnak, ahány felszálló van a megállóban? 10 másodperc alatt meg se találom az automatát, nem hogy jegyet érvényesítsek. Pláne nem, ha előttem három nyugdíjas kaparászik sorban.
nyelv-ész nagyon kevés ember utazik jeggyel. A többség bérletes minden járművön.
Nincs statisztikai adatok arról,hogy pl a körúti villamos egyes megállóiban hányan lyukasztanak de engem meglepnek ha többen mint amit az ujjaimon meg tudnék számolni.
Speciális esetek vannak ez tény, tudok iskolai csoportról ahol pótdíjazták az ellenőrök, de ez vagy az ellenőr hibája vagy az iskola hanyagsága miatt alakult ki hiszen a gyerek ingyen utazik, ha még nem akkor csoportos diakjeggyel amit az iskolának kell igényelnie.
Őszintén te pótdíjaznál gyerekeket felügyelő tanárral akik láthatóan akartak jegyet kezelni?
Régebben volt még egy ötletem, ez a jármű oldalán ( nem az ajtónál) elhelyezett. Hatalmas QR- kód amivel távolról lehet érvényesíteni a jegyet.
