Több éves törekvésem ért végre révbe. Több kitiltással való fenyegetés után a BKK végre úgy tűnik mégis felismerte, hogy a BpGO nem lehet igazán sikeres, mindaddig amíg annak használata felhasználóellenes. A BKK megpróbálta a világon sikeres modellként bemutatni a járművön kívüli QR kódos bérletbemutatást.
Én rákerestem és sem közeli régiónkban , sem távolabb nem találkoztam ezzel a felhasználóellenes megoldással. A BKK sem mutatott be tudomásom szerint soha sikeres példát erre.
A BKK-nak abban igaza van, hogy használnak a tömegközlekedésben QR kódokat, de nem a havi vagy éves bérletek bemutatássára. Varsóban a mobiljegyek érvényesítésére vezették be a járművek belső oldalán, nagy méretben elhelyezett matricákat. Több városban közvetlen jegyváltásra szolgáló QR matricákat használnak a járművek belsejében. Ez idehaza is hasznos megoldás lehetne. Még a QR kódok megjelenésekor javasoltam az ajtó melletti kis matricák helyett a nagyobb , jól látható matricák használatát.
A BKK számomra vicces tartalmú közleményt adott ki a mobilbérletek és mobilnapijegyek esetében a QR és NFC kivezetéséről. Aki figyelemmel követte BKK Fecebookos kommunikációját, az egyet érthet velem abban, hogy az eddigi kommunikáció teljesen ellentétes volt azzal amit a BKK most leírt.
Több éve próbálom fejlesztésre ösztönözni a BKK-t.
A lenti képet sok éve azért készítettem, mert a BKK azt próbálta elhitetni a BpGO felhasználóival, hogy a papír bérlet és a BpGO-ban vásárolt bérlet bemutatása azonos. Jól láthatóan ez 2:6 arányú csúszattás volt a BKK részéről.
Szintén korábban javasoltam a megállóhoz, vagy járműhöz kötött megállóhelyi kiválasztás bevezetését. Most a BKK ennek egyik módját vezeti be. Ebben a pillanatban még pontos információt a BKK nem adott ki, tehát nem tudhatjuk, hogy GPS alapon a jármű vagy a megálló kiválasztása után aktiválódik a korábban jegyképnek, ma ellenőrzőképnek nevezett animáció!
Számomra teljesen érdektelen, hogy a BKK az én ötleteimet valósítja-e meg, vagy egy szakember pontosan arra jutott amit én pár éve leírtam. Ami számít, hogy végre egy lépéssel könnyebben használható lesz a BpGO.
NFC átgondolatlan bevezetése
Az NFC , szerintem teljesen átgondolatlan bevezetése kapcsán a BKK egyik munkatársa megkeresett privát üzenetben, miután jeleztem a Facebookon, hogy gond lesz az NFC TAG-ekkel. Számomra meglepő volt, hogy a problémát sem értette meg…
Röviden összefoglalom az NFC probléma lényegét. Már akkoriban tudható volt, hogy a BKK két azonos technológiára épülő rendszert próbál bevezetni. Az egyik az NFC TAG-ek használata, a másik az NFC PAY &Go jegyváltás.
Ez a két NFC használatra alapuló megoldás ugyan az NFC két ellentétes irányú használatára épül, de az utasnak ezt nem kell tudnia és nem is elvárható tőle.
- Pay&GO – a jegykezelő az aktív a mobiltelefon a paszív eszköz. (a jegykezelő olvas be adatot)
- NFC TAG – a mobiltelefon az aktív az NFC matrica a paszív eszköz. (a telefon olvas be adatot)
2024-ben az utasok többségének a bankkártyái már a mobiltelefonban vannak digitalizálva. Ebben rejlik a veszély. Amennyiben az utas (turista, vidéki, egyszeri felhasználó) a napijegyét vagy a bérletét szeretné bemutatni egy elsőajtós járaton, de a moblilját nem a matricához érinti, hanem a jegykezelőhöz (nagyon hasonló az NFC jelölés) akkor a rendszer a bankkártyáját terheli meg egy vonaljegy árával.
NFC dobozok a metróban
A metróállomásokhoz kihelyesett NFC „dobozok” nagyon sok turistát megtévesztenek. Mi a gond?
A turisták jellemzően tömegközlekedve érkeznek a belvárosba a reptérről. Ott a BKK ajánlja a Pay&GO , egylépéses jegyváltást és jegyérvényesítést. A Deák Ferenc térre megérkezve a metró bejáratánál az utaskoordinátorok, minden egyéb tákékoztatás nélkül szintén Pay&GO használatát ajánlják – saját tapasztalat. Itt kerülnek a turisták csapdába. Mivel 2 járművön is egy érintéssel utazott és egyéb tájékoztatást nem kapott, kialakul a turistában az a kép, hogy Budapesten lehet kártyával utazni, ami inkább nem igaz, mint igaz.
Ezután elkezdi a kártyáját vagy a mobilját, minden metróállomáson, hol a jegykezelőhöz, hol a sárga NFC dobozhoz érinteni és nem érti, hogy a BKK ellenőre miért fizettet vele pótdíjat.
Ezt a hibát az NFC tag-ek kivezetése és a sárga dobozok leszerelése orvosolja.
Mit kell még megoldani a BpGO-ban
A felhasználó védelme gyenge eleme a BpGO-nak. A környezet úgy lett kialakítva, hogy a szolgáltatót védje, szinte kizárólag. Azzal egyet tudok érteni, hogy 2024-ben szinte nincs olyan mobil amely nem elnne a nap 24 órájában kapcsolatban a világhálóval.
A gond azonban az, hogy ha bármilyen okból megszakad a kapcsolat az utas nem tudja igazolni utazási jogosultságát. A BKK ez ellen mindig tiltakozik, mert szerintük ez nincs így, de aki elolvassa saját szabályzatukat az szembesül vele, hogy ez valóban probléma. A BpGO egy online környezetre fejlesztett mobilalkalmazás.
A MÁV app mindig minden körülmények között képes az utazási jogosultság igazolására. Nincs szükség internet kapcsolatra, vagy bejelentkezésre. Magyarul, az utas mindig védve van. Ez a helyes irány!
A BpGO-ban is biztosítani kell a felhasználó oldali biztonságot!
Többen leírták rajtam kívül is, hogy offline is tökéletesen megoldható a szolgáltató és felhasználó oldali biztonság is. Az ellenőrzőkép bemutatásához sincs szükség folyamatos adatkapcsolatra, havi, heti vagy napi egy adatcserével is megoldható lenne.
Ezt az irányt volna célszerű követni. Lehet online az alap működés, de a rendszer legyen felkészítve az adatkapcsolat átmeneti hiányára. Ez lenne a valódi szolgáltatói szemlélet!
Vitézy Dávid megjelenése
Tagadhatatlan, hogy Vitézy Dávid felbukkanása a választásokon, felrázott pár budapesti cégvezetőt. A jelek alapján a BKK-nál ciklonként söpörhetett végig, de ezzel minden budapesti nyer!
Soha nem gondoltam volna, hogy a BpGo fejlesztésében érintettek is megkeresnek és igazat adnak nekem.
Összefoglalva
Bárki is volt az akinek az ötlete megvalósul, Budapesten minden tömegközlekedő jobban jár!