Megjelent:: 2017, máj 7, vasárnap

Viszonylataink számozása

Régiónkban talán Budapest az  utolsó nagyváros  amely nem vállalta fel a viszonylataik teljes átszámozását. Talán nincs is ezzel baj, mivel nem kell megtanulni egy város teljes  hálózatának új számait. Vitézy Dávid idejében még meglepő volt, az egyébként teljesen logikus  döntés, hogy bizonyos járműtípusok a számuk mellé betűjelet is kapnak. Így szokhattuk meg  az “M”, “H”, “D” betűket. Ezt követte a MÁV is az előv5áros járataival ahol megjelentek az “S”, “G”, “Z” betűk.  Minden esetben a betűjel, megelőzi a számot.

M metro ,  H Helyi Érdekű Vasút (HÉV),  DDunai hajó
Sszemély,  G gyors,   Z zónázó vonat

Budapesten hagyományosan színnel jelöltük a különböző járműkategóriákat. Ennek ma már gyakorlati haszna nincs, hiszen megszűntek az azonos viszonylatszámú eltérő járműtípusok. Pár éve már nincs 12-es busz, meg 12-es villamos, tehát a színkód értelmét veszítette. Természetesen tiszteletben tartom a hagyományt és támogatom annak megtartását, mivel ez egy európai ritkaság, amely nincs hatással az utasok kényelmére és érdekesebbé teszi a várost.

Van még két betűjel fajta. Ezek a gyorsjáratok “E” és a betétjáratok ” A”, “B” betűi, Míg el nem felejtem megtalálható egy “G” mint garázsmenet is a menetrendben 7G formájában. Végiglapozva a menetrendet kiderül, hogy sok esetben ma már nincs létjogosultsága a gyorsjáratokat jelölő “E” betűnek, hiszen a minden megállót érintő alapjárat sok esetben egy évtizede megszűnt, vagy nem is létezett.

Alapjárat nélküli Express járataink  : 200 , 8, 20, 84, 89, 94, 97, 108, 133, 136, 168, 169. 176,188, 193, 201, 202, 254, 261, 276, 282, 284, 294.

A másik csoport a betétjárat. Itt több esetben megoldható lenne, a betétjárat “A” betűjele helyett egy a számsorban hiányzó, ma nem használt számra cserélni. Sok esetben már nincs is ember aki emlékezne az egykori alapjáratra, hiszen a viszonylat csak betétjáratként üzemel több éve. Az emberek gyorsan felednek.

Betétjáratok amelyek “A” betűje közeli számra cserélhető :  126A->127,  162A->163, 172B->171,  194B->192,  236A->235,  241A->242, 250B->249, 251A->252, 260A->259, 269A->295, 

Jobban végiggondolva van még egy kategória. Szintén betétjáratokról  van szó, de itt a helyzet fordított. Itt a BKK csak az alapjáratokat jelöli, a betétjáratokat nem jelzi az utasok felé. Ez a Helyi Érdekű Vasút. Pár éve már feltettem a kérdést hogy miért nem kapott jelölést a legismertebb betétjárat a Békásmegyeri HÉV. A BKK kizárólag az alapjáratot a Szentendrei HÉV-et jelöli viszonylatszámmal. Csak H5 van és nincs H5A (Békásmegyer). De szintén csak H6 van és nincs H6A (Tököl), H6B (Dunaharaszti),  és csak H8 van és nincs H8A (Cinkota). Természetesen én magam sem vagyok meggyőződve arról, hogy  a legjobb megoldás a betű-szám-betű jelölés, de el kéne gondolkodnunk azon, hogy milyen univerzális rendszer alapján számozzuk be viszonylatainkat..

Jelenleg használatban levő betétjárati  jelölési típusok Budapesten :

  • Viszonylatszám  + “A”  pl:  28 az alapjárat, rövidített betétjárata a 28 A
  • Viszonylatszám + “-ig közlekedik tábla”Pl.: H5 az alapjárat amelyet betétjárati forgalomban kiegészítenek egy  “Békásmegyer” feliratú táblára.
  • Alapjárat + 100  – ezek nem kimondottan betétjáratok, de sok esetben felfoghatók betétjáratként, mivel az alapjárat a hosszabb járat egy szakaszán közlekedik csak. pl: 95 alap, 195 a hosszabb járat.a 195-ös a 95-ös két megállóját nem érinti ebből egy a megfordulást szolgálja.

Van egy , nagyon fontos tudnivaló, amelyet a BKK szándékosan nem akar jelölni bevezetése óta! Ez az elsőajtós felszállási rend. Ez az ami miatt a legtöbb konfliktus kialakul, napi szinten a járműveken! Nem tudom mi az oka annak, hogy a legkeményebben elzárkózik a BKK a z elsőajtózás jelölésétől, de meg kéne végre törni a jeget. Még írás előtt megnéztem a BKK FUTÁR alkalmazás  menetrendjét és a mai napon sem jelöli ezt a fontos információt a BKK. Az egyik legnépszerűbb alternatív online menetrendi alkalmazást (Budapesti Menetrend) üzemeltető viszont fontosnak tartja ezt az információt is közzé tenni, de a BKK ebben nem igazán segítőkész. A használt adatbázisban ugyanis nem szerepelnek az időszakosan elsőajtós viszonylatok. Ezek azok, ahol a csak a nap megadott óráiban kell az első ajtónál felszállni, a nap többi részében, minden ajtó használható. Az is érdekes, hogy ha a BKK adatbázisa tartalmazza az elsőajtós járatokat, a BKK saját alkalmazása miért nem  jeleníti meg azt!

Az elsőajtós felszállási rendszert Budapesten a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezette be. Az első ilyen buszjáratok 2009. június 2-án kezdtek el működni a 87-87A-187-es illetve a 141-141A és 40-es vonalakon. A rendszer lényege, hogy felszállás pillanatában a bérletet/menetjegyet a jármű vezetőjének (éjszakai járatokon a jegyellenőröknek) fel kell mutatni, jegy esetében lyukasztani is kell.

Ezután a mondat után szoktak megjelenni a BKK kommentelői és azonnal azzal érvelnek, hogy a homlokkijelzőn ott lapozza a FUTÁR, hogy ” Felszállás az első ajtón”. Erre az én megszokott, az életből vett érvem az, hogy a legtöbb konfliktus a hátsó ajtón felugró utasokkal alakul ki akik, mivel nem szemből érkeznek, így nem láthatják a feliratot! Aki már szállt át egy MM megállóban az tudja , hogy ez mennyire életszerű. Az ember csak felnéz és a busz hátulján látja a számot és felugrik a buszra.

Hová megy a busz?

A konfliktus soha nem a helyiekkel alakul ki, akik tudják, hogy a környékükön melyik viszonylat elsőajtós, hanem a város másik végéről érkezőkkel, a turistákkal.  A lapozós kijelző hatalmas hátránya, hogy  nem látható folyamatosan a végállomás, ami a turisták, vidékiek számára nagyon fontos! Miért? Gyakran nehéz megállapítani térképpel is, hogy az adott megállóból melyik irányba indul majd tovább a busz. Csak egy példa. 95-ös autóbusz, Puskás Ferenc Stadion M. A jármű metró nyugati kijáratánál a végállomáson , a belváros felé áll orral, tehát egy a a helyszínt és a viszonylatot nem ismerő azt hiheti a busz a belváros felé halad és nem mer felszállni, ha nem látja a célállomást kiírva!  Ilyen esetben fontos, hogy a fontos információ ne csak lapozva jelenjen meg, hanem állandóan látható legyen.   Van még valami, amit én viccesnek tartok a Pongrácz úton, de megértem a BKK logikáját. Pár hónapja a BKK minden utastájékoztató hangot kiegészített angol nyelvű szöveggel is.  Ennek a belvárosban van létjogosultsága, de a város többi részén csak kuriózum. Viszont ha már azt bemondjuk a villamoson angolul, hogy az ajtók a bal oldalon nyílnak, nem mond ellen a BKK saját logikájának, hogy a felszállási rendről a turistát nem tájékoztatjuk ?

Mi lehet a megoldás a amivel mindenki jóljár? A múlt héten egy hosszabb eszmecserét folytattam egy kommentelővel, aki meggyőzött arról, hogy a emberek jobban felfigyelnek az első karakterre, mint bármi másra. Ha a jelölésre elegendő karakterszámot nézzük akkor a BKK ma használt kijelzőin 4 karakter van használatban, feltételezhetően ez a jól olvashatóság korlátja. Maradjunk ennél a 4 karakternél, amelyet a BKK járműveinek hátsó és oldalsó kijelzői  is képesek jó minőségben megjeleníteni.  Kicsit  felfelé görgetve jól látható, hogy a gyorsjáratok “E” betűje az esetek többségében teljesen elhagyható , így létrejön a 4 szabad karakter. Három számjegy és egy betűjel. Ezzel minden elsőajtós járaton folyamatosan jelölhető lenne az elsőajtós felszállási rend. Mivel a BKK célként tűzte ki az angol nyelv használatát, ezért én az “F” betűt javasolnám a az elsőajtós viszonylatok jelölésére.

F – Front door boarding (elsőajtós felszállási rend)

Hiba volna a miskolci példára alapozni, amely nem viszonylathoz köti a felszállási rendet, kizárólag csak a felszállási rendet jelöli. Én külön járműtípusként  kezelném az elsőajtós viszonylatokat, így az időszakosan elsőajtós járatokat külön menetrendi táblán kezelném. Pl: 99-es autóbusz közlekedik munkanapokon és az F99 a hétvégeken.

Egy ilyen egyszerű jelöléssel pillanatok alatt megoldható az utasok, nyelvfüggetlen és pontos tájékoztatása, mivel a viszonylatszámot használják az utcai FUTÁR kijelzők és a mobilalkalmazások is , így mindenki számára, legyen az helyi, vidéki, külföldi egy lépésben megvalósítható a felszállási rend  pontos, naprakész megjelenítése… olcsón !

kép: BKK


Olvass bele ezekbe is:

Látható 23 hozzászólás
Ezt írtad
  1. Laikus Megfigyelő szerint:

    Nos igen, a HÉV-viszonylatok kimaradtak a cikkben említett múlt heti eszmecseréből 🙂

    Erre viszonylag egyszerű a megoldás. A H előtag ugyanis kizárja az azonosságot, akármilyen számot is teszel utána. Az én ötletem:
    H5: Szentendre. H51: Békásmegyer
    H6: Ráckeve. H61: Tököl. H62: Dunaharaszti
    H8/9: no, a cinkotai melyiknek a betétjárata? Csak mert mindkettő arra megy. Ne legyen félreértés belőle, Cinkota: H10

    Csak a vonalhálózati térképekbe kell hozzá belenyúlni kicsit, valamint plusz egy viszonylat az átszállómenetrendekben (a menetrendi táblákon a 6-os kivételével már úgyis mind külön viszonylatként szerepel).

    • Közlekedés szerint:

      Az alapötlet a teljes szám ismétlés mentesség volt. Igaz ez már akkor sem valósult meg : 1,M1 2,M2 …stb

      A metrók és HÉV-ek külön kezelése sem feltétlenül indokolt.

      A Cinkotai a Gödöllői betétjárata illetve a jövőbeli M2 végállomása ☺

      • A teljességgel ismétlés nélküli rendszerhez túl sok a buszviszonylat.

        Mondjuk amikor ezt bevezették, én már akkor megkérdőjeleztem az értelmét. Elsősorban azért, mert alig néhány azonos számú különböző jármű találkozott egymással. Abból a kevésből meg úgy véltem (és ma is így vélem), hogy igen ritka veréb lehet az, aki a számazonosság miatt a 6-os busz helyett a 6-os villamosra száll fel (ezek ugye pont találkoztak annó). Különösen a színkód mellett.

        Elnézést, ha te már találkoztál az Ecseri útnál valakivel, aki a 3-as metró helyett a 3-as villamosra szállt fel 😀

        A HÉV-Metró számozásról a javaslatomat már kifejtettem másutt 🙂 A hosszú távú fejlesztési tervek ismeretében a HÉV-számozás úgyse lesz már sokáig napirenden, mert beolvad az összes a metróhálózatba (majd egyszer).

        • Közlekedés szerint:

          Olyan utassal már találkoztam aki az Ecseri út metróállomás villamosmegállóban kereste merre lehet a metró, mert azt semmi nem jelöli.

          Több alkalommal az Erzsébet téren láttam már a József Attila utcai megállóban olyat aki ajárókelőktől kérdezte, hohy merre van a Deák Ferenc tér metróállomás…ott a belvárosban sem jelöli semmi..

          • Igen, a metróállomások jelöletlenségét ismerjük. Itt viszont az a kérdés, a számazonosság kapcsán: láttál már embert, aki a 3-as villamost és a 3-as metrót összekeverte? 😀

            Erre vonatkozott a kérdésem 🙂

            • Közlekedés szerint:

              Meglepne, ha találkoznék ilyennel, de volt egy hangsúlyozom budapesti születésű kolléganőm, akinek piros metróval kellett utaznia az Örstől és telefonált kétségbe esve : ” Figyelj csak, ez a metró kék! Felszálljak?”

              Ebből is jól látszik, hogy mennyire fontos a pontos és jó jelölés !

  2. Igen, a “színes” metrót mindenki benézi legalább egyszer. Az viszont már kérdéses, kinek a hibája, hogy ez miért nem veszett még ki a köztudatból. Főleg most, amikor jövőre már nem lesz kék metró se, csak fekete-fehér.

    Engem is meglepne, ha találkoznék ilyennel, pont ezért kérdéses, mennyire volt szükség az azonosság megszüntetésére.

    • Közlekedés szerint:

      Én is piros metróval utazom, meg kisföldalattival. A kollégám még ma sem tudja hányas HÉV-vel jár ki Milltelepre…

      Legyünk következetesek? A Borároson is azt mondják be, hogy : “Vonat indul Csepel állomásra..”

      • Igen, itt jön be a kérdés, hol indokolt az “egyértelműsítés”, és hol nem az.

        A HÉV esetében pont nincs jelentősége, ugyanis pont a turisták, akik miatt beszámozták őket, használják őket a legkevésbé. A Sziget és a magyar nagydíj kivételével a HÉV-ek szerepe hivatásforgalmi. A hivatásforgalmú utasok közül pedig a külföldi is megtanulja a végállomásokhoz igazodó rendszert számok nélkül is. Ha másért nem, mert rákényszerül.

        A HÉV-ek beszámozása különösen azért értelmetlen, mert nincs betétjárati jelölés. Ha pl. én megyek Gödöllőre, néznem kell a végállomást, mivel hiába H8, ha csak Cinkotáig megy, nem jó. Ha pedig elvisz Gödöllőig, a viszonylatszám nemigen érdekel.
        Az egyetlen vonal, ahol nézem a viszonylatszámot, az az S70. Az S71 is Vácra megy, de nem Dunakeszi felé, ahová én tartok.

        Az említett kollégádnak még kevésbé számít, hiszen akárhol száll fel a H6 vonalán, Milltelepre minden kiviszi, ami ott megáll, ami a legtöbb vonalra amúgy igaz, ha megnézed, Pesten belül legalábbis.

        • Közlekedés szerint:

          igen,itt csak az egységesítés volt a cél, ami nem rossz csak nem lett végig gondolva (betétjáratok)

          • Vagy legalábbis jobb lett volna, ha nem hoznak később egy olyan intézkedést, amivel a kettő üti egymást (elsőajtózás).

            Sokkal kevesebb gondot okozna az F jel és emiatt a többi betűjel megszüntetése, ha az egységesítés, ami nem is lett tökéletes, nem történt volna meg. Jóval több lenne a szabad szám a mostani módosításhoz. A betétjáratokra mehetne a 100-as előtag is például.

            Mondjuk hogy a 40-es buszcsalád 6 viszonylatával mit lehet kezdeni, ott én feladtam 😀

  3. Egyébként, most esett le, hogy a betétjáratokat egyes helyeken nem is jelölik. A prágai DPP térképén láttam meg az ottani 6-os villamos déli részét. Ott kábé az van, mint az itteni 37 – 37A viszonylatokon, viszont nincs külön jelzés. Csak a kijelzőn látod, hogy a villamos elmegy egész Barrandovig, vagy Smíchov vasútnál visszafordul.

    Tény, nem a “minden második jármű” eset, csak csúcsidő/ nem csúcsidő logika, de ott miért működik, és itt miért nem működne? A tájékoztatás, főleg külföldi szemmel, nem jobb ott se.

    • Közlekedés szerint:

      A hazai betétjárat jelölés szerintem jobb, mert egyártelműbb. Külföldiként egy hosszú megállónevet nehéz megjegyezni.

      A japán megállóneve melletti számozás is hasznos, ha nem ismered a nyelvet. Elég tudni, hogy a 10-es megállónál kell leszállnod.

  4. A megállónevek egészségtelenül hosszúak, de ezt már máshol kitárgyaltuk. Prágában kétszavasnál hosszabb nincs.

    A számozott megálló jó lehetne, de szerintem csak vizuális formában műköxhetne. Nekem legalábbis szerintem leolvadna az agyam, ha meghallanám: A következő megálló: 10-es számú megálló – Deák Ferenc tér. Meg lehet szokni, persze, de hogy elsőre minden pesti lefejlené az előtte lévő kapaszkodót, az biztos 😀

  5. Lucky76 szerint:

    Engedelmeddel, két dologban nem értek egyet.

    Az gyorsjáraton az E betű nem csak a gyorsjárat alapjárattól való megkülönböztetésére szolgál, hanem egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy az adott járat az útjába eső összes megállóból valamennyiben több mint valószínű, hogy nem áll meg, és erre az utasnak célszerű figyelnie.

    A funkció tiszta és egyértelmű: az alapjárat mindenhol megáll, az E járat nem áll meg mindenhol.

    Ennek elhagyása több mint valószínű, hogy előbb okozna zavart, mint a rendszer megtartása. (A vasúttól eltérően a rendszer nem veszi figyelembe a zónázó jellegű viszonylatokat, ami nem is baj – a vasúton sem egyértelmű.)

    A másik a betétjáratok kérdése. A betétjárat szervesen kapcsolódik az alapjárathoz, annak útvonalához képest vagy rövidebb (A), vagy eltérő, betérő jellegű (B), ennek a rendszernek a megváltoztatása, mi több, az alapjárathoz egyáltalán nem kapcsolható egyéb szám bevezetése szintén zavart okozna egy (többé-kevésbé, csiszolandó, de) működő rendszerben.

    A 162-esnek egyértelműen betétjárata, rövidített útvonalon közlekedő változata a 162A, és hozzá kapcsolódó, gondolatban is társítható, megjegyezhető társa a 262-es. (Igaz, itt nem jelzi egyértelműen semmi, hogy a 262-es is a 162-es betétjárata – itt jól jönne a javaslatod: 162 Kőbánya – Maglód, Auchan; 162A (262 helyett) Kőbánya – Sáránd utca; 163 (162A helyett) Kőbánya – Rákoskeresztúr, mert elkülönítené a csak R.keresztúrig közlekedő járatot a Rákoskertre kimenőtől.)

    De minden esetben egyetemesen szerintem nem lenne értelme bevezetni, viszont az egyes eseteket külön megvizsgálva akár – de itt is ügyelve arra, hogy az egymáshoz kapcsolódó járatok egymáshoz a számozásban is köthetőek legyenek.

    És ahol a két kérdéskör találkozik… 🙂

    Az alapjárathoz köthető, de mégsem egyszerű, egy kapcsolt funkciós betét- és gyorsjáratok.

    PL. 98-98E: az alapjárat útvonala hosszabb, mint a gyorsjáraté, ráadásul érint egy komoly átszállóhelyet (Rákoskeresztúr, városközpont), amit a gyors nem, azonban erre a számozás nem utal. A gyorsjárat valóban gyorsjárata az alapnak, ám egyben betéte is, és ezt a számozás ma nem tudja kezelni, hiszen logikusan 98AE lenne. Új számot kaphatna, de elég macerás lenne kötni is a 98-ashoz, gyorsjáratként is feltüntetni, egyben a betétjárat mivoltát jelezni anélkül, hogy két betűt kellene adni neki.

    Hasonló a probléma például a 217-217E és a 196-196A esetében is. A rendszer nem tudja kezelni, ha egy járat funkciójában “két betűnyi” feladatot lát el.

    Erre valóban megoldás lehet az eltérő számozás – ez viszont az alapjárat-betétjárat rendszert nem teszi egyértelművé. (Ami egyébként az említett 98-98E és 217-217E esetében nem is volna feltétlen baj, míg a 196-196A egymáshoz szervesen kapcsolódnak, ÉS a többi mellettük közlekedőhöz képest gyorsjáratok, amit valahogy mégiscsak jelezni kellene…)

    • Közlekedés szerint:

      Tetszik ez a levezetés, de sajnos a valóságban a BKK esetében nincs egység. Amikor Vitézy elkezdte átnevezni a megállókat akkor azt mondta a zárójeleket kell elhagyni. Ennek ellenére megmaradtak pl 28-as villamos esetében.

      Én jónak tartom az “A”jelöléseket, jobbak mint a x- megállóig közlekedik felirat. Sokkal egyértelműbb, de ahol az alapjárat már egy évtizede nem közlekedik ott nem biztos, hogy ennek megtartása ésszerű. Itt is van ellenpélda, mert a 95-ös kb 15 éve men megy el a Keleti pályaudvarig, mégsem betétjárat. A 195-nek lehetne betétjárata ma, de az sem.

      Létezik még a Kocsiszínbe megy felirat pl a 3-as villamos esetén,
      de a 24 nél ez 24G ként van jelölve (Combino).

      A 98-as esetével jól ábrázoltad a problémát!

      Az eszmecsere arról szólt, hogy miként lehetne egyértelműen jelezni az elsőajtós járatokat.

      A teljes átszámozás nem megoldás, mert zavart okoz. Szerintem a helyiek még ma sem ismerik az új fonódó járatok számait és a budapestiek többség még mindig azt hiszi, hogy a 7E megáll a Ferenciek terén. A 109 meg egyik pillanatban meghosszabbított járat volt, majd hirtelen egy rövidített más útvonalon közlekedő betérő(?) járat lett.

      Mi a véleményed a hévek számozásáról?Itt nem jelöljük a betétjáratokat.

  6. Egyébként pedig számold hozzá, hogy számos fejlesztés, ami a BKK listáján szerepel, ha egyszer megvalósul, kivált jó pár járatot, ami ebben az ötletben gondot okoz.

    Kőbánya-környéki példa: ha a gödöllői Hév keresztúri vonala egyszer majd kiépül, a Jászberényi úti buszok kihasználtsága igen meredeket fog esni. A 161A és a 162A szükségtelenné fog válni, csak a két alapjárat marad majd. Itt pedig felmerül a kérdés, szükség lesz-e mindkettőre egyáltalán. A gyorsjáratok, amelyeknek amúgy nincs alapjárata (97 és 261) szintén ugranak majd.

    Káposztásmegyeren a tervezett metróhosszabbítás kiüt minimum egy 122-est, egy 126A-t, és a 96-os család jelentősége is csökkenni fog. A 20E szintén erős újragondolást fog igényelni.

    A Bajcsy-Zsilinszky úti villamossal két szám szintén felszabadul majd, mivel a 12-14 és a 47-49 két vonalban egyesül majd.

    Dél-Pest: A 42-es hosszabbítással lecsökken a 36-os család, valamint a 94-es család kihasználtsága.

    Kelenföld: a 103-as is fel fog szabadulni.

    Persze távlati tervek, tény, de érdemes átgondolni.

  7. És ha a “tengelyeket” számoznánk be?

    Példa: a Jászberényi úti buszok.
    A Jászberényi úti buszkorridornak adunk egy számot. Legyen mondjuk 61. Az azonos számú villamos esetünkben nem létezik.

    Minden Jászberényi úti busz 61-el kezdődne, és így nézne ki a számozás:
    161 => F610
    161A => F611
    162 => F612
    162A => F613
    262 => F614
    168E => F615
    169 => 616

    Mivel minden busz háromjegyű, ezért ugrik az azonosság kérdése, amint a kötöttpályák számozásával kezdünk valamit. Ilyen “újragondolt” buszcsaládból, ha jól számolok, cirka 70 darabot össze lehet állítani.

    A trükk annyi, hogy a Volán járatai szintén kapnak egy betűjeles előtagot.

    • Közlekedés szerint:

      Érdekes elképzelés, de mi számít egy tengelynek? Hány tengelyt tudnánk tudnánk kialakítani? Hány évig működne egy tengely?
      Biztosan jó pár évente átszámozni a viszonylatokat?

      Létezik egy EU szokás, amelyben járműcsoportonként kell számozni. Idehaza ez is csak részbenn. valósult meg.
      Gondold végig, ha az integráció Budapesten, Pest megyében is megvalósul, hány új számra lesz szükség.

      • Tengely helyett csomópontokban is lehet gondolkodni.

        Maradva Kőbányán, nézzünk egy másik példát: Kőbánya Alsó. Legyen mondjuk az alapszám 50 (a vasútvonal miatt)
        95 => 501
        195 => 502
        117 => 503
        162 => 504
        162A => 505
        262 => 506
        185 => 507
        217 => 508

        Az alapelv az, hogy a legtöbb buszvonal nagy csomópontokba fut be, mint a Határ út, Kőbánya Alsó, vagy Hűvösvölgy. Ezek a csomópontok kapják a számot, és ezekből képezzük a viszonylatok számát. Mivel minden busz háromjegyű lesz, nincs azonosság. Ami kimarad, azok a városon átvágó buszjáratok (5, 7, 9)

        Ha az integráció megvalósul, akkor sem lesz nagyobb baj. A Volán járatok elé kell egy V előtag (vagy valami), és ezzel le van tudva. Ha pedig úgy jön ki a matek, hogy nincs annyi csomópont, amennyit maximálisan a rendszer lehetővé tesz, elegendő átugrani a Volán miatt már foglalt előtagokat (30, 70, 80, stb).

        Hogy jó-e pár évente átszámozni a viszonylatokat… Nem, de a posztban pont azt tárgyalod, hogy bizonyos szinten elkerülhetetlen. A gond az, hogy egy változtatás vonja magával a többit.

        Az EU-s szokás kivitelezhető ott, ahol nem kell egyszerre annyi anomáliát kezelni, mint itt. Illetve, ahol nincs ennyi külön számot viselő viszonylat ugyanabból a járműből. Amúgy is, nekünk arra van színkódunk 🙂

        Hány évig működne…? Esetünkben örökké. A buszviszonylatok száma nőni már nem nagyon fog, sőt, a cél pont a csökkentés. Minden egyes nagy volumenű kötöttpályás bővítés a buszok szerepét kell, hogy csökkentse, és ha megnézed, a legtöbb távolabbi fejlesztési terv pontosan ezt eredményezi.

  8. Simorka Zoltán szerint:

    A HÉV-ek esetében célszerű lenne a vasút számozási rendszere.
    Ez valahogy így nézne ki:
    H50 Batthyány tér-Szentendre
    H51 Batthyány tér-Békásmegyer
    H60 Közvágóhíd-Ráckeve
    H61 Közvágóhíd-Tököl
    H62 Közvágóhíd-Dunaharaszti
    H80 Örs vezér tere-Gödöllő
    H81 Örs vezér tere-Cinkota
    A többinél (csepeli és csömöri HÉV(H7, H9) maradhat a jelenlegi számozás, mert ott nem közlekednek betétjáratok.

    • A csömörit a közös útvonal miatt nem lenne jobb beépíteni a H80-as családba?
      H82 Örs vezér tere-Csömör
      H83 Örs vezér tere-Rákoskeresztúr, városközpont (ha majd lesz)

      A többivel egyetértek.

      Illetve, a külön színeket még célszerű lenne visszaegységesíteni. A külön színezésnek semmi értelme nem volt. Kár, hogy az M4 is zöld. Nem mintha sokba telne átszínezni…

Hagyj Üzenetet!

Jogszabály-módosítás és az alkotmánybíróság döntése miatt a facebook hozzászólás lehetősége átmenetileg szünetel. Anonim módon továbbra is hozzá tudsz szólni minden bejegyzésemhez. Nincs szükség regisztrációra, csak egy tetszőleges név és villámposta cím megadására. A hozzászólások csak engedélyezésük után jelennek meg. Harmadik felet sértő tartalom nem tehető közzé. Megértésedet köszönöm!