A mozgólépcső és a biztonság

lepcsoIdőről – időre felbukkannak figyelem felkeltő írások a metró mozgólépcsőjének használatáról. Mindig van pár olyan utas aki siet, rohan és ezért fut a lépcsőn a mélybe. Ezek az írások mindig csak a kisszámú siető utas érdekeit tartják szem előtt és elfelejtik megemlíteni a mozgólépcső nem rendeltetésszerű használatának veszélyeit.  A metró mozgólépcsőinek használatáról a Bkv üzletszabályzata rendelkezik. Ennek első pontja, hogy a lépcsőt mindenki saját felelősségére használja, az ott elszenvedett sérüléseiért ő maga felelős, eltekintve az egyedileg mérlegelendő esetektől mint pl.: műszaki hiba, más utasok magatartásából származó sérülések stb. Az üzletszabályzat kötelezővé teszi a kapaszkodást !  A sokat emlegetett jobb oldalon állást az üzletszabályzat mint kérést rögzíti , nem kötelezettséget. Futásról, sietésről természetesen szót sem ejt mivel az veszélyes. A rendelkezés  a “haladó” utasok segítésére kéri, hogy amennyiben ez megoldható álljunk jobb oldalra. Én több kisebb balesetnek voltam szemtanúja  Budapest  mozgólépcsőin, amelyek kizárólag az utasok felelőtlen viselkedése okozott.  Két baleseti típussal találkozom:

  1. Nem vesszük figyelembe a fizika törvényeit – a haladó mozgólépcsőn futva megfeledkezünk arról, hogy az érkezéskor a saját haladási sebességünkhöz hozzá kell adnunk a mozgólépcső sebességét is! Aki ezt elfelejti az bukfencezve érhet talajt a lépcső alján. Célszerű az általános iskolai fizikakönyv sebesség és tehetetlenség  fejezeteit átolvasni. Javaslatom a “haladó” utasoknak, hogy amennyiben a lépcső aljáig futott , az utolsó 1-2 lépcsőfok erejéig  álljon meg és így sebessége a lépcső sebességével lesz megegyező, amivel már biztonságosan le tud lépni a mozgólépcsőről.
  2. Nem figyelünk utastársainkra- a mozgólépcsőn tapasztalatom szerint mindig a hátizsákkal, nagy szatyrokkal utazók rohannak lefelé. A rohanásban amely alatt 10-20 másodperc előnyre tesz szert, figyelmetlenségében elsodor szabályosan  utazókat. Itt fontos kiemelni, hogy az elsodort utas elszenvedett sérüléseiért és az okozott kárért a lépcsőn futó utas a felelős. Ha már valaki siet figyeljen utastársaira!

retronomA metró veszélyes üzem. Az utasok a belépéstől  a kijáratig csak úgy tudnak teljes biztonságban utazni, ha ezzel tisztában vannak. Ez az a hely, ahol nincs helye rohanásnak, tolakodásnak. Az egyik legfontosabb szabály az állomások gyors kiürítése, ezért fontos az induló utasokat a lehető leghamarabb elszállítani és az érkező utasokat a leggyorsabban a felszínre kell vinni. Mindig az állomást elhagyó utasnak kell előnyt biztosítani. Ezért van az, hogy felfelé általában több mozgólépcső halad mint lefelé. A kifelé haladó utasát elállni, szabad mozgását gátolni tilos, mert balesetveszélyes!  A mozgólépcső végénél jegyet ellenőrizni felelőtlen és ha  jól tudom az előző okból tilos. A lépcső végénél megálló, megbotló utast a mozgólépcsőn érkezők nem tudják kikerülni, ami komoly tömeges balesethez vezethet. Ezért látni több helyen kihúzott vitatható esztétikájú kordont, amely csak részmegoldás és  véleményem szerint hibás szemlélet eredménye. A jegyet befelé kell ellenőrizni nem kifelé az utazás végénél!

Nézzük meg egészében mivel is jár a siető utasok támogatása. Egy olyan veszélyes üzemben, mint a metró a sietést, rohanást támogatni elhibázott. Miért? Az emberek tudatában a sietés elfogadott , normális közlekedési móddá válik idővel. Az a kép alakul majd ki, hogy sietni helyes és ez a követendő minta. Miért baj ez? A sietés egy stresszhelyzet, amelyben a siető ember tudata beszűkül és csak az előrehaladásra tud összpontosítani, minden mást figyelmen kívül hagy. Számára a külvilág megszűnik. Nem tudatosítja, hogy mekkorák a csomagjai, nem veszi észre a körülötte lévő utastársakat. A siető utas veszélyezteti utastársait!  A facebookos hozzászólásokból az látszik, hogy a legtöbb ilyen siető utas már ma úgy érzi, hogy neki joga van a mozgólépcsőn lefelé futni és az útjában álló utast félrelökni, pedig erről szó sincs. Ez csak a kezdet! Amennyiben az a viselkedésforma megerősítést kap, úgy a maga természetes fejlődése mentén eljut oda, hogy a metró záródó ajtajait visszatartani a siető utasoknak természetes és a végén már az is elfogadott lehet ha a siető utas ököllel veri a vezetőfülkét, mert ő siet.  Ez egy tévút!

  Fontos tudatosítani :

  1. Minden  utas siet a célját elérni
  2. Tilos a mozgólépcsőn futni
  3. Kötelező kapaszkodni!
  4. Segítsük , amennyiben erre lehetőség van utastársaink szabad haladását.
  5. Amennyiben lehet használjuk a lépcső jobb oldalát
  6. Ne sodorjuk el utastársainkat

A BKV üzletszabályzatának vonatkozó része:

2.4. Az M2, M3 mozgólépcsőin és az M1 korlátliftjén érvényes utazási szabályok
A mozgólépcsőt az utasok saját felelősségükre használhatják. A fellépést követően folyamatosan kell kapaszkodni, ügyelve arra, hogy a kéz ne kerüljön a mozgólépcső gumikorlátja alá. A mozgólépcsőn lehetőleg jobb oldalon kell utazni, és a bal oldalt szabadon kell hagyni a haladó utasok számára. A kisgyermeket javasolt a babakocsiból kivéve, kézben vinni.

Kutya csak felemelve szállítható. Súlyosabb testű kutyával az állomáson szolgálatot teljesítő személyzetnek történő bejelentés után, a tartalékban lévő – álló – mozgólépcsőt kell igénybe venni, amennyiben ez lehetséges.

Fogyatékkal élő személy és kísérője/kísérői jogosultak – bejelentési kötelezettség nélkül – az üzemképes (le nem zárt) álló mozgólépcsőt használni.
A metrón kerékpár nem szállítható.

A járműveken kifüggesztett utazási feltételek általános részében felsoroltakon kívül nem szabad:

  • dohányozni,
  • a szerelvény megállása előtt a biztonsági sávra lépni,
  • a mozgólépcső vészleállítóját, illetve a peronon lévő vészkapcsolót indokolatlanul működtetni,
  • a mozgólépcsőre leülni, a haladási iránnyal ellentétesen közlekedni, ugrálni,
  • a mozgólépcső gumikorlátján kézipoggyászt szállítani,
  • a mozgólépcső balusztrádján (a mozgólépcsőket elválasztó sávon) bármilyen tárgyat ledobni, arra csomagot helyezni.

A mozgólépcsőkre vonatkozó szabályokat a Szolgáltató által üzemeltetett valamennyi mozgólépcsőn be kell tartani a metrón kívüli területeken is.

Magyarország első mozgólépcsőjét  1931-ben helyezték üzembe a Corvin áruházban. A háború alatt megsemmisült.  A második mozgólépcső 1956-1973-ig  kötötte össze a Budapesti Gyermekvasút Hűvösvölgy végállomását a BKV végállomással.

Kép: retronom.hu

3 hozzászólás érkezett ehhez : “A mozgólépcső és a biztonság

  1. Tiszteletem!

    Az előbbiekben leírtakban találtam,egy ellentmondást.
    Ha az a cél,hogy minél hamarabb elhagyjuk a metró területét felfelé,akkor miért állunk libasorba,és állok én ott lent soxor percekig,amíg felléphetek a mozgólépcsőre??
    Ha kitöltenénk a sorokat akkor mindenki hipp hopp tényleg felérne.
    Magyarországon esetleg egy olyan mozgólépcső van ami tényleg hosszú,a többi nem.Én szoktam nézni a rohangálást,és ha nem megyek arrébb mert nem fér el mellettem,akkor kapok hideget meleget.Érdekes,akkor nem siet.Ja és mi a válasz Angliába értelmesebb emberek vannak,mert ott már rég egyesével állnak.Én meg azt gondolom,ilyen felfogással inkább ott is maradhatott volna.Igen én is szoktam menni a mozgólépcsőn,de eszembe se jutna rászólni valakire ,hogy én át akarok most rajta menni.Mindenki induljon előbb,és ne a másik hibája legyen már,ha elkésik.Persze tényleg vannak kivételes esetek,akkor szépen is lehet kérni…..
    És az is érdekes,hogy ezt a szabályt majd mindenki kötelezőnek tartja,de mi van a metróba beszállással,amikor már néha úgy kell lapjával beszállnom,mert nem mennek az ajtóból,pedig sok hely van belül????Vagy naponta vitázni kell a buszokon ugyan ezért????????És ez minden napos küzdés ma már…Érdekesek vagyunk mi magyarok….Ez csak az én véleményem senkitől nem idéztem csak a kút agyamból.Mert én néha szoktam gondolkozni.De lehet tényleg be kellene nekem is állni a barmok sorába…..

    1. Andrea- a brit példa sajnos nemjó, mert épp ott jöttek rá, mennyivel hatékonyabb ha az emberek ehymás mellett cokk-cakk vonalban állnak a lépcsőn.
      Budapesten a jobbra állás soha nem volt hagyomány, ezt kizárólag Vitézy Dávod próbálta meghonosítani.

      Nagyobb baj, hogy pillanatnyilag BKK elégségesnek tartja, hogy csak leszereltette a jobb oldalon állj táblákat, de nem hívja fel az utasok figyelmét arra, hogy a mindkét oldalon állásal gyorsabban jutnak fel a felszínre.

    2. Az álló utasok problémája sem újkeletű. Szintén Vitézy Dávid újítása volt, hogy az ülőhelyek számát növelte, csökkentve az állóhelyek számát. Teljesen figyelmen kívül hagyta az álló utosok igényeit.

      A legtöbb modern járművön a világban ma már alap az állóhely, támaszkodó felület. Ezt a BKK teljesen elfelejti.

      Az ajtóban állás is ehy hibás döntés következménye. Mint London, mint Moszkva esetében a széles ajtók dominálnak a metrókon.
      Az autóbuszok esetében EU tanulmány igazolja, hogy a plussz egy ajtó akár 5 járművezető és 2-3 új jármű beszerzését teszi feleslegessé.

      Érdemes megnézni Pozsony,Prága 4 ajtós szóló és 5 ajtós csuklós autóbuszait.

      Miért állnak az utasok az ajtónál? Csak 2 megállót utaznak és a szűk belső miatt nem akarják letaposni más lábát, nem akarnak tolakodni.

      Én idősek esetén gyakran látom, hogy “Banyatankkal” bevonulnak 2 megállóra a busz közepébe, majd kiabálnak, mert a megállóban nem tudnak leszállni és a buszon maradnak.

      A megoldás itt is a több széles ajtó és a szélesebb belső tér azülőhelyek rovására.

      Az M3 pótlásakor is fontos lenne az állóhelyek számát szemelőtt tartani a járműbeszerzéseknél.

      A Rákóczi úti buszfolyosó pályázatán egy olyan fiatal nyert buszmodelljével, aki hatalmas ajtókat szerelt a járművekre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .