A BKK és az Ikarus

ikarus_v_127Ami óta létrejött a BKK, folyamatosan a szemére vetik, hogy nem részesíti előnyben a hazai gyártású járműveket. Állításuk szerint a pozitív diszkrimináció szabályellenes lenne és a magyar buszok nem teljesítik a kiírt közbeszerzések feltételeit. Én úgy tudom a közbeszerzés feltételeit, paramétereit maga a BKK határozta meg… Másodsorban érdemes körülnézni északi szomszédainknál, ahol a közbeszerzéseken szinte kizárólag a hazai gyártók (busz, villamos, troli, vonat) szerepelnek sikeresen . Kicsit ebben az esetben is úgy érzem, hogy a BKK egy másik Európai unióban él, mint a szomszédos fővárosok közlekedési vállalatai.  Úgy néz ki négy év után a BKK engedett, ma nem nagyon csak 3 , azaz három Ikarus autóbusz beszerzésének erejéig. Természetesen a történetet úgy tálalja, mintha a három hazai jármű beszerzése arányban állna az eddigi külföldi járműbeszerzésekkel. Én örülök, hogy legalább ez a hárm jármű a BKV birtokába kerülhetett és a hír fogadtatásának hatására biztos vagyok benne, hogy az opcióként szereplő 15 jármű is el fog készülni. Kérdés, mit szól ehhez a Mercedes…  Sokan sok mindent leírtak már az Ikarus V127 típusról , de egy valamit én ma láttam először. A vezess.hu összehasonlította a Citaro2 és az Ikarusz V127-et. Van egy szám amely számomra a tavalyi buszbeszerzéssel kapcsolatban felvet pár nagyon érdekes kérdést..  Nézzük az adatokat :

Ikarus V127 Mercedes Citaro  2
Ülőhelyek száma 29 27
Állóhelyek száma 78 39
 Utaskapacitás 107 66

 Biztosan én vagyok ismét az aki furcsán gondolkodik, de a közösségi közlekedés, nem az utasok hatékony és gyors elszállításáról szól? Nem az a cél, hogy egy adott költségen üzemeltetett jármű a legtöbb utast tudja elszállítani egy menetben?  A Mercedes  és az Ikarus  szóló autóbusz által elszállítható utasok számának különbsége az elérhető adatok alapján  41 (negyvenegy) fő !  Én ezt hatalmas és el nem hanyagolható különbségnek látom, amelyet egy közbeszerzésnél nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni.

11 hozzászólás érkezett ehhez : “A BKK és az Ikarus

  1. Én nem vagyok annak híve, hogy Kelenföld buszgarázs olyan jó buszokat tákolgatna össze. Amit én ismerek az a Volvo B9L Alfa Cívis 12, amiből 15 db-ot bérel a BKV, 85 db-ot a DKV és a Vértes volánnak van belőle 2 db.

    Azt Székesfehérváron tette össze az Alfabusz és nagyon rossz, már a hegesztés minőségétől kezdve. Az utastér a kisebb kátyún átmenve is majdnem szétesik, az álmenyezetet csak szinte csak a lötyögő kapaszkodók tartják, az ajtók úgy rosszak a hogy vannak, a motor túl nagy és sokat fogyaszt, DE MAGYAR.

    **

    A másik pedig, hogy talán a különbség nem is annyi csak a számolás mértékétől függ.
    PL: a Volvo Cívis 12 befogadóképessége 100+1 fő, a CAF Urbos 3 villamosé pedig 221+1 fő. Na ezt én is furcsálltam, hogy 2 szóló busz hogy vihet el annyi utast, mint egy 5 részből álló szélesebb villamos.
    A választ csak később tudtam meg.

    Az egyik járművet 8 fő/m2 állóhellyel számolták, a másikat 4 fő/m2 állóhellyel. Valószínű itt is valami ilyesmi van.

    **

    Azon kívül a Citaró biztosan jobb minőségű és olcsóbb lesz karbantartani, mivel egy nagyon nagy számban gyártott busz, ami miatt rengeteg bontott alaktrész lesz.
    Inkább hosszú távon kéne gondolkodni /bár ez a politikusoknak nem megy/, és teljesen új buszokat kéne venni.

    (nem tákolgatni buszokat, nem 15 db éppen összetett rossz buszokat venni, nem újakat bérelni, nem használtat venni)

    AZ ÚJ HOSSZÚ TÁVON JOBBAN MEGÉRI!

  2. Egy Debreceni – itt vadonatúj járművekről van szó, amelyeket a BKK szerel össze. Ilyet eddig is csinált, főként bontott elemekből. Tapasztalat van. Amennyiben megfelelő forrás áll majd rendelkezésére, nagy számban tud Ikarus járműveket beszerezni és összeszerelni.

    Én magam sem támogatom a rengeteg típus keverését, az hosszútávon biztosan nem előnyös és az utasok sem szeretik.

    Ami a férőhelyszámítást illeti, vannak meglepetések. Kedvencem a Hannoveri villamos, amelyre épp annyi utas fér, mint egy csuklós Ikarusra, pedig sokkal hosszabb.

  3. Igaz, hogy új, de 18 db-ot majd megéri fenntartani? HA pedig kis esélyjel és hatalmas szerencsével valami normális buszok is lennének évi 15 busz mit ér? Ahhoz, hogy minimum a járműpark fele V127-es legyen, ilyen tempóban 40 éven keresztül kéne gyártani őket. De ha gazdaságosak és előrelátóak vagyunk, akkor 10-15 éves buszokat már selejtezni kell. Vagyis nem fog elterjedni és mivel egyik járműhöz sem hasonlít az egyedisége miatt hamar selejtezni fogják a teljes típust. (alkatrész utánpótlás)

    De ez is sok pénz. Ki kel képezni a buszsofőröket, szerelőket. Ez a tarka használtan beszerzett járműállomány tipikusan egy rövidtávú megoldás. Ezzel meg erre rátesznek még egy lapáttal.
    Aztán meg ott van, hogy ahol csak 2-4 típusú busz közlekedik (Pl: Debrecen, Bécs…) ott az utasok az utcához viszonyítva alapból tudják, hogy hol lesz az ajtó, ami könnyíti az utascserét.

    A férőhelyeknél:
    szerintem a pici Ikarus és a BKK nem okosabb sem a MERCEDES sem pedig a MAN mérnökeinél, hogy jobban kihasználható buszt gyártsanak.

    **

    Igazából hannóveri villamoson még nem voltam, de az feltűnő hogy több sor szélesebb ülés van az ICS-khez képest. Még ezen kívül a TW6000 lépcsőjéhez már nem lehet állni és keskenyebb a csukló is.

  4. Egy Debreceni- Megfeledkezel egy lényeges részletről. A BKV nem vásárolt még új járművet. Járműparkja lényegében csak használt járművekből áll. Ha sikeres lesz a V127 akkor akár az egész buszflotta is lehet majd Ikarus.

    A VT-Arriva és a VOLÁN vásárolt csak új járműveket.

  5. Egy Debreceni – Hatalmas hiba volt a BKK részéről megkövetelni a dobogó nélküli ülőhelyek számát-minden egyéb szempontot figyelmen kívül hagyva- a C2 esetében. Emiatt a gyártó rákényszerült, hogy a 3. ajtóhoz is üléseket szereljen be, ezzel jelentősen csökkentve az állóhelyek számát. Ez jelentős kapacitáscsökkenéssel járt. Nem is beszélve arról, hogy megszokásból a babakocsis utasok is rendszeresen a 3. ajtónál szállnak fel és időnként teljesen eltorlaszolják az ajtót vagy a folyosót.

    A járműtipusok keverésének következményéről itt olvashasz:

    https://kozlekedes.org/hibas-szemlelet-a-bkk-nal/

  6. “Járműparkja lényegében csak használt járművekből áll. Ha sikeres lesz a V127 akkor akár az egész buszflotta is lehet majd Ikarus.”

    Egyrészt ez csak névben IKARUS, de szerinted mennyi köze van ezeknek a járműveknek a 400-as sorozathoz? És mivel Magyarországon már alig van normális hegesztő, villanyszerelő és aki van már azt régen alkalmazták. Egyszerre csak kevés járművet tudnak gyártani. Igaz, ez még proto, de amit már írtam, hogy ilyen alacsony tempóban nem tud majd elterjedni. Majd 30-40 év múlva talán, de addigra már egy hatalmas technológiai ugrás várható. Gondolok itt az elektromos meghajtásra.

  7. Egy Debreceni– A BKV autóbuszvonalait a BKK folyamatosan kiadja más szolgáltatóknak, lásd Vt-Arriva, Volán. Mivel a VT-Arriva is tesztel újabb járműveket, valószínűleg vannak információi arról, hogy kap még pár vonalat. A BKV-nak nincs szüksége -pillanatnyilag – hatalmas autóbuszparkra.

    Én úgy látom, hogy a BKV-nál lényegében csak kötöttpálya marad, mert azt nem lehet kiszervezni, illetve nem lenne vállalkozó aki vállalná annak üzemeltetését.

    A BKV műhelyeiben tapasztalt szakemberek dolgoznak akik a semmiből próbáltak üzemképes járműveket összehozni eddig. Új járműösszeállításban nem lehetnek ügyetlenek.

    Hosszútávon a Magyarországon összeszerelt jármű magyar munkaerőt jelent. Egyszerűbben nem kell elküldeni dolgozót és ma már ez is előrelépés. Nem tudhatjuk hová fejlődik az összeszerelés.

    Lehet nem vetted észre de a BKK szolgáltatói közül új értéket csak a BKV teremt, a többiek csak megvásárolt járművet üzemeltetnek.

    Az elektromos hajtás az olajcégek nemtetszése miatt a mi életünkben még nem lesz általános. A troli a felsővezeték sérülékenysége miatt nem terjed tovább. A jó megoldásnak tűnő indukciós áramtovábbítás elvén működő “troli” pillanatnyilag megfizethetetlen, pedig ott az aszfaltba fektetett vezeték lopásbiztossá teszi a rendszert és még egy szélvihar sem veszélyezteti a folyamatos üzemet.

    Köztudott, hogy a régi 9-es vonal Kőbánya alsó – Deák tér 3/4-én van troli felsővezeték, mégis dízel üzemű járművek közlekednek 7-10 percenként. Persze ebben az is közrejátszik, hogy a trolitender meghiúsult és nincs elegendő trolibusz sem.

  8. “Állításuk szerint a pozitív diszkrimináció szabályellenes lenne és a magyar buszok nem teljesítik a kiírt közbeszerzések feltételeit. Én úgy tudom a közbeszerzés feltételeit, paramétereit maga a BKK határozta meg…”

    Csak nem azt várod, hogy úgy határozzanak meg feltételeket, hogy azok által az Ikarus akkor is győztesként jöhessen ki a pályázatokból, ha drágább és/vagy rosszabb minőségű járműveket szállítanak? Olyan feltételeket kell szabni, amelyek a lehető legjobban biztosítják a tisztességes versenyt, nem úgy, hogy a feltételek előre determinálják a győztes kilétét. Aztán, ha abban azon a tisztességes pályázaton az Ikarus nyer, akkor voilá, versenyképes a magyar buszgyártás. Annak semmi értelme, hogy a magyar tömegközlekedés lélegeztetőgépen tartsa az Ikarust, csak mert az hazai.

    Egyáltalán, a buszbeszerzéseket azok minden velejárójával együtt (rászánt költségvetés meghatározása, pályázati feltételek meghatározása, pályázat elbírálása stb.) miért nem hagyják az üzemeltetőkre?

  9. SZofter– hozzászóltál a 4 ajtós Skoda-hoz is. Ott mindkét estben a Skoda nyert. AZ egykori Csehszolovákiában szinte kizárólag belső szállítók nyernek – busz, villamos, metro.

    Biztosan emlékszel SZéles GÁbor nyilatkoztára, egy éve a 150 új buszt budapestre projekt keretében mondta el, hogy csak Mercedes C2- vel tudott nyerni. Tisztességes verseny az amelyben a nyertes utólag leírja, hogy tudta, csak ezzel a tipussal indulva nyerhet?

  10. Nem tudom, mennyiben a verseny tisztasága és mennyiben a Mercedes buszok versenyelőnye mondatta ezeket a szavakat Szélessel, de ha tisztességtelen versenyben nyertek a Mercedes buszok, azt ugyanúgy rossznak tartom, mint az Ikarus buszok esetleges tisztességtelen győzelmét. Számomra ez nem hazai vs. külföldi kérdés; nekem teljesen mindegy, hogy kik és hol gyártják, ha megéri a pénzt, amit kiadnak rá, akkor jó, ha nem éri meg, vagy kínálkozott volna jobb lehetőség is, akkor rossz.

    (És ha már így: vajon miért mindig a Skoda nyer az egykori Csehszlovákiában? Vajon tényleg annyival jobbak a versenytársaknál, vagy csak jó kapcsolatokat ápolnak a fejesekkel? Az EU vizsgálta már a dolgot versenyjogi szempontból?)

  11. Szofter- épp az EU vizsgálat miatt kellett megismételni a tendert. Érdekes, hogy az EU az EU tanulmányra való hivatkozást tartotta versenyellenesnek…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .