Megjelent:: 2013, jún 14, péntek

Jönnek a metrókapuk !

kapuA BKK hosszú várakozás  után 2013. június 8.-án megkezdte a metróállomások beléptetőkapuinak tesztelését a Corvin negyed metróállomáson. A tesztben négy különböző kaput kívánnak gyakorlatban is tesztelni, teljes üzemidőben. Velem együtt sokan üdvözli  BKK döntését a beléptetőkapuk bevezetéséről. Ami kicsit eltér a világon megszokott véleménytől, az nem a jegy nélkül utazók számának csökkentése, hanem a pillanatnyilag használt élőerős beléptetés megszüntetéséből ered. A BKK működése óta, véleményem szerint a legtöbb és legsúlyosabb panasz épp ezen dolgozókra érkezett. Megjelenésük és viselkedésük méltatlan egy világváros metróhálózatán történő munkavégzésre. Sajnálatos, de a gépesített beléptetés utas-barátabbá teheti a rendszert! Ez véleményem szerint egyedülállóvá teszi  Budapestet.

Lássuk a kapukat.  Az elképzelés szerint  60 és 90 centiméter szélességű kapuk  kerülnek telepítésre. Ez  utóbbiak a kerekesszékesek, vagy nagyobb csomagokkal utazók könnyebb áthaladását  segíti majd. A beléptetőkapuk magassága 180 centiméteres lesz, így ezek átugrása az átlag ember számára nem lenne egyszerű. Nekem a felső képen látható kapu nyerte el a tetszésemet. A test mozgását jól követő forma. A működését jelző zöld színű nyíl erős fényű és megfelelő vastagságú. Messziről is jól látható ! Az eredeti képet módosítottam a plexi fal jobb láthatósága miatt. Feltételezem, hogy erre  később kerül majd matrica.

A jobb oldalon látható kapu szintén megfelel annak a véleményem szerint fontos elvárásnak, hogy segítse az utasok gyors áthaladását. kapu_2Ebben a ferde olvasófelület nagyban segít.  A formája kimondottan kecses és itt már a plexi ajtón is található matrica, ami a gyengébben látóknak nagy segítséget nyújt. Az üzemképességet illetve az áthaladás irányát jelző ábra nem olyan jól látható mint az első kapu esetében.  A kapukat nézegetve felmerült bennem, hogy a BKK gondol-e majd a balkezes utasokra és lesz-e bal oldalon elhelyezett kártyaolvasós beléptető kapu.  Ez majd csak akkor derül ki, amikor a kapuk végleges helyükre kerülnek és minden nap használjuk majd őket. Ami a kapuk áteresztő képességét illeti az csak azok számától függ majd. Én nem is a belépés lassúsága miatt aggódom, hanem a  kifelé haladó tömeg áthaladási sebességének  jelentős lassulásától tartok.  Az elektronikus  rendszer csak úgy alkalmas forgalmi adatgyűjtésre, ha az utast nem csak befelé, de kijövet is regisztrálja. Csak így nyerhető megfelelő információ az egyes vonalszakaszok kihasználtságáról, tehát fontos a kiléptetés is. A legtöbb metróállomás előterét én nem látom megfelelően tágasnak a szükséges számú be és kiléptetőkapuk  felszerelésére.

Nektek melyik kapu tatszik??

kapu kapu_2  kapu3  kapu_4
 1.  kapu  2. kapu  3. kapu  4. kapu

_____________________________________________

Melyik kaput látnád szívesen Budapesten? *

       
Show me the results

 

Képek :  BKK

 

Látható 9 hozzászólás
Ezt írtad
  1. Ha ellenőrizni csak befelé kell, kifelé csak az adatgyűjtés a kártyalehúzás célja, akkor mi a fenének ragaszkodnánk ahhoz, hogy a kapun legyen a leolvasó?

    A kijárathoz szerintem elég egy “fapados” kapu, ami szimplán csak az egyik irányba enged át.

    A leolvasót pedig el lehet helyezni valahol, ahol mindenkinek kézre esik. Ilyen pl. a mozgólépcső vége. Mivel mindenki ott megy fel, a mozgólépcső felső végén, ahol egyenesbe jön, a kapaszkodó mellett szerintem el lehet helyezni. Az ember egyszerűen menet közben odaérinti. NFC-s rendszer lévén elég nagy a tűréshatára.

    Vagy, mivel a mozgólépcső vége nem a legbiztonságosabb hely a plusz cselekvésre, valahol menet közben is el lehet helyezni. Menet közben kinyúlsz és PITTY. Ha az utasok megszokják a helyét, akkor a leginkább gördülékeny megoldás. Csak a vészleállítótól kell jó messze rakni 😀

    A lift persze külön kategória, de ott még egyszerűbb a megoldás: ne működjön kártyalehúzás nélkül.

    • Ja, és amúgy 1-es kapu.
      Rajta a 2-esen lévő matricákkal, esetleg megtoldva egy viszonylatjellel.

    • Közlekedés szerint:

      A metrókapuknál az állomások teljes lezárása a cél, ezért lesznek embermagasságú kapuk.

      A bliccelés a kapuk esetén és több mint 10 %, ezért nem jó, ha átugorható a kapu.

      Állomásainknak nincs külön ki és bejáratuk. Elég szűkek. Csak olyan megoldáspk jöhetnek szóba amelyek vész esetén azonnal nyithazók és akadálymentes kihaladást/menekítést biztosítanak.

      • A kivezető kapu nem kell, hogy átugorható legyen. Lehet ugyanolyan, mint a bevezető, csak más a nyitási mechanizmus. Teszem azt, mint a fotocella. Ha valaki menne ki, kinyílik. Ha nem menne ki senki, nem nyitható kintről.

        Vész esetén a forgalmi ügyelet meg például megnyom egy gombot, és átjárható lesz. Részemről akár átválthatja a BE kaput is, elvégre vész esetén nem kéne lemenni az adott állomásra.

        Ami többlet a kivezető kapun, az egy “Nem működik, oldjátok meg” gomb, ami hiba esetén jelez a forgalmi ügyeleten, és akkor a fenti pont lép életbe.

        • A szélesség… Egy 60 cm áteresztősélességő kapu legyen 1 m széles kb (az oldalsó cuccokkal együtt, ami szemmértékre oldalanként 20 centi), a 90-es 130 cm. Saccra ez összesen kb. 6,60 méter szélesség. Nem irreálisan széles a legtöbb állomás esetében.

          Különösen, mivel a legtöbb helyen csak 3 mozgólépcső van. A torlódás megvan, kapukkal, vagy anélkül. Ha megbízhatóan működik, két mozgólépcsőnyi embert is átereszt gond nélkül.

          • Közlekedés szerint:

            Elméletben igazad van, de a kapuk számát az utasszám határozza meg. pl: Ecseri útnál, Forgách utcánál az utasforgalom alapján 2 kapu is elég, de a Corvin negyednél már probláma lehet. A Deákon szerencsére széles az aluljáró bejárata Kék metró, és a Pirosnál lent van egy szélesebb rész a jelenlegi peronzár vonalnál.
            Ha belegondolsz, hogy egy ügyetlenkedő nagymama milyen sort tud okozni fontos a megfelelő kapuszám. Ne feledd, Budapesten vagyunk, ahol minden elromli ami elromolhat..

        • Közlekedés szerint:

          A Reptéri megoldás itt nem alkalmazható, egyszerűen a kijáraton mennének le az emberek.

          A kapuk kétirányúak. Sőt ma már elvárható,hogy torlódás esetén az összes kapu letiltsa a belépést és mind kijárati üzemmódra váltson úgy, hogy folyamatosan nyitva maradjon. Ez a katasztrófavédelem elvárása.

          Csak prágai tanulmányt olvastam és ott gond a kijáratok mérete is. Prága metróállomásai budapesti technológiával épültek, ezért jó és jogos a hasonlat. Ott a bejáratokat is szélesíteni kellene a kapuk miatt, ami hatalmas összeg! Épp ezért nem lehet külön kijáratokat sem építeni. A mozgólépcsőmenetrend miatt szükséges egy előcsarnok és csak ezután jöhet peronzárkapu.

          A mozgólépcsőket azért is kell felvállta üzemeltetni, mert hibás koncepció miatt – jobbra állj- azok nem egyenletesen kopnak, a lépcsőkocsi jobb oldalán nagyobb a terhelés, kopás.

          Kétféle rlv létezik a kapuüzemeltetésre.
          – előre meghatározott irány
          -Mindkét irány zöld amíg valaki oda nem lép.

          Bp esetében én az előre definiált irányt használnám. Be egy kapu, ki 3-4, a mozgássérült kaput meghagynám kétirányúnak.

  2. Laikus Megfigyelő szerint:

    Egyszerűen a kijáraton mennének le az emberek&;quot;. Ha le tudnak 😀 Ésszel és átgondolt rendszerrel mindez teljesíthető. A torlódásnál az a baj, hogy kétirányú. A belépő kapukat nem válthatod kilépővé, ugyanis ha a kapun ki is tudsz menni, a befelé menni próbáló embertömegen ugyanúgy fennakadsz. Ahogy írod is: Ne feledd, Budapesten vagyunk, ahol minden elromlik ami elromolhat. Értsd: itt a fél méteres betűméret sem elég. Nem tudod úgy jelezni, hogy a kapu átváltott kijárati üzemmódba, hogy ne akarjon rajta betódulni a tömeg. A kártyaolvasós kapuk alapelve az, hogy valamilyen feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy kinyíljon. Ez két irányba is beállítható szerintem, nem nagy varázslat. – Bejárati kapu: PITTY: nyílik. Nincs PITTY: nem nyílik. – Kijárati kapu: csak az egyik irányba nyílik. Nem kell hozzá PITTY. Csak az, hogy valahogy érzékelje, hogy valaki át kíván rajta jutni. Ez a fotocellás ajtók alapja is. Az érzékelés módja többféle lehet. Én a fotocellát javaslom, mert az lehetetleníti el legjobban a bejövetelre irányuló trükközést a legolcsóbban (az intelligens kamerarendszer eléggé megdobná az árat). Ha a fotocella elromlik, akkor egy utas benyom egy gombot, ami jelez a forgalmi ügyeleten. Ott az ügyeletes megnézi, hogy mi a helyzet, és ő is megnyom egy gombot. Utána a kapu ugyanúgy csak kifelé nyílik, de már elég meglökni. Nagyjából mint a vésznyitó a buszokon, csak könnyebben nyílik az ajtó. Egy kellően jó sebességű kijövőket érzékelő rendszerrel, aminek eleve csak korlátozott kapacitás kell, nincs kifelé torlódás akkor, ha, mint fentebb írtam, menet közben le lehet valahol húzni a kártyát. Egy automatikusan nyíló ajtóval kevesebben szerencsétlenkednek. Aki meg igen, az már a bejáratnál fennakad 😀 Az állomások szélessége jogos. Erre van egy ötletem, ami kivitelezhető, csak nem túl esztétikus, ezért nem merült fel Prágában. Az elv az, hogy a metró bejárata szűk, de az aluljáró nem az. Le lehet belőle hasítani egy adagot a metró bejárata előtt. Ezt elkeríteni (a mozgólépcsőjavításkor használt záró palánk is megteszi), és ide tenni a kapukat. Irányonként akár ötöt is. Ez esetben a Corvinnál mondjuk lenne 8 egyméteres, irányonként négy, és egy széles. Saccra egy 3 méter sugarú kört téptél vele ki az aluljáróból, amit a legtöbb aluljáró meg sem érez.Viszont van irányonként 4 kapud, ami már elbír egy nagyobb forgalommal is, amilyen pl. a Corvinnál van. Feldobhatjuk úgy is, hogy ezt ideiglenesnek csináljuk meg (de nem fél kézzel ledönthetőnek persze), vagyis olcsón kiszedhető, ha lesz forrás a metrólejáratok szélesítésére. Ráadásul addigra lesz egy elég jó adat a forgalomszámlálás révén a kezünkben arról, hogy mekkora tényleges kapacitást kell majd elhelyezni úgy, hogy az már nem lesz módosítható. Ez esetben persze a kapuk számának csökkentése nem lesz elfogadható. Azzal, hogy a széles kapu legyen kétirányú, nagyjából egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy annál kifelé is csipogni kell. A gond ott van, hogy ott két ember is befér, amit nem tudsz kiszűrni élőerő nélkül. Ezért ott, ahol van lift, ott nincs értelme a széles kapunak. Különösen, mivel a széles kapu egy mozgólépcsőre vezet. Akinek szüksége van a széles kapura, az jobban jár a lifttel.

    • Közlekedés szerint:

      Mindenhol gondot okoznak a kétirányú kapuk. Ha egyszerre 2 ember érkezik a kpuhoz egyik ki, a másik be menne, valakinak engednie kell.

      Igen ez nem egy budapes kompatibilis megoldás, de sok városban működik. Ha megnézted a facebokkra feltöltött videókat, ott látszanak a hibái is 🙂

      Nem szabad elfelejteni az irányprioritást. Mindig a metróállomás kiürítése a cél. Tehát elég egy kapu lefelé és akár 5 felfelé/kifelé.

      A leválasztásnál, elkerírésnél felmerül a tulajdon kérdése, lásd pl Nyugati aluljáró esetét, ahol minden méternek más a gazdája (MÁV, BP, kerület)

      Érdekes részlet, hogy a BKK szerint aug végén már állni fog pár kapu a Deák téren az M2 lejáratánál, viszont erről a gyártó honlapján egy sor sem szerepel…

Hagyj Üzenetet!

Jogszabály-módosítás és az alkotmánybíróság döntése miatt a facebook hozzászólás lehetősége átmenetileg szünetel. Anonim módon továbbra is hozzá tudsz szólni minden bejegyzésemhez. Nincs szükség regisztrációra, csak egy tetszőleges név és villámposta cím megadására. A hozzászólások csak engedélyezésük után jelennek meg. Harmadik felet sértő tartalom nem tehető közzé. Megértésedet köszönöm!