Megjelent:: 2015, dec 28, hétfő

RIGO és a jövő

Oszd meg !
Címkék

ezgif.com-cropTényként kell kezelnünk, hogy hamarosan kiépül  Budapest elektronikus jegyrendszere a RIGO.  Amióta megjelentek apróbb részletek a rendszerről, felmerült már pár helyen, hogy ismét nem látunk eléggé a jövőbe és a mában élve vezetünk be valamit, ami ha a jövőbe tekintenénk olcsóbb lehetne.  Miről van szó. Ma már biztos, hogy a RIGO szerver alapú rendszer lesz. Ez azt jelenti, hogy az utazási jogosultság, bérletszelvény, jegy vagy a kártyára töltött pénzösszeg fizikailag nem a kártyán, hanem egy távoli, központi szerveren tárolódik. Maga a kártya csak egy azonosítószám, amely előhívja a szerverről a kívánt adatokat. Leegyszerűsítve ez olyan mint a bankkártyánk. A pénzünk , egyenlegünk egy szerveren van, maga a kártya csak azonosít minket.  Épp ez az azonosítás a lényeg.  A legnagyobb probléma a Budapest Bérlettel, hogy nem átruházható. Többször  kérdeztem, hogy mekkora az az összeg ami veszteségként jelenik meg a családon belüli bérletek átruházásából, de nem kaptam erre választ. Tudom, hogy a jelenség létezik , de nem hiszem azt, hogy jelentős lenne az így kieső bevétel.  Arányos-e  fényképpel, adatokkal történő egyedi kártyakiadás ára a visszaéléssel jelentkező veszteséggel? Gondoljuk végig, hogy a dolgozó gyerek ugye bérlettel utazik, tehát a nap jelentős részében az ő bérletével más családtag nem tud  visszaélni.

Minden embernél van egyedi azonosítót tartalmazó csipkártya. Ilyen lehet egy munkahelyi belépő, bankkártya. Ezekre az ember általában vigyáz. Nagyon ritka az az eset, amikor valaki a bank vagy hitelkártyáját kölcsön adja ismeretlennek.  Ezekre a kártyákra mindenki vigyáz. Mivel a RIGÓ magát a kártyát, az elérhető információk alapján csak számla azonosításra használja, így elméletben bármilyen NFC kártya hozzákapcsolható lenne a RIGO számlához (bérlethez). Ebben az esetben a kártya előállítás költsége máris elmarad, vagyis áthárul mondjuk a bankokra.

Maga a RIGO számla több “zsebbel” rendelkezik mint például a SZÉP kártya (ajándék, üdülés..). A RIGO esetében ezek például a bérlet, kedvezmény, egyenleg. A RIGO mivel az országos rendszer része lesz, feltételezem Budapest határain túlra is gyorsan fog terjeszkedni, ezért egyre többen használják majd fizetésre is.

rigo_kepPillanatnyilag még nincs részletes információ arról, hogy mi lesz a helyzet az aglomerációs járatokkal. A ma hozzáférhető adatok alapján ezeken a járatokon biztosan Be- és Kiléptető rendszerű díjszabásszámítás működik majd. Ennek azonban előfeltétele, hogy a felszálló utasnak a felszállás pillanatában már rendelkeznie kell a teljes vonalra érvényes utazási jogosultsággal, vagy a viteldíj kielégítéséhez szükséges egyenleggel.  Ebből adódóan rengeteg RIGO számlán lesz majd előre feltöltött, sőt akár megújuló egyenleg.

Amennyiben már általános lesz a kártyákon a pénz, akkor erre gyorsan  ráépül majd a kereskedelem. Az OCTOPUS mintájára főként hogy önkormányzati szabályozás alá eső tevékenységeket tud egy kártya kiszolgálni, kötelezővé válhat a taxikban , parkolóórákban és az aluljárók kereskedelmi egységeiben a kötelező RIGO elfogadás. Létre jön egy budapesti bankkártya. Egy olyan kártya amellyel szinte minden Budapesten élő, itt dolgozó vagy tanuló rendelkezni fog. Ez hatalmas üzlet!

Hol lehetne használni még a RIGO-t?  Az iskolai büfékben.  Mivel a gyerek  RIGO-val utaznak az iskolába, így miért nem fizetnének RIGO-val a büfében? A szülő csak felölti a gyerek egyenlegét és az RIGÓ-val vesz tízórait. Mivel szerver hátterű a rendszer, így a szülő beállíthat napi keretet a gyerek zsebpénzének elköltésére , így az mindig biztonságban  lesz.   A RIGO egyenleg folyamatosan ellenőrizhető az interneten, automatákon és a mobilunkon, vagyis sokkal közelebb áll a készpénzhez, mint a ma ismert bankkártyákhoz.

A BKK már ma is bankkártyánkhoz kötött, automatikusan megújuló RIGÓ-t vizionál, ami valójában már maga egy bankkártya. Hatalmas jövője lehet a RIGO-nak, ha egy elég kreatív csapat kezébe kerül.

Érdemes böngészni az OCTOPUS honlapját és máris rájövünk, hogy határtalan lehetőségei lehetnek a RIGO-nak Budapesten. Sajnos az is nyilvánvaló, hogy rengeteg hasznos opció, mint a mobilunkba rejtett bérlet, idehaza nem valósítható meg, mivel a BKK ragaszkodik a bármikor ellenőrizhető átruházhatatlansághoz, aminek feltétele a fénykép.  Amíg a BKK be nem látja, hogy a túlzott ellenőrzés inkább árt a rendszernek, mint amennyi haszonnal jár, addig nem fog a rendszer kiteljesedni. Csak a margóra jegyzem meg, hogy ma a beléptetésnél, ellenőrzésnél ritkán nézik meg a bérletigazolványt, általában csak a szelvényre néznek rá a BKK dolgozói.

Természetesen én el tudok képzelni egy olyan megoldást, amelyben a BKK ellenőr kártyaolvasóján jelenik meg ellenőrzés során a kártya használatára jogosult utas fényképe (ha már a személyiségi jogainkról úgyis lemondtunk) és ezzel máris megoldódott az átruházhatóság tilalmának ellenőrzése egy mobiltelefon vagy NFC matrica, kulcstartó használata esetén.

Lehet csak én érzem úgy, hogy a BKK feleslegesen nagy erőket akar majd a zárt metróállomások esetén is mozgósítani?  Lehet csak nekem mindegy, hogy Pista havi bérletével, egy nap Pista utazik 10 alkalommal, vagy 2-szer Pista és  8-szor Pistáné ? Mindkét esetben azonos az egyenleg ( 10 = 8+2 ) és együtt soha sem tudnak utazni.

(Kép: BKK)

[wc_divider style=”dotted” line=”single” margin_top=”” margin_bottom=””]

Olvasd el ezeket is:

Látható 39 hozzászólás
Ezt írtad
  1. Imposztor szerint:

    És vajon az idősebbik özv. Pistáné, aki momentán ingyen utazik, feltöltetlen Rigó kártyával is felszállhat a metróra, vagy addigra nem lesz a nyugdíjasok számára ingyenes utazás? Vagy más megoldást találnak ki?

    • Közlekedés szerint:

      imposztor– hozzáférhető teljes információ nincs. A BKK nem ad ki ilyet egyelőre.

      Elméletben minden nyugdíjas csak úgy utazhat díjmentesen , ha igényel erre jogosító RIGO kartyát.

      A BKK kezdeményezte a jogszabályol módosítását, mivel adatokat szeretne kezelni.

      Elméletben minden nyugdíjas igényelhet ilyen kártyát, vagyis minden budapesti családba juthat ilyen. A budapestiek számára ez díjmentes lesz.

      Az elektronikus beléptetés lényege az, hogy gyorsabb mint az élőerős.

      Az elektronikus beléptetés nagy hibája, hogy nem a személy utazási jogosultságát vizsgálja, csak a kártya jogosultságát, függetlenül attó, ki az aki az használja.

      A fentiekből logikusan következik, hogy egyszerűbb lesz bliccelni a metrón mint ma.

  2. Bennem annyi kérdés merült fel: a mostani rendszer biztosítja az átruházhatatlanságot. Miért nem lehet ezt a részét megtartani? Nem kell a jól működő részét lehúzni a vécén, csak mert megújul a környezet…

    Arra gondolok elsősorban, hogy a mai rendszerben a bérleten van egy azonosító. A bérletigazolvány száma, a személyi igazolvány száma, vagy a diákigazolványé a diákbérleteken. Ezzel mi a probléma? Nem kell fénykép meg ilyesmi a RIGO-kártyára, ez a sorszám elég.
    Mondjuk, adott vagyok én, a teljesárú bérletemmel. Mivel nem fogok havonta új kártyát kapni, kapom a kártyát, amin ott a személyim száma, mint a mostani papírbérletemen. Jön az ellenőr, bemutatom a kártyát, és bemutatom hozzá a személyimet is. A legtöbb ember, gondolom, úgyis egy helyen tartja a kettőt.
    Ott a nagyapám, aki ingyen utazik. Mivel ez koralapú kedvezmény, a születési dátum kell hozzá. És hol szerepel még a születési dátuma? Pontosan, a személyijében. Ezt ráadásul elég egyszer ellenőrizni, amikor kiváltja a kártyát, hiszen a születési dátuma nem fog változni. Megigényli a kártyát, kiállító ügyintéző ránéz, elmúlt 65? Elmúlt. Akkor ingyenes utazásra jogosító kártyát ad ki, leüt 8 billentyűt, igazolványszám ott a kártyán.
    Aztán ott a húgom, aki egyetemista, diákbérlettel. Az nem koralapú, úgyhogy neki a diákigazolvány száma kerül rá, aztán kap egy új kártyát, amikor lediplomázott, amin már a személyije száma lesz.
    Még adatvédelmi kérdéseket se vet fel, mivel:
    1) nem kell belenyúlni a jogszabályba, hiszen a mostani rendszer marad meg.
    2) megmarad a mai átruházhatatlanság
    3) a szerverbe nem kell személyes adatokat bepötyögni. Az adatbázis enélkül is teszi a dolgát, mivel a BKK dönti el, mit ír bele és mit nem. A kártyának meg úgyis lesz egy egyedi azonosítója, amit a pittyegőeszközök felismernek.

    Jogos, az ellenőrök száma meg fog nőni, de az, mint írtad, enélkül is megtörténne. Ráadásul ezek az okmányok közokiratok, aminek tudjuk, mik a büntetőjogi vonzatai, ha trükközni próbál valaki.

    Másik kérdés, ami felmerült, a klasszikus lyukasztó utódja, az érintőterminál. Oda kell lépni, és le kell húzni a kártyát. Amiről máshol írtad, hogy a FUTÁR érzékelője már akkor látja, ha beállok a megállóba (már ha ez megvalósul). Kérdésem: akkor minek a kártyaolvasós kitérő? Ajtónként egy érzékelő elég lenne, ami látja, és automatikusan rögzíti, hogy a kártyával felszálltam, és hogy leszálltam. A forgalomszámlálási dolgát elvégezte, és tömegben is működik lehúzás nélkül.

    • Közlekedés szerint:

      Ennél bonyolultabb az egész.
      A megállói távleolvasás erős elektromágneses Sugárzással járna és adatvédelni ptoblémákat is felvet. Ez csak ötletként merülhetett fel.

      Marad a felszállás utáni leolvasás, érintéssel. Mivel a bérleten kívül vonaljrgyszerű kártyák is lesznek ezek érvényesítése, csak a járművön, közvetlen érintéssel valósítható meg.

      A bérletek esetében hadznos a fel és leszálláskori érintés az utazási szokások feltérképezése miatt! Ez létfontosságú elem! Enélkül lehete papír jegy is..

      Az azonosítás. Hiába utazol új e-szemályivel, amin minden adatod szerrpel, ha azt gép olvassa le és nem veti össze az azt használó biometriai adataival. Ezt most a metrónál a beléptetőemberek végzik. Itt van a probléma. Ezért tudsz majd nagyapád bérletével ingyen utazni a beléptetőkapus,elsőajtós rendszerben.

      Csehországban ahol a helyközi járatokon 15 éves múltja van a chip kártyáknak már a 3. Generációnál tartanak és a visszaélések miatt elkezdték bevezetni a helyközi járműveken a járművezetőnél elhelyezett monitoron a kártyához kapcsolódó személy arcképének megjelenítését. Magyarul a kártyát amikor az olvasóhoz érinted a díjszabás szerinti elszámolás mellett a rendszer megmutatja a járművezezőnek, hogy ki a felhasznált kártya tulajdonosa..

      Ez a metró beléptetőkapuinál elektronikusan drágán megoldható…kimarad a budapesti rendszerből

      • Távleolvasás: jogos, ha egészségkárosító, akkor ugrik. Én a zsúfoltság elkerülése miatt vetettem fel. Te is feszegetted, mi lesz, ha nem fér oda az ember a terminálhoz a tömegben (4-6 és társai). Ha erre akad egy jó javaslat, én támogatom.

        A forgalomszámlálási adatgyűjtést teljességgel támogatom, ebben egyetértünk. Én viszont kibővíteném a kezdeményezést (elnézést, kicsit off-topic), az autóforgalom értékelésével. Vagyis: Milyen útvonalon lehet a vonalhálózat fejlesztésével alternatívát ajánlani az autó helyett? Ez esetben természetesen tekintsünk el a Pesten belüli autózás és az önbecsülés lélektani összefüggéseitől 🙂 Kérdezem, mint olyan ember, aki értetlenül áll a Lánchíd-tengely autóforgalma előtt, mert az nem csupán a pocsék lámpahangolás és a korlátozatlan gyalogosforgalom eredménye (16-os és 105-ös busz napközben). De egy ilyen dugókkal teli útvonalat mindenki tud mondani példa gyanánt. Erre valami ötlet? 🙂

        Kérdés: Ebben a cseh rendszerben nincsenek adatvédelmi problémák?

        Az automatikus beléptetés… Pont itt, a Te oldaladon olvastam, mire jutott annó a VEKE, amikor tesztelte az élőerős beléptetés hatékonyságát. És azt is Te hangsúlyoztad, hogy a beléptetőkapu az élőerő HELYETT kell, hogy működjön, nem kombinálva. De élőerő nélkül ezt névre szóló kártyával is meg tudja tenni, mivel retina-vagy ujjlenyomat ellenőrzés nem társul a beléptetéshez.

        Tegyük hozzá, hogy efféle szűrés, mint a cseh példa, csak elsőajtós rendszerben működhet. Mindenhol máshol marad a fokozott ellenőri jelenlét, és ez az én javaslatom.

        Régen, emlékezz vissza, nem volt beléptetés a metrón. Helyette a járműveken portyáztak az ellenőrök, mint a felszínen. Ha ez visszatér (mivel a kapuban ugrik az élőerő), és mondjuk kiegészül azzal, hogy a pótdíj mondjuk megduplázódik, már kockázatosabb, mint amire a legtöbben vállalkoznának. Az ellenőrök tervezett készüléke pedig szerintem kijelezheti az utolsó csipogás adatait, beleértve a felhasznált kedvezményt is. Az csak plusz egy karakter a kijelzőn. Ha már az ellenőri létszámbővítés elkerülhetetlen (mert a felszíni járatokon az), akkor ebből is lehet gazdálkodni.

        • Közlekedés szerint:

          Bérletesek esetében én jutalmaznám a be és kilépést a járműveken. Ennek elmaradása- BÉRLETESEK- esetében nem járhat pótdíjazássál, mivel, a bérlet megvásárlásával az utas kifizette az adott időszakra vonatkozó útiköltséget, szolgáltatási díjat. Ezét én például plusz napokkal jutalmaznám azt a bérleteset aki minden utazásnál lehúzza a kártyáját.

        • Közlekedés szerint:

          Laikus Megfigyelő – jogi szabályozás : Minden országban mások a szokások a jogrend. Csehországban a személyi szám, mindennapos használatban van, de az édesanyád neve sehol sem szerepel ! Más szokás! Csehországban egy 2 kocis villamosra babakocsival csak akkor szállhatsz fel, ha azt a járművezető egyértelműen megengedi, mivel a gyerekkocsi menet közben elmozdulhat és veszélyezetei a többi utas testi épségét! Ez idehaza elképzelhetetlen a szokások miatt. Még az egy autóbusz egy gyerekkocsi szabályt sem sikerült bevezetni, pedig hasznos lenne. Én már láttam buszon maradó utast, mert a 2 és 3 ajtó közötti részről nem tudott kijutni, mivel mindkét ajtónál 2 gyerekkocsi volt a 9-es buszon.

          • A bérletesek esetében nem a pótdíj probléma, az tényleg jogi nonszensz lenne, ott pont az a baj, hogy a statisztikából, ami az egész rendszer legnagyobb előnye, kimarad a tömeg miatt, pedig pont a bérletesekre kellene alapulnia az egésznek, elvégre a napi használatra szánt hálózatot a naponta utazók igényeire kéne szabni. A jutalmazás nem rossz ötlet, de felmerül a kérdés, hogy lehet mérni, hogy mindig lehúzza-e a kártyát?

            A cseh közlekedési kultúráról itthon beszélni se érdemes. Egy: Prágában ki se kell írni, hogy állj jobbra a mozgólépcsőn, az emberek megteszik, itthon hiába volt kiírva (tényleg, azokat a táblákat miért szedték le???). A másik: a DPP ellenőri jelvény felér egy rendőrjelvénnyel odakint, pedig csak a DPP logója van rajta. Itt meg mihez lehet hasonlítani az ellenőri karszalagot? Céltáblához esetleg…

            Az “anyja neve” rovat, amennyire tudom, sehol máshol nincs használatban, csak nálunk.

        • Közlekedés szerint:

          Laikus Megfigyelő , Beléptetés : A belépteőkapu és az élőerő között az a különbség, hogy egy nyugdíjas kártyával utazni kívánó tinit az élőerő azonnal kiszúr és nem enged le, mert csal!
          A mai élőerős ellenőrzés nem hatékony azt mindenki látja. Az ő kiváltásukra jó ötlet a metrókapu, de vigyázni kell, nehogy átessünk a ló túloldalára. Ha a bliccelés visszaszorítása a cél akkor több ellenőrre lesz szükség az ingyenes utazásra jogosító kártyákkal történő visszaélések elkerülésére, mint ahányan ma ellenőriznek… Ez nem kívánatos!

          Van egy lélektani effektus is. Az emberek jelentős része az elsőajtózást azért támogatta, mert azt hitte, vagy meggyőzték róla. hogy a járűvekről eltűnnek a nem kívánatos személyek. Ez ma már jól látszik, hogy tévedés volt. Én már akkor felhívtam a figyelmet arra, hogy a hajnéktalanok jelentős része MÁK kártyás és jogosult díjmentesen utazni! A társadalmunk egy része hátrányos helyzete, vagy kulturális sajátosságaiból eredendően MÁK kártyát kap ez Józsefvárosbanén úgy látom nagyon magas szám, őkett eddig bliccelőknek látta az utazóközönség, de az elsőajtózás után is fent vannak a 95, 99 es viszonylatokon, MÁK kártyával utaznak!

          Itt az egész rendszer rossz! Nem az elemeit kell javítgatni, foltozgatni, hanem az egész rendszert mint olyat kell átértékelni!

          Ki fizet az utazásárt? Egyrészt minden Magyarországon adózó polgár! Másrészt aki bérletet, jegyet vásárol . Harmadrészt aki valamilyen ingyenes utazásra jogosító kártyával vesz részt a közlekedésben.

          Fontos tudni, hogy senki sem fizet többet, mint költségek 40%-a. Lényegében mindenki elblicceli a jegyár jelentős részét. A maradék 60-100% ot az állami költségvetésnek kéne megtérítenie. Itt kezdődnek a gondok. A bérletes és a vonaljegyes ki nem fizetett jegyárrészét meg lehet állapítani, de a MÁK kártyások, nyugdíjasok jegyárbevétel kiesését nem! Az állam ezért álltalányt fizet..

          Visszatérve a cseh példához: Csehországban mint idehaza is a nyugdíjasok és ha jól emlékszem a 70 feletti EGK tagállamok polgárai ingyen utazhatnak, DE csak abban az esetben, ha van erre jogosító , a szolgáltató által kiállított igazolványa. Praktikusan, ha a példában említett nagyapád Csehorságban szeretne ingyen utazni azt csak egy Csehországban kiállított igazolvánnyal teheti meg, amit nem hiszem, hogy egy pár napos tartózkodás miatt kiváltana- olcsó a napi jegy! Sok esetben a helyi közlekedésben is létezik a regisztrációs jegy, amely nem minden esetben díjmentes.

          Szlovákiában pár éve ingyenes a vasúti közlekedés a 0-25 és a 65+ korosztály részére. Ott szintén utazási igazolvány és minden esetben O eurós vonatjegy kell ehhez! Hiába van egy ingyenes utazásra jogosító igazolványod, a pénztárnál 0 eurós jegyet kell váltanod a kívánt viszonylatra. MIÉRT? Az elszámolhatóság miatt. Az állam ott a valós utasszám után fizeti ki az ingyenesen utazók által ki nem fizetett költségrészt! Budapesten illetve Magyarországon ez ismeretlen! Itt hasra ütéssel, becsléssel állapítja meg az állam a támogatás mértékét.

  3. Az általad említett, elszámoltathatóságot célzó cseh és szlovák intézkedéseket ismerem. Itthon is volt egy ideig regisztrációs jegy a Volán és (ha jól emlékszem) a MÁV járatokra, ami pontosan azért szűnt meg, mert csökkentette az állami támogatást.
    Az már persze más kérdés, hogy a BKK ezen okfejtés mentén miért teszi meg ezt a RIGO-val, ami szintén így fog működni, amikor várhatóan az eredmény ugyanez lesz (hacsak a bliccelők rá nem segítenek, az általad leírt új bliccelési trükk ugyanis pont jót tesz a számoknak).

    A felhozott MÁK-kártyás, buszon élő hajléktalanokra, ami megértem, hogy neked kőbányaiként kiemelt kérdés, egy válaszom van: kizárás az utazásból, ahogy a szabály írja azokra, akik zavarják a többi utast. Nem szociálpolitikai a honlapod, úgyhogy szerintem ezt nem itt kellene feszegetni 🙂

    Az ellenőrzésre visszatérve, belép a más témában említett lélektani hatás. Szerintem túlbecsülöd a metróban szükséges ellenőrök számát 🙂 Egy kommentelő felvetette, mibe kerül a beléptetőemberes rendszer. 48 állomás, kijáratonként 2-3 ellenőr… alkalomadtán majd visszaolvasom, elég nagy szám jött ki 🙂 Viszont ha a metró teljes üzemideje alatt a vonalat járja irányonként 2-3 brigádnyi mozgó ellenőr (a vonal hosszától függően), már elrettentő, mert elég nagy az esély rá, hogy beleszaladsz egybe. A létszám a töredékére csökken, még akkor is, ha kocsinként 2 ellenőrrel számolsz (régen így volt, és akkor is az M3 vonalán 12 fős egy brigád, ez a plafon). A költség töredéke, még teljes üzemidőben is (ami ugye a mostani rendszerben is megvan). Persze az ellenőrök intenzív szakmai megregulázásával egybekötve.
    Az ellenőrzés ideje pedig lerövidül, hiszen csak a kedvezmény jogosságát kell megnézni. Ha nem lenne jegyem, le se jutottam volna, csak megnézi, milyen díjszabást használtam. Kártyaolasó – PITTY – felnőttjegy – tovább. Ha pedig bliccelő találkozik vele, PITTY – kedvezmény. Igazolványt kérek. Esetleg egy közteres a brigádba, akinek megvannak a jogkörei, hogy intézkedjen egy visszaélés esetén.
    Persze jogos az érv, hogy az ellenőr elől meg lehet szökni, főleg tömegben, de mégis jobb, mint az alternatívák, hiszen a kijáratos taktika csak a zsúfoltságot növeli.

    • Közlekedés szerint:

      A RIGO- mivel beléptetőkapukkal működik, kizárólag kártyákat kezel, vagyis a minden idősnek szüksége lesz valamilyen kártyára illetve E-szemályire. Adatvédelmi probléma itt is van és ez ma is fennáll, ugyanis a például a nagyapád esetében a szolgáltató csak azt az adatot jogosult megismerni, hogy a nagyapa elmúlt 65 éves, azt viszont nem jogosult megismerni, hogy a nagyapa mikor született és ma pontosan hány éves!!

      A fenti cseh példáknál is az szerepel az igazolványon, hogy elmúlt 65 éves és egy fénykép. Ehhez viszont nem itthon sem használható – ma sem -személyazonosító igazolvány, mivel az tartalmazza a születés időpontját! A magyar adatvédelem azonban sajnos ismeri az ÖNKÉNTES adatszolgáltatást és ezt használja ki a BKK rengeteg területen, leggyakrabban a BKK ellenőrei csalják ki ezt felhasználva az utasok személyes adatait, amire nincs joguk, de megtévesztéssel ráveszik az utast annak önkéntes átadására és alá is íratják az önkéntességet.

    • Közlekedés szerint:

      MÁK Az érved részben jogos. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a járművezető a nem megfelelő ruházatú utas felszállását megakadályozhatja, de ha a járművön van, akkor már nem tehet semmit. Nincs joga leszállítani.
      A másik komoly kérdés, hogy mit jelent a nem megfelelő öltözék? Rengeteg ember utazik munkába, munkaruhába busszal..
      A járművezetőnek nincs szakirányú végzettsége a “büdös” vagy a “koszos” ruházat meghatározására… Én a metró láttam kisestélyiben olyan büdös nőt, hogy a környezete üres volt, jól láthatóan tiszta volt, csak büdös.

      Biztosan emlékszel rá amikor egy hajléktalant leraktak a buszról, másnap egy halom jogvédő támadt a járművezetőre és a BKK-ra és a jog az ő oldalukon állt! Az EU mindent szakvizsgához köt. A járművezető nem mondhatja, hogy nem hasonlítok a bérletigazolványon található képre, mert nincs okmányszakértői vizsgája! Az ellenőr sem mondhatja, hogy a bérlet nem az enyém, még akkor sem, ha én férfi vagyok a bérletigazolványon meg egy nő képe van!
      Ezek létező jogi anomáliák!

      • Adatvédelem: Az önkéntes adatszolgáltatás egy bizonyos szintje nélkül lehetetlen biztosítani a bérlet átruházhatatlanságát. A bérletemen a személyim sorszáma is személyes adat. Abban viszont meg lehet húzni egy határt, hogy mennyi adatot kezelnek. Az eredeti felvetésem pontosan a kezelt adatmennyiség minimalizálására vonatkozik.

        A cseh példában lévő fénykép helyett lenne ott a jelenlegi rendszerből átmentett sorszám. Ezzel ugrik a jogvédők okmányszakértői érve is, ami a fénykép esetén fennállna, mivel a sorszám egyértelmű, míg egy fénykép esetleg nem az. Hogy a személyim számára milyen adatok vonatkoznak jogilag, azt nem tudom, de a jelenlegi szisztémába, gondolom, jogilag belefér, ezért használja a BKK.

        Nagyapám példáján maradva, az adatellenőrzés és az adatszolgáltatás között van egy különbség. Amire én gondolok, az nagyjából olyan, mint a dohánybolti ellenőrzés. Cigit akarsz venni? Mutass személyit, bizonyítsd, hogy elmúltál 18. A neved/születési dátumod nem kerül rögzítésre, csak ellenőrzik. Ugyanez lenne itt is. Nagypapa bemegy az ügyfélközpontba, ingyenes utazási kártyáért. Az ügyintéző ellenőrzi az életkorát, és kiadja neki. A fontos az, hogy CSAK ellenőrzi, és nem rögzíti. A személyije sorszáma pedig felkerülhet a kártyára anélkül is, hogy a BKK rendszerében bárhol rögzítésre kerülne. Persze ehhez kell az is, hogy a BKK-nak tilos legyen a háttérbeli rögzítés.

        MÁK és a leszállított hajléktalanok: a hasonló jogvédők elleni jogos felszólalás helye nem egy közlekedési blog, a kérdésem ezért csak annyi: a többi utas panaszával ilyenkor mi a helyzet? Nem jó hivatkozási alap a BKK-nak, ha tíz fizető utas panaszkodik rá, hogy valaki ordibál/dohányzik/bűzölög a buszon? Tudom, a “mosom kezeimet” tipikus esete, de szolgáltatóként a BKK hivatkozhatna rá, ettől a kulturált utazásra vágyó többség szemében épp hogy nőne az ázsiója szerintem.

        • Közlekedés szerint:

          adatvédelem– van itt egy kis gond. BKK RIGO kártyát minden budapesti állandó lakóhellyel rendelkező polgár kaphat, vagyis: A BKK ezeket az adataidat tervezi kezelni:
          -NÉV
          -Lakcím
          -SZÜLETÉSI IDŐ ÉS HELY

          Magyarul minden személyes adatodat!

        • Közlekedés szerint:

          A BKK érdeke– nem az utasok elégedettsége. Tudod komoly probléma, hogy a BKK kitalál valamit , de nem gondolja azt végig. Ilyen volt az elsőajtózás. Biztosan emlékszel a kezdetekre amikor a hátul felszállt utas miatt a járművezető magát hatóságnak gondolva bejelentette, hogy amíg az a valaki ott hátul le nem száll addig ő nem indul el! Ezt nem teheti meg, mert ennek akár büntetőjogi következménye is lehet. Az utasokat nem lehet túszként kezelni és önbíráskodásra is tilos őket buzdítani!

          Egy ilyen esetben én is odamentem a járművezetőhéz és figyelmeztettem, ha nem indul azonnal tovább rendőrt hívok rá!
          Később született egy belső utasítás amely szerint:

          1- fel kell kérni a jegy nélküli utast, hogy vegyen jegyet
          2- ha erre nem hajlandó, megkérni, hogy szálljon le
          3- ha nem hajlandó leszállni, akkor el kell őt szállítani, mert ez a többi utas és a BKK érdeke is!

          Ma is ez a szabály érvényes!

          A “büdös vagy koszos” utast nem lehet leszállítani. A törvények a felszállás megakadályozását teszik csak lehetővé. Ha valaki a buszon van, azt csak hatóság távolíthatja el onnan.Még a BKK biztonsági szolgálata sem, ők is csak a felszállást akadályozhatják meg! Ez teljesen ésszerű és logikus , ha belegondolsz. A problémákat megelőzni kell!!

    • Közlekedés szerint:

      Ellenőrzés– mi értelme van a metró területén belül ellenőrizni, ha metrókapukra és beléptetésre 6 milliárdot költünk? Semmi! A cél az, hogy ne legyen szükség egyáltalán ellenőrre!

      Az utasok többségét zavarja és zaklatásként éli meg, ha a metrón ellenőrzik a bérletét, főként miután élőerős beléptetés van.
      Biztosan tudod, hogy 2 éve még a BKK adatai szerint beléptetésre ellenőrzésre 14.000.000 darab vonaljegy árát költötte Vitézy évente. Ez irreálisan magas szám!

      Prága azért nem telepít beléptetőkapukat, mert az állomások átalakítása és a kapuk telepítésének költsége soha nem térülne meg.
      Van itt még egy szempont. Prágai adat. A bliccelők számított aránya 10-15%, a beléptetőkapuknál mért nemzetközi bliccelési arány 10% !!! Budapesten még becsült adat sincs. Prágában a becslést egy helyi civil szervezet azonnal kielemezte és bebizonyította, hogy prágai cég csúsztatott, ha jobban tetszik hazudott a számokat illetően, mivel a statisztikailag megállapított bliccelőszámot megszorozta napi két metrójegy árával, miközben az utasok többsége bérletes és jegyár töredékét fizeti csak, főként most, hogy nagyon kedvezményes lett az éves bérlet.

    • Közlekedés szerint:

      közteres– van itt is egy komoly félreértés. A közteres igazoltathat téged, de az adataidat nem adhatja át a BKK ellenőrének! A közteresnek van adatkezelési jogosultsága, a BKK ellenőrének nincs. Magának a BKK-nak van, de az ellenőrnek nincs.

      Másik kérdés. hogy honnan tudja a te ellenőrbrigádod, hogy ki utazik a nagyi “ingyenkártyájával” ? Ha megnézed a videókat a chipkártyás rendszerek esetében az utasok a kártyát nem veszik ki a tárcájukból, táskájukból, csak a táskát érintik az olvasóhoz. Nem tudod, csak a kedvezményeseket ellenőrizni, mert nem tudod ki az. Adatvédelmi okból az ellenőr nem ismerheti meg a kártya adatait, csak azt, hogy a kártya maga jogosít-e utazásra, vagy nem.. kap egy zöld vagy egy piros lámpát. Ez nem megoldás. Ha az ellenőr a képeket nézegeti a kártyákon, akkor ismét ott a probléma, hogy azt elő kell venni és az utasok ismét ZAKLATÁSKÉNT élik meg az ellenőrzést.

      A kijártnál ma is tilos ellenőrizni, ezt a Katasztrófavédelem tiltja, mert élet és balesetveszélyes.
      A metrókapuk esetén meg azok torlódásnál automatikusan felfüggesztik az ellenőrzést és az összes kapu kinyílik kifelé. Ez is előírás.

  4. Adavvédelem: ennyi adat kezeléséért már minimum a személyit kellene teljesen kiváltania, ugyanis a RIGO honlapján semmi olyat nem találtam többszöri olvasás után sem, amire egy elektronikus, szerveralapú rendszer ezek nélkül ne lenne képes. Az meg a másik kérdés, hogy mi lesz a Pesten életvitelszerűen élő, de lakcímmel nem rendelkezőkkel? Kollégisták, például? Sőt, az agglomerációból bejáróknak is szükségük lesz a kártyára, úgyhogy az egész “budapesti lakos” szűkítés értelmetlen szerintem. Esetleg a nevet elfogadom, ha a kártya tényleg egyfajta Octopus-szerű univerzális eszköz lesz.

    Ellenőrzés: megértem az álláspontodat, viszont hogyan lehet enélkül kiszűrni a bliccelőket egy gépi beléptetéskor? Prágában semmilyen beléptetés nincs, és itt se kellett volna, ez tény. Azt is aláírom, hogy a bliccelőkre a BKK mindig túlzásokkal hivatkozik, de ekkora lehetőséget eddig nem is kínált nekik tálcán. Te is azt jósoltad egy posztoban, hogy a RIGO-val a bliccelés jövője egyértelmű. Az pedig nem járható út, hogy csak az fizet az útért, akinek nincs Pesten élő idős ismerőse.

    Ha beépülnek a kapuk, két rossz közül választhatsz: élőerő ÉS kapu fent, vagy ellenőrök lent. Szerintem az utóbbi farag annyit a költségeken, hogy az a 6 milliárd megtérüljön. Messze nem a Vitézy-kor költségvetése. Zaklatásnak nem nagyobb, mint ami most zajlik, sőt (ld. Deák tér).

    >>Másik kérdés. hogy honnan tudja a te ellenőrbrigádod, hogy ki utazik a nagyi “ingyenkártyájával” ? Ha megnézed a videókat a chipkártyás rendszerek esetében az utasok a kártyát nem veszik ki a tárcájukból, táskájukból, csak a táskát érintik az olvasóhoz. Nem tudod, csak a kedvezményeseket ellenőrizni, mert nem tudod ki az. Adatvédelmi okból az ellenőr nem ismerheti meg a kártya adatait, csak azt, hogy a kártya maga jogosít-e utazásra, vagy nem.. kap egy zöld vagy egy piros lámpát.<<

    A RIGO honlap szerint az ellenőröknél elektronikus olvasó lesz. Ez szerintem megjelenítheti az igénybe vett kedvezményt, hiszen a mostani bérleteken is rajta van.

    • Közlekedés szerint:

      RIGÓ ÉS VIDÉK A budapesti lakóhellyel nem rendelkező pénzért válthat RIGO kártyát.
      Számomra ma már értelmetlen a RIGO-hoz történő ragaszkodás is . Az Octopus inkább a múlt mint a jövő.

      Ha böngészed az írásaimat ott többször említem a cseh példát a bankkártyát! Már több cseh városban tölthető fel a bérletszelvény Maestro vagy Master Card kártyára. Miért jó ez? te kinek adnád kölcsön a bankkártyádat??? Feltételezem senkinek!
      Ez a megoldás szerintem. A bankkártya tényleg olyan eszköz amit senki nem a d kölcsön havernak, szomszédasszonynak! Még fénykép sem kell hozzá 🙂

  5. SZMB szerint:

    Figyelembe kell venni, hogy a RIGO része lesz a NEJP-nek, ami bankkártyával nem lesz használható, csak NEK-es kártyákkal. Ezért is szükséges a megszemélyesített RIGO kártyák kibocsátása, az eSzig-ek és a diákigazolványok használata, amik NEK-es kártyák.

    Itt jön képbe az is, hogy miért van szükség névre, születési helyre, időre, lakcímre: ezek olyan alapadatok, amikkel minden NEK-es kártya kell rendelkezzen. Az anonim RIGO kártyák (sokkal gyorsabban kibocsátható, mert nem kell hozzá személyes adat) és a bankkártyák nem NEK-esek, tehát a NEJP-nek nem részei, csak a BKK szolgáltatásai lesznek igénybe vehetőek vele a jövőben, és csak jegy típusú díjterméket lehet vele vásárolni.

    • SZMB szerint:

      Még egy gondolat: magán a megszemélyesített RIGO kártyán csak a fénykép, a teljes név, a kártya kibocsátásának dátuma, és a kártya száma szerepel. Az ellenőr így nem jut hozzá lényeges személyes adathoz azzal, hogy megnézi a kártyát.

      • Közlekedés szerint:

        SZMB Az ellenőr az akit mindenből ki kéne zárni, mivel ő az aki vissza tud élni az adatokkal, mint azt ma is teszi…

        Attól, hogy az ellenőr nem látja a teljes adarsort, csak egy kártyaszámot, nevet amire nincs szükség ahhoz, hogy biztosított legyen az átruházhatatlanság,még nincs biztonságban az utas.
        A mai rendszerben, tapasztalatom alapján az ellenőrök azok akik a legtöbbet ártanak a BKK megítélésének, rendszeres visszaéléseikkel. Még Vitézynek javasoltam, hogy az összes ellenőrtől meg kéne vállni és egy jól fizetett és képzett csapattal kéne helyettesíteni őket. Sajnos ezen a téren nem volt előrelépés. Az ellenőrök megjelenése, képzettsége szégyelnivaló!!!

        Tapasztalatom szerint a pótdíjazottak jelentős része nem bliccelő, csak mindenféle ürüggyel csőbehúzott fizető utas. A valódi jegy nélkül utazóktól a BKK ellenőrei nem is mernek jegyet kérni.

        Van itt még egy gond!
        – a kártya kiállítója a BKK
        – kártya ellenőrzője a BKK
        – a pótdíjazó a BKK
        – az egyenleg kezelője a BKK
        – az utazások nyomonköbetője a BKK
        – a panaszok kivizsgálója a BKK

        Ez egy demokratikus országban sem megengedett.

        • SZMB szerint:

          A kártyakibocsátó a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. A NEJP megvalósulásával pedig az ellenőrző mindig az aktuális társaság lesz, ahol a kártya használatban van. Az egyenleg kezelője pedig nem hiszem, hogy a BKK, elvégre a NEJP egy országos platform lesz.

          • Közlekedés szerint:

            Ha egyszer megvalósul…addig a BKK

            Én szívesen megadom a kártyához az összes adatomat egy okmányirodában, de egy MÁV pénztárban is , mert ott nincs ok visszaélésre számítani, de a BKK nak nem! Sajnos nagyon rosszak a legtöbb embernek a tapasztalatai a BKK-val szemben.
            Nagyon ritka a MÁV kalauzokkal szembeni panasz. Napi tapasztalatom, hogy segítőkészek, utasbarátok az elővárosi vonatokon és nem utolsó sorban, tiszták, ápoltak, kulturáltak!

          • SZMB szerint:

            A kártya kiváltásához elsőként szükséges NEK regisztráció okmányirodában / kormányablakban történik. Utána nyilatkozni kell arról, hogy a NEK adatfelvétel során rögzített adatokat átadom a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. pedig elküldi a kártyát. Nem a BKK-nak kell megadni a szükséges adatokat.

            • Közlekedés szerint:

              Ez így teljesen korrekt, viszont már ma el kellene kezdeni a kormányablakban az ügyintézést, mert nem kis számú emberről van szó!

          • SZMB szerint:

            Kártyát igényelni még nem lehet, viszont a NEK regisztrációra már van lehetőség kormányablakban. A BKK valamikor nyáron tervezi a kampányt elkezdeni, hogy érdemes lenne mihamarabb regisztrálni a NEK-be. Fontos, hogy akinek van új típusú diákigazolványa, vagy eSzig-e, annak ez a lépés már megvan, nem szükséges újra elmenni.

          • SZMB szerint:

            Kicsit pontosítom a tegnapi állításomat:
            A NEK regisztráció után nyilatkozni kell arról, hogy a személyes adatokat átadom a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek, az pedig a rendszer keretein belül, a jogszabályoknak megfelelően fogja továbbítani a BKK-nak azokat. Tehát, bár nem kell a BKK-nak megadni a személyes adatokat, a rendszer működése érdekében megkapják azokat.

            • Közlekedés szerint:

              Ez feltételezhető volt, bár erre nincs szükség a rendszer működéséhez. A tökéletes működéshez elég ha a BKK a kártyaszámokat ismeri…

          • SZMB szerint:

            Jelen állás szerint a bérletek bevezetése a rendszerbe 2018 előtt biztosan nem fog megtörténni, a jegyek pedig még azután jönnek. Tény, hogy rengeteg embert érint, de a projekt csúszása miatt szerintem nem lesz gond.

    • Közlekedés szerint:

      SZMB Az adatvédelmi törvény egyértelműen fogalmaz, csak a szükséges minimális adat kezelhető!!
      Miért van szükség a nevemre, születéso helyemre, lakcímemre ahhoz,hogy használni tudjam a BKK szolgáltatásait. Itt az átruházhatatlanság egy fényképpel megoldható !!

      Az elvesztett bérletek pótlása meg lehetne választható opció amiért, önkéntesen plusz adat megadásával fizethet az, aki ezt kéri..

      • SZMB szerint:

        A mai rendszerben is fényképes igazolvány szükséges az átruházhatatlansághoz. Ellenőrzéskor az azon szereplő adatokat (név, lakcím, szül. hely és idő) is ellenőrzik, ha valamilyen kedvezményt veszel igénybe. Ez nem változik a RIGO bevezetésével sem.

        • Közlekedés szerint:

          Nincsenek ilyen adatok a bérletihazolványon és azokat az ellenőr nem is ellenőrizhetné!

          Van rajta ugyan egy lakcím rovat ahová nem szokás valós adatot beírni, mivel az ellenőr azzal vissza tud élni és értelmetlen is, mivel az ellenőr azt nem tudja ellenőrizni és ehhez jogosultsággal sem rendelkezik,szerencsére!

          • SZMB szerint:

            Nagyon kevés olyan ember van, aki a bérletigazolványt használja a bérlete mellett, az utasok többsége a személyi igazolványt használja. Ha pedig valaki nem teljes árú, hanem kedvezményes bérletet venne, ahhoz már szükséges igazolvány (pl. diákigazolvány).

            • Közlekedés szerint:

              A SzIG esetén az ellenőr kizárólag a fényképre és az igazolvány szÁmára tekinthet rá a többi adatot nem ismerheti meg, azt jogod van kitakarni. Ezt sajnos nem reklámozza a BKK!

              Gyakorlatban az ellenőrök csak a bérletszeévényt nézik. Nagyom ritka az akitől kérnek a szelvény mellé azonos számú igazolványt. Még a diákigazolvány kérése is egyre ritkább szerencsére.

  6. SZMB szerint:

    Teljesen igaz, hogy az ellenőrök rontják legjobban a BKK megítélését jelenleg. Az sem segít a dolgon, hogy teljesítmény alapján rangsorolják őket (ld. Az év jegyellenőre).

    Az átruházhatatlanságot biztosítja ilyenkor a fénykép. Ha pedig az ellenőrnek a készüléke csak annyit dob ki, hogy érvényes / nem érvényes, akkor nem gondolom, hogy nincs biztonságban az utas. Sajnos még nem tudható, hogy mi jelenik meg az ellenőr számára.

Hagyj Üzenetet!

Jogszabály-módosítás és az alkotmánybíróság döntése miatt a facebook hozzászólás lehetősége átmenetileg szünetel. Anonim módon továbbra is hozzá tudsz szólni minden bejegyzésemhez. Nincs szükség regisztrációra, csak egy tetszőleges név és villámposta cím megadására. A hozzászólások csak engedélyezésük után jelennek meg. Harmadik felet sértő tartalom nem tehető közzé. Megértésedet köszönöm!