A MÁV hallgat az utasaira

A vezetőváltás óta egyre több változás zajlik a MÁV szolgáltatási területén. Úgy tűnik figyel  és meg is hallja az utasai észrevételeit és tesz azok kielégítésének érdekében.  Pár hónapja egy  vitában a MÁV egyik munkatárasa hevesen védte a Nyugati pályaudvaron a Metropolitan  indulását jelző felirat helyességét, amelyben Pozsony, így szerepelt : “ Ba hl. st.” Szerinte ez teljesen érthető és minden az utazás szempontjából fontos információt tartalmaz (állomásnév, főpályaudvar). Érvelése a saját rendszerében  ugyan  ésszerűnek  tűnik,  de  őszintén,  ki tudja megmondani  Budapesten,  hogy  melyik  várost  jelöli,  egy  szomszédos   ország  BA  betűjellel?

Miért volna elég egy idegen nyelvű városnevet Magyarországon két betűvel jelölni?  A magyar ember Pozsonyba utazik és számára a Bratislava megnevezés is idegen, de ezt még  lerövidíteni két betűre, számomra elfogadhatatlan. 
Még mielőtt tovább lépnénk lássuk mivel védte a MÁV munkatársa a Ba.hl.st feliratot. Elismerem, hogy érvelésében van az 1980-as évekből származó logika, de az nem jelenti, hogy ez a kiírás 2019-ben helyes lenne. Így érvel: Az átszállás miatt fontos lehet nem csak a célváros (Pozsony) neve, de a célállomásé is, ezért lényeges feltüntetni a főpályaudvar (hl.st.) megállóhelyjelölést. Ma azonban már 2019-et írunk és mindenki az interneten tervez útvonalat, a megállókat is a mobilján követi. Én úgy vélem teljesen  elfogadható az induló vonat esetében annyit kiírni, hogy Metropolitan  EC  Pozsony(Bratislava)-Brünn(Brno)-Prága(Praha) az állomások részletesebb megjelölése nélkül, hiszen az úgyis szerepel a jegyen.

A kedvező változás első jele, hogy a MÁV megkezdte az új iránytábláinak gyártását amelyeken már a határon túli települések magyar neve is olvasható lesz. Mivel nemzetközi forgalomban közlekedő vonatokról van szó, így elfogadható számomra, a magyar településnév zárójeles feltüntetése.  Így az iránytáblát a külföldi vonalszakasz helyi utasai is értik és számukra is biztosít majd minden információt, amihez  az utazásukhoz szükségük lehet.
Bízom benne, hogy a hangos utastájékoztatás nem változik a magyarországi vasútállomásokon, ahol magyar nyelven Kolozsvárt , míg angolul Cluj Napoca -t mondanak majd be. Ez a rendszer eddig is jól működött. Én el tudnék képzelni egy emelt szintű utastájékoztatást is a hol a Prága felé tartó IC-ket Csehül vagy szlovákul is bemondanák, míg a Románia felé tartókat románul. Ez a tájékoztatás egyfajta kiterjesztése lehetne és megelőznénk vele a szomszédok politikai felhangjait. Jelentős költséggel a magas fokú digitalizáltság miatt nem járhat ez a fejlesztés.

A MÁV  bejelentését követően sokan azonnal a szomszédaink reakciójától kezdtek el rettegni, mindenfajta előzetes tájékozódás helyett. Ha már szóba került a Metropolitan, nem árt tudni, hogy az útvonalán Párkány, Érsekújvár és Galánta állomásokon már  két éve olvasható az állomások magyar neve, azonos betűméretben. A RégioJet  Pozsony-Komárom vonalán a magyar többségű állomásokat, megállóhelyeket magyar nyelven is bemondják, mint ahogy az ajtónyitás irányát is.
Ne védjük mindig mások érdekeit és főként ne helyezzük azokat a saját érdekeink elé.  Csak tippem volna arra, hogy hányan tudták volna a MÁV minta tábláján látható települések román nevét megmondani. Én nem!  Mindannyian  tudjuk, hogy Arany János Nagyszalontán született, de ki tudja megmondani, mi a település neve románul?  Én ezt sem!

Jó példa ara, hogy a cseh anyanyelvű által, tagoltan elmondott angol utastájékoztató szöveg milyen könnyen megérthető.  Akcentusa van, de minden utas megérti mit akar mondani, ellentétben a BKK brit utastájékoztató szövegeivel, amik biztosan tökéletes brit kiejtésűek, de a legtöbb turista számára értelmezhetetlenek. Ideje volna azokat is lecserélni érthető tagolt szövegekre.

Az idegennyelvű hangos utastájékoztatás esetében gyakran felmerülő kérdés főként az angol nyelv esetében az anyanyelvi bemondás fontossága vagy annak mellőzése. Mindannyian ismerjük a BKK időközben többek által elhibázottnak tartott angol nyelvű, született brit női hangon történő tájékoztatását, amelyben a külföldi utasok sem tudják eldönteni, hogy a Deák téren hányas metróvonalra is lehet átszállni.  Budapesti tapasztalatom az, hogy a külföldi utasok többségének az angol nem anyanyelve és főként nem a brit változatát beszélik, ezért teljesen értelmetlen volt annak erőltetése, főként hadaró stílusban.  A külföldiek esetében az angol egy idegen, tanult nyelv amelyet a legkülönbözőbb tájszólásban tanultak meg.  Számukra és ők vannak többségben a megértés alapja a lassú, tagolt beszéd. Utastájékoztatásra célszerű ezt használni. Lehet sokaknak nevetséges, de mindenki (kínai, japán, indiai, orosz, román, cseh, lengyel…)megérti. Bízom benne, hogy a MÁV is megmarad a lassú, tagolt gépi beszédnél és nem követi el a BKK hibáját.

Örömmel fogadom a MÁV kezdeményezését és  kiérdemelné cseh (CD) mintára,  a Nemzeti Szállító címet . Ha már nekik lehet, nekünk miért nem?

 Kép: Nyugati pu. Bertalan János, iránytábla terv MÁV

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..